Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 4. szám - Hírek, események. Tidrenczel Béla: A Magyar Szabadalmi Hivatal nemzetközi tevékenységének főbb jellemzői 2002 első felében
Hírek, események 79 A FILMJUS jogdíjközleménye A FILMJUS a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 66. § (3) bekezdésében, valamint 90. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján megállapította és - a nemzeti kulturális örökség miniszterének jóváhagyását követően - a Magyar Közlöny 2002/87. számában közzétette az audiovizuális művek sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítésének díját és a felhasználás egyéb feltételeit. A jogdíjközleményben közzé tett jogdíjak 2002. június 1. napjától december 31. napjáig érvényesek. Kiss Zoltán Nemzetközi fejlemények a rádió- és televíziós műsorsugárzó szervezetek szomszédos jogi védelmében A hazai olvasók számára e rovat hasábjain rendszeresen ismertetésre kerülnek a rádió- és televíziós műsorsugárzó szervezetek szomszédos jogi védelmét érintő nemzetközi egyezménytervezet előkészítő munkái, amely a WIPO Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottsága keretein belül zajlik (lásd Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001. június, 24. oldal; valamint 2002. február, 41. oldal). A téma nemzetközi szinten különös jelentőséggel bír, hiszen az Európa Tanács előtt is folyamatban van egy hasonló tárgyú ajánlástervezet. A WIPO Állandó Bizottságával párhuzamosan az ET Médiabizottsága (CDMM) 2002. május 14—17. között Strasbourgban ülésezett, és a véglegesített szöveget konszenzussal fogadta el, valamint döntött annak a Miniszteri Bizottság elé terjesztéséről. A WIPO Állandó Bizottságának májusi, hetedik ülésén a tárgybeli napirendi pont megtárgyalása az előző ülés óta beérkezett új javaslat számbavételével kezdődött meg; az SCCR/7/7 számú dokumentumot Uruguay nyújtotta be [kiegészítették ezzel az eddig beérkezett valamennyi javaslatot tartalmazó összehasonlító táblázatot (SCCR/7/9)]. A Titkárság gondozásában elkészült továbbá a műsorsugárzó szervezetek jogainak védelmével összefüggő technikai fogalmakat és felhasználási cselekményeket tisztázó összefoglaló háttéranyag (SCCR/7/8). A jelzett dokumentumok a WIPO honlapjáról (www.wipo.int vagy a www.ompi.int) letölthetők. Az Európai Közösség küldöttségének képviselője a technikai dokumentum ismertetését követő hozzászólásában visszautalt az előző ülésszakon benyújtott szövegjavaslatra. Valamennyi szövegváltozat, ideértve az uruguayit is, számos alapkérdésben közös álláspontot képvisel. A hatodik ülésszak több olyan területet határozott meg, amely további munkát igényel, ebben katalizátorszerepet játszhat az értékes technikai háttéranyag. A kidolgozásra váró kérdések közé tartozik a webcasting is, amelyhez kapcsolódóan a Közösség képviselője megjegyezte, hogy csak olyan műsorsugárzás válhatna alkalmassá a védelemre, amely meghatározott feltételeket teljesít (pl. műsorhordozó jelek kibocsátása), tekintettel a kiválasztásra és a ráfordításra. Valódi interaktív cselekmények nem alapoznak meg műsorsugárzást, amióta a WIPO Szerzői Jogi Szerződés (WCT) 8. cikke, valamint az Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés (WPPT) 10. és 14. cikkei alapján csak abban az esetben valósul meg az interaktivitás, ha a kibocsátás, a hozzáférés helyét és idejét a nyilvánosság tagjai egyénileg választhatják meg. Attól még nem válik a hagyományos műsorsugárzás interaktívvá, mert esetleg néhány interaktív cselekmény is kíséri azt, vagy azért, mert a műsorsugárzás számítógépen, vagy hasonló eszközön keresztül valósul meg. Az Európai Közösség azt a nézetet osztja, amely szerint az interaktivitás tekinthető az alapvető követelménynek a műsorsugárzás és a webcasting közötti különbségtétel megtételére. Szingapúr küldöttsége szerint további magyarázat szükséges ahhoz, mikor tekinthető hasonlónak a webcasting és a hagyományos műsorsugárzás. Másfelől megközelítve a problémát, melyek azok a szükséges módosítások ahhoz, hogy a műsorsugárzás meghatározása felölelje a webcasting néhány elemét is. Az ülés elnökének válasza rámutatott arra, hogy a műsorsugárzás már létező fogalma mind az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény felülvizsgált szövegeiben, mind az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi Római Egyezményben megtalálható. Lehetséges a műsorsugárzás fogalmát továbbfejleszteni tágabb értelmezéssel, azonban különböző lehetőségek vannak a megfelelő védelem biztosítására. A hozzászólások (Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok) a szingapúri felvetés irányában folytatódtak tovább, visszaidézve a hatodik ülésszakon e tárgyban már kifejtett nézetkülönbségeket. Lassította az érdemi munkát a technikai jellegű hozzászólások nagyobb száma is. Figyelemre méltó talán Szingapúr képviselőjének újabb hozzászólása volt, amelyben a fogalmi tisztázatlanságok miatt a „webcasting” és a „simulcasting” fogalmak elhagyását és helyettük a „real-time streaming” terminológia alkalmazását javasolta. A nem kormányzati szervezetek felszólalásaikban - a tagállamokkal ellentétben — főként a jelkalózkodás, a programhordozó jelek, a tartalom és a jel szétválasztásának kérdéseire helyezték a hangsúlyt. Az érdemi viták és a hatékony munka elősegítése érdekében az ülésszak finn elnöke, Jukka Liedes összeállítást készített a védelem tárgyairól, illetőleg azokról a jogokról vagy egyéb más cselekményekről, amelyekre az Állandó Bizottságnak a továbbiakban nagyobb figyelmet kell szentelnie. A védelem tárgyaihoz az alábbi 5 elemet sorol
