Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 6. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből 45 szakvéleményében a fordítónak jogdíjként megjelölt 200 000 Ft, a külföldi írónak megjelölt 400 000 Ft és Würtz Ádám grafikusnak megjelölt 999 000 Ft jogdíj magasnak tekinthető. Figyelemmel a tényállásra, az eljáró tanács a dr. Batta János által megjelölt összegeknek hozzávetőlegesen a felében látja a vagyoni hátrány összegét megállapíthatónak. Az eljáró tanács megítélése szerint ez a megállapítás természetesen nem jelenti azt, hogy a konkrét szerződéskötés során a vizsgált időszakban ne jöhetett volna létre a dr. Batta János szakvéleményében megjelölt jogdíj kifizetésére vonatkozó szerződés. A fenti megállapítás ugyancsak nem érinti a szerző - elsősorban személyhez fűződő jogainak megsértése, illetve a mű eltorzítása miatt — polgári jogi perben előterjeszthető vagyoni hátrányának összegét. Műszaki tervdokumentáció az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban SZJSZT 27/02 A Belügyminisztérium Építésügyi Hivatalának megkeresése A megkereső által feltett kérdés Az építésügyi hatósági eljárásban az ügyfél számára (pl. szomszéd) a műszaki tervdokumentáció hivatalos másolatban kiadható-e? A Belügyminisztérium Építésügyi Hivatala az építésügyi hatósági eljárás során a műszaki tervdokumentációk hivatalos másolatban történő kiadhatósága tekintetében kért szakvéleményt a Szerzői Jogi Szakértő Testülettől (a továbbiakban: a Testület). A hivatal a megkereséshez mellékelte az Igazságügyi Minisztériumtól ugyanezen kérdésben beszerzett állásfoglalását, és ezen állásfoglalásra utalva a következőket adta elő: „A tárca álláspontja azon vonatkozásban tökéletesen elfogadható, hogy a műszaki tervdokumentáció az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban ügyiratként minősül, és ezért a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. §-ának (4) bekezdése értelmében nem tartozik a törvény védelme alá. Azonban nem tartom szerencsésnek, ha egyúttal további törvényhelyek alá vonva indokolnák a műszaki tervdokumentációk kiadhatóságát. Vagyis amennyiben a fenti rendelkezés alapján nem tartozik a szerzői jog védelme alá az építésügyi hatósági engedélyezés során az építészeti-műszaki tervdokumentáció, mert az ügyiratként minősül, akkor a leadott anyagok tekintetében további, a szerzői jogi oltalom fennálltából adódó megkötéseket nem lehetne alkalmazni. így nem volnának az ügyiratok egyidejűleg az Szjt. 41. § (2) bekezdése alá vonhatóak, és a felhasználás célja nem szabna határt, csupán az, hogy mi található ügyiratként a dokumentációban. Hasonlóan, ha nem részesíti a törvény oltalomban az ügyiratokat - és e körbe tartozónak tekintjük az eljárás során a műszaki tervdokumentációt - akkor a szabad felhasználás egyéb esetei sem jöhetnek szóba.” Az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása, amelyre a Belügyminisztérium megkeresése utal Miután a Belügyminisztérium az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása tárgyában kérte ki a Testület véleményét, az alábbiakban idézzük ezt az állásfoglalást: „1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bekezdésének k) pontja külön is kiemeli a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotások közül az építészeti alkotást és annak tervét, valamint az épületegyüttest, illetve városépítészeti együttes tervét. , Az Szjt. 16. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerzőnek kizárólagosjoga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden felhasználás engedélyezésére. A 17. § a mű felhasználásának legismertebb, leggyakoribb eseteit sorolja fel, első helyen említve a többszörözést. Az Szjt 18. §-ában meghatározott többszörözés joga azt jelenti, hogy kizárólag maga a szerző vagy az ő engedélye alapján más személy jogosult a mű anyagi hordozón való rögzítésére, valamint egy vagy több másolat készítésére a rögzítésről. A18. § (2) bekezdésének első mondata részletezi a többszörözés tipikus esetköreit, és speciális szabályként - a bekezdés második mondata - külön is kiemeli, hogy az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. „Mindezek alapján nem tűnik meglapozottnak egy 1987-es tanulmányból vett idézet arra vonatkozóan, hogy az (építészeti) terv többszörözése, kiadása ritka eset, és nem tartozik a szerző kizárólagos engedélye alá. Megjegyezzük továbbá, hogy a hivatkozott tanulmány semmilyen módon nem tekinthető az 1999-es Szjt. kommentárjának. „2. A szerzői jog alóli kivételek, illetve a szabad felhasználás esetköreinek alapulvételével, az építési hatósági eljárásban lehetőség van az építészeti-műszaki tervek, tervdokumentációk - hivatalos másolatban - az ügyfél részére történő kiadására a terv készítőjének az engedélye nélkül. „Az Szjt. 1. §-ának (4) bekezdése értelmében nem tartoznak a törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Álláspontunk szerint az építési-műszaki tervek ügyirati jellege, ügyiratfunkciója az építésügyi hatóság eljárásában nem vitatható. Ebből pedig az következik, hogy az amúgy a szerzői jogi védelem feltételeinek mindenben megfelelő művek, alkotások a hatósági/birósági eljáráshoz, vagy más kötelező rendelkezés ügyintézési folyamatához kapcsolódó ügyirati funkcióban kikerülnek az Szjt. által biztosított védelem alól. Erre az álláspontra helyezkedett a Szerzői Jogi Szakértő Testület is a műszaki szakértői tevékenység szerzői jogi védelme kapcsán készített szakvéleményében (SZJSZT 27/2001). „Másrészről figyelembe kell venni az Szjt. 41. § (2) bekezdését is, amely kimondja, hogy bírósági, továbbá államigazgatási vagy más hatósági eljárásban a mű bizonyítás céljára, a célnak megfelelő módon és mértékben felhasználható. Ez a művek bírósági, államigazgatási vagy más hatósági (pl. rendőrségi vagy egy szakhatóság előtt folyó) eljárásban való felhasználását bármilyen formában megengedi. A szabad felhasználás egyetlen feltétele, hogy az a célnak megfelelő formában történjen, és a bizonyítás célját szol
