Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Fórum

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június FÓRUM Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legutóbbi (áp­rilisi) számában közreadtuk a Magyar Szabadalmi Hivatal észrevételeit az új Polgári Törvénykönyv koncepciójának az iparjogvédelmet és a szerzői jogot érintő részeire. Időközben az érintett szakmai szervezetek, testületek felkérést kaptak az Igazságügyi Minisztérium közigazga­tási államtitkárától, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal vegyenek részt a kodifikációs munkában. Ezúttal a Ma­gyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Szerzői Jogi Fórum és a Szerzői Jogi Szakértő Testület vé­leményét tesszük közzé azzal, hogy a Fórum rovat nyitva áll mások észrevételei előtt is. A Szerkesztőbizottság A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület véleménye az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról I. A vitaanyag megállapítja: ,A szellemi alkotásokra vonatkozó rendelkezéseket »A személyek« című könyvbe kell felvenni annak ellenére, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak. A hatályos szabályozás — rendszerbeli elhelyezését és az egyes rendelkezések tartalmát illetően — lényegi módo­sítást nem igényel. A szellemi alkotásokra vonatkozó, kü­lön törvények megtartják a Kódexhez való kapcsolódásu­kat.(Első Könyv, V.) E megállapítás figyelmen kívül hagyja az előkészítés során e kérdéssel foglalkozó tanulmányokban kifejtette­ket, és - álláspontunk szerint - nem felel meg sem elméle­ti, sem funkcionális vonatkozásban azoknak a követelmé­nyeknek, amelyek szerint e kérdésnek a kódexen belüli vi­szonyát rendezni kell. Az elmúlt évtized jogszabályalkotása külön törvények­ben szabályozta az adott jogterülethez kapcsolódó kérdé­seket, és e törvények keretében meghatározott körben sza­bályozta az egyes területek speciális sajátosságainak a polgári joghoz fűződő kapcsolatát. A találmányok szaba­dalmi oltalmáról szóló, 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 30. § (2) bekezdésében; a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló, 1997. évi XI. tv. 7. §-ában és 22. §-ában utal arra, hogy az adott fejezetben foglalt területen a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irány­adók; végül a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXIV. tv. 3. §-a rendelkezik általánosságban az egész törvényre ki­terjedően, hogy a törvény által nem szabályozott kérdé­sekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. E törvények az adott jogterületeknek olyan széles körű, több jogágazatot is érintő szabályozását adják, hogy az egyes jogterületeknek a Ptk. keretében történő szabályo­zása szétfeszítené annak kereteit. Az egyes törvények alapján kialakult bírói gyakorlat bi­zonyítja, hogy valamennyi ún. „szellemi alkotás” vonat­kozásában mind ajogszerzés, mind a jogok felett fennálló jogosultságok, azok megterhelése, gyakorlása, megszűné­se kérdésében a jogalkalmazás túlnyomórészt a polgári jog tulajdonjogi és kötelmi jogi fejezetében foglalt rendel­kezéshez fűződik. Az így szerzett tapasztalatok és a jogharmonizáció kö­vetelményének szem előtt tartásával nem látszik indokolt­nak, hogy a koncepció- a szellemi alkotáshoz fűződőjogokat miért helyezi el a „A személyek” című könyvben, és- mire alapítja megállapítását, hogy az egyes rendelkezé­sek a tartalmat illetően módosítást nem igényelnek. Jelenleg a Ptk.-ban „szellemi alkotások” néven megje­lölt jogosultságok jelentős része tartalmaz mind személyi­ségi, mind vagyoni elemeket. E szellemi alkotásokban az alkotó emberi tevékenység jut kifejezésre, létrejöttüknek ez elengedhetetlen feltétele, és az alkotó személyiséghez fűződik. A jogi szabályozás a szellemi alkotásokat mind az alko­tó ember védelme, mind pedig azok társadalmi felhaszná­lása érdekében abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jo­gokként képezi ki, és ennek eredményeként nem csak dek­larálja az alkotó személyiséget, hanem hatékony védelmet ad az alkotás létrejöttében közreműködőknek az alkotás­hoz fűződő, vagyoni jogok védelmében is. E körülményre figyelemmel alakult ki világszerte a nemzetközi egyezményekben és a jogtudományban, sőt a hazai jogszabályok szóhasználatában is a „szellemi tulaj­don” kifejezés. A koncepció indokolása szerint a kérdést „A szemé­lyek” című könyvben kellett felvenni annak ellenére, hogy az érintett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak. A szellemi alkotások jogterületén egy évszázad óta fo­lyik a személyiségi jogok és a vagyoni jogosultságok pri­mátusát vallóknak a vitája. A koncepció, bár ennek indokát nem adja - úgy tűnik - a személyiségi jogok elsődlegessége mellett foglal állást, amit érzékeltet az az idézett megállapítás, hogy „az érin­tett jogviszonyok vagyoni jogokat is tartalmaznak Azon túlmenően, hogy a szellemi tulajdon fogalma világ­­viszonylatban általánosan elfogadottá vált, a kodifikációnak, az elméleti megfontolásokon túlmenően, joggyakorlatot elő­mozdító, funkcionális feladata van. A szellemi tulajdonnal összefüggő kérdések - egyedi eseteket kivéve - vagyonjogi jogviszonyok. Ez következik a kialakult, következetes bírói joggyakorlatból. E vagyoni jogviszonyoknak az egyes tör­vényekben nem szabályozott háttérjogszabálya a Polgári Törvénykönyv. így amennyiben e háttérül szolgáló szabá­lyozás a személyek körében és nem - a jellegének megfele­lően - a vagyonjogi szabályok körében kerül elhelyezésre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom