Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az újdonság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában
44 Dr. Palágyi Tivadar tanítást az átlapoló tartományban. Ha az ismert dokumentumban foglalt információ a szakember általános szaktudásával együtt elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a szakember számára a műszaki tanítás kivitelezését, és ésszerűen feltételezhető, hogy ezt meg is tette volna, a vonatkozó igénypont nem új. A „komoly mérlegelés” most említett koncepciója egy széles tartományról egy keskenyebb (átlapoló) tartományra való átmenet esetén alapvetően különbözik - bár látszólag azonos a két eset - egy olyan koncepciótól, amelyet a Fellebbezési Tanácsok a feltalálói tevékenység megítélésekor alkalmaznak. A T 943/93 sz. ítélet szerint a feltételezett lehetőség az igényelt tartományon belüli működésre önmagában nem elegendő e tartomány újdonságának a lerontására, különösen akkor, ha a szakembernek nincs műszaki indoka ahhoz, hogy ezen a területen belül dolgozzék. Egy alkalmazási találmánynál az alkalmazás a szabadalom tárgya, és itt az alkalmazásra vonatkozó tanítás maga képezi a szabadalom tárgyának az újdonságát, mégpedig attól függetlenül, hogy az alkalmazott anyag mint olyan a technika állásához tartozik-e. Egy olyan igénypontot, amely egy anyagnak egy meghatározott célra való alkalmazására irányul, amely a szabadalomban leírt műszaki hatáson alapszik, úgy kell értelmezni, hogy az igénypont ezt a műszaki hatást mint funkcionális műszaki jellemzőt tartalmazza. A G 6/88 (1990, 114) sz. ítélet szerint egy ilyen igénypontot akkor nem lehet kifogásolni az 54. szakasz (1) bekezdése alapján, ha ez a műszaki jellemző korábban nem volt ismert. A VIC-IV, 7.4. pontja leszögezi, hogy egy általános fogalomnak a kinyilvánítása nem újdonságrontó egy olyan speciális példára nézve, amely a kinyilvánított általános fogalom alá esik. Ezzel szemben újdonságrontó egy speciális fogalom kinyilvánítása egy olyan általános igénypontra nézve, amely a kinyilvánított speciális fogalmat is felöleli. így például szegecsek kinyilvánítása újdonságrontó a rögzítő eszközökre mint általános fogalomra nézve, de nem újdonságrontó a szegecstől eltérő bármilyen egyéb rögzítő eszközre. A Fellebbezési Tanácsok ismételten foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy egy általánosabb fogalom vagy tartomány mennyire újdonságrontó olyan találmányokra nézve, amelyek egyes fogalmakra, egyes tartományokra vagy kisebb egységekre vonatkoznak. A T 378/94 sz. ítélet tárgyát képező szabadalom kapcsán a felszólaló előadta, hogy a megtámadott szabadalom tárgya nem új, ha egy, a technika állásához tartozó szabadalom oltalmi köre alá esik, és arra sincs szükség, hogy a szabadalom tárgyának jellemzői a technika állásában ki legyenek nyilvánítva. A Fellebbezési Tanács nem osztotta ezt a nézetet, és kifejtette, hogy egy szabadalmi leírás oltalmi köre és kinyilvánított tartalma között lényeges különbség van, mert az oltalmi kör attól függ, hogy az igénypontban mi tartozik a találmány meghatározása alá, vagyis mi a szabadalmi igénypont terjedelme, míg a kinyilvánított tartalomhoz csak a találmány meghatározásához használt fogalmak - vagyis a szabadalmi igénypont tartalma - tartoznak. A kiválasztási találmányok újdonságának kérdése különösen a vegyi anyagokra vonatkozó találmányokkal kapcsolatban merül fel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy - a mechanikai tárgyú találmányokkal ellentétben -a vegyi anyagoknál általában nincs összefüggés a szerkezeti jellemzők és a műszaki alkalmazás szempontjából jelentős tulajdonságok összessége között. A T 133/92 sz. ítélet szerint egy olyan vegyületcsoport, amely egy nagyobb vegyületcsoportból lényegileg úgy származik, hogy annak elhagyják azokat a részeit, amelyek egy szakember számára azonnal kevésbé érdekesnek látszanak, mint a megmaradó rész, nem tekinthető kiválasztási szempontból újnak. Az ítélet alapját képező szabadalom 1. igénypontjában meghatározott vegyületcsoport 6-10 szénatomos alkilcsoportot tartalmazott azzal a megkötéssel, hogy a 6 szénatomos csoport n-hexilcsoport. Az újdonságrontóként megnevezett nyomtatványban ismertetett vegyületcsoport 6-15 szénatomos alkilcsoportot tartalmazott. Ezért a Fellebbezési Tanács véleménye szerint az igényelt vegyületek csak az ismert vegyületcsoport részleges másolatát képezték új elem hozzáadása nélkül. Emellett egy szakember az általa ismert műszaki tények fényében komolyan fontolóra venné az anterioritásban ismertetett műszaki tanítás alkalmazását az átlapolt területen. Ezért az I. igénypont szerinti kiválasztott vegyületcsoport nem minősíthető újnak. A T 12/81 (1982,296) sz. ítélet alapvető megállapításokat tartalmaz a vegyi kiválasztási találmányokkal kapcsolatban. Ha egy anterioritásban vegyi anyagok előállítására szolgáló eljárást ismertetnek, ez csak azokat az eljárási termékeket nyilvánítja ki, amelyek előállítása kivitelezhető műszaki tanítás alakjában van leírva. Ilyen tanításról már nem lehet beszélni, amikor a termékek előállításához kétféle kiindulási anyagra van szükség, amelyek bizonyos terjedelmű felsorolásként vannak megadva anélkül, hogy a szakember felismerhetné, hogy ezekből a felsorolásokból milyen meghatározott kiindulási anyagokat kell egymással reagáltatni. Ha azonban a szakember több olyan eljárás közül választhat, amelyek segítségével egy felsorolásban szereplő konkrét kiindulási anyagok mindig ugyanazzal a további kiindulási anyaggal reagáltatva azonos elemekből álló végtermékekké alakítható át, úgy a végtermékek előállításához a szakembernek már nincs szüksége további adatokra. Itt szabadalomjogi értelemben nincs szó választásról, mert az anterioritásban megnevezett valamennyi eljárási változat kinyilvánítottnak minősül. Ezeknek az eljárásváltozatoknak a termékei kényszerűen adódnak az eljárások végrehajtásakor, és így a technika állásához tartoznak akkor is, ha kémiai szerkezetük nincs minden részletében leírva. Ezeket az alapelveket a Fellebbezési Tanácsok számos későbbi döntésben alkalmazták és továbbfejlesztették, így a T 181/82 (OJ 1984,401) sz. ítélet leszögezi, hogy bizonyos olyan fogalmak (az adott esetben konkrétan metil-, etil-, propil- és buti lesöpört), amelyek egy dokumentumban megnevezett általános fogalom (az adott esetben konkrétan: 1-4 szénatomos alkilcsoport) alá sorolhatók gondolatilag, de a dokumentumban nincsenek kimondottan megnevezve, nem tartoznak az általános fogalom kinyilvánított tartalmához. Csupán az 1 szénatomos metilcsoportot értékelték kinyilvánítottnak, mert az szinonimája a kimondottan megnevezett „1 szénatomos alkilcsoport” fogalomnak. AT 188/83 (OJ 1984, 555) sz. ítélet megállapítja, hogy új lehet egy találmány, ha egy már ismert vegyi előállítási
