Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Fórum
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június FÓRUM Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legutóbbi (áprilisi) számában közreadtuk a Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételeit az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának az iparjogvédelmet és a szerzői jogot érintő részeire. Időközben az érintett szakmai szervezetek, testületek felkérést kaptak az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárától, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal vegyenek részt a kodifikációs munkában. Ezúttal a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum és a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményét tesszük közzé azzal, hogy a Fórum rovat nyitva áll mások észrevételei előtt is. A Szerkesztőbizottság A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület véleménye az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról I. A vitaanyag megállapítja: ,A szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezéseket »A személyek« című könyvbe kell felvenni annak ellenére, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak. A hatályos szabályozás — rendszerbeli elhelyezését és az egyes rendelkezések tartalmát illetően — lényegi módosítást nem igényel. A szellemi alkotásokra vonatkozó, külön törvények megtartják a Kódexhez való kapcsolódásukat.(Első Könyv, V.) E megállapítás figyelmen kívül hagyja az előkészítés során e kérdéssel foglalkozó tanulmányokban kifejtetteket, és - álláspontunk szerint - nem felel meg sem elméleti, sem funkcionális vonatkozásban azoknak a követelményeknek, amelyek szerint e kérdésnek a kódexen belüli viszonyát rendezni kell. Az elmúlt évtized jogszabályalkotása külön törvényekben szabályozta az adott jogterülethez kapcsolódó kérdéseket, és e törvények keretében meghatározott körben szabályozta az egyes területek speciális sajátosságainak a polgári joghoz fűződő kapcsolatát. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 30. § (2) bekezdésében; a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, 1997. évi XI. tv. 7. §-ában és 22. §-ában utal arra, hogy az adott fejezetben foglalt területen a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók; végül a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXIV. tv. 3. §-a rendelkezik általánosságban az egész törvényre kiterjedően, hogy a törvény által nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvények az adott jogterületeknek olyan széles körű, több jogágazatot is érintő szabályozását adják, hogy az egyes jogterületeknek a Ptk. keretében történő szabályozása szétfeszítené annak kereteit. Az egyes törvények alapján kialakult bírói gyakorlat bizonyítja, hogy valamennyi ún. „szellemi alkotás” vonatkozásában mind ajogszerzés, mind a jogok felett fennálló jogosultságok, azok megterhelése, gyakorlása, megszűnése kérdésében a jogalkalmazás túlnyomórészt a polgári jog tulajdonjogi és kötelmi jogi fejezetében foglalt rendelkezéshez fűződik. Az így szerzett tapasztalatok és a jogharmonizáció követelményének szem előtt tartásával nem látszik indokoltnak, hogy a koncepció- a szellemi alkotáshoz fűződőjogokat miért helyezi el a „A személyek” című könyvben, és- mire alapítja megállapítását, hogy az egyes rendelkezések a tartalmat illetően módosítást nem igényelnek. Jelenleg a Ptk.-ban „szellemi alkotások” néven megjelölt jogosultságok jelentős része tartalmaz mind személyiségi, mind vagyoni elemeket. E szellemi alkotásokban az alkotó emberi tevékenység jut kifejezésre, létrejöttüknek ez elengedhetetlen feltétele, és az alkotó személyiséghez fűződik. A jogi szabályozás a szellemi alkotásokat mind az alkotó ember védelme, mind pedig azok társadalmi felhasználása érdekében abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogokként képezi ki, és ennek eredményeként nem csak deklarálja az alkotó személyiséget, hanem hatékony védelmet ad az alkotás létrejöttében közreműködőknek az alkotáshoz fűződő, vagyoni jogok védelmében is. E körülményre figyelemmel alakult ki világszerte a nemzetközi egyezményekben és a jogtudományban, sőt a hazai jogszabályok szóhasználatában is a „szellemi tulajdon” kifejezés. A koncepció indokolása szerint a kérdést „A személyek” című könyvben kellett felvenni annak ellenére, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak. A szellemi alkotások jogterületén egy évszázad óta folyik a személyiségi jogok és a vagyoni jogosultságok primátusát vallóknak a vitája. A koncepció, bár ennek indokát nem adja - úgy tűnik - a személyiségi jogok elsődlegessége mellett foglal állást, amit érzékeltet az az idézett megállapítás, hogy „az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak Azon túlmenően, hogy a szellemi tulajdon fogalma világviszonylatban általánosan elfogadottá vált, a kodifikációnak, az elméleti megfontolásokon túlmenően, joggyakorlatot előmozdító, funkcionális feladata van. A szellemi tulajdonnal összefüggő kérdések - egyedi eseteket kivéve - vagyonjogi jogviszonyok. Ez következik a kialakult, következetes bírói joggyakorlatból. E vagyoni jogviszonyoknak az egyes törvényekben nem szabályozott háttérjogszabálya a Polgári Törvénykönyv. így amennyiben e háttérül szolgáló szabályozás a személyek körében és nem - a jellegének megfelelően - a vagyonjogi szabályok körében kerül elhelyezésre,
