Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Palágyi Tivadar: Az újdonság megítélése az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatában

44 Dr. Palágyi Tivadar tanítást az átlapoló tartományban. Ha az ismert dokumen­tumban foglalt információ a szakember általános szaktu­dásával együtt elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a szakember számára a műszaki tanítás kivitelezését, és ésszerűen feltételezhető, hogy ezt meg is tette volna, a vo­natkozó igénypont nem új. A „komoly mérlegelés” most említett koncepciója egy széles tartományról egy keske­nyebb (átlapoló) tartományra való átmenet esetén alapve­tően különbözik - bár látszólag azonos a két eset - egy olyan koncepciótól, amelyet a Fellebbezési Tanácsok a feltalálói tevékenység megítélésekor alkalmaznak. A T 943/93 sz. ítélet szerint a feltételezett lehetőség az igényelt tartományon belüli működésre önmagában nem elegendő e tartomány újdonságának a lerontására, különö­sen akkor, ha a szakembernek nincs műszaki indoka ah­hoz, hogy ezen a területen belül dolgozzék. Egy alkalmazási találmánynál az alkalmazás a szabada­lom tárgya, és itt az alkalmazásra vonatkozó tanítás maga képezi a szabadalom tárgyának az újdonságát, mégpedig attól függetlenül, hogy az alkalmazott anyag mint olyan a technika állásához tartozik-e. Egy olyan igénypontot, amely egy anyagnak egy meghatározott célra való alkal­mazására irányul, amely a szabadalomban leírt műszaki hatáson alapszik, úgy kell értelmezni, hogy az igénypont ezt a műszaki hatást mint funkcionális műszaki jellemzőt tartalmazza. A G 6/88 (1990, 114) sz. ítélet szerint egy ilyen igénypontot akkor nem lehet kifogásolni az 54. sza­kasz (1) bekezdése alapján, ha ez a műszaki jellemző ko­rábban nem volt ismert. A VIC-IV, 7.4. pontja leszögezi, hogy egy általános fo­galomnak a kinyilvánítása nem újdonságrontó egy olyan speciális példára nézve, amely a kinyilvánított általános fogalom alá esik. Ezzel szemben újdonságrontó egy speci­ális fogalom kinyilvánítása egy olyan általános igény­pontra nézve, amely a kinyilvánított speciális fogalmat is felöleli. így például szegecsek kinyilvánítása újdonság­rontó a rögzítő eszközökre mint általános fogalomra néz­ve, de nem újdonságrontó a szegecstől eltérő bármilyen egyéb rögzítő eszközre. A Fellebbezési Tanácsok ismételten foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy egy általánosabb fogalom vagy tarto­mány mennyire újdonságrontó olyan találmányokra néz­ve, amelyek egyes fogalmakra, egyes tartományokra vagy kisebb egységekre vonatkoznak. A T 378/94 sz. ítélet tár­gyát képező szabadalom kapcsán a felszólaló előadta, hogy a megtámadott szabadalom tárgya nem új, ha egy, a technika állásához tartozó szabadalom oltalmi köre alá esik, és arra sincs szükség, hogy a szabadalom tárgyának jellemzői a technika állásában ki legyenek nyilvánítva. A Fellebbezési Tanács nem osztotta ezt a nézetet, és kifejtet­te, hogy egy szabadalmi leírás oltalmi köre és kinyilvání­tott tartalma között lényeges különbség van, mert az oltal­mi kör attól függ, hogy az igénypontban mi tartozik a talál­mány meghatározása alá, vagyis mi a szabadalmi igény­pont terjedelme, míg a kinyilvánított tartalomhoz csak a találmány meghatározásához használt fogalmak - vagyis a szabadalmi igénypont tartalma - tartoznak. A kiválasztási találmányok újdonságának kérdése kü­lönösen a vegyi anyagokra vonatkozó találmányokkal kapcsolatban merül fel. Ennek valószínűleg az az oka, hogy - a mechanikai tárgyú találmányokkal ellentétben -a vegyi anyagoknál általában nincs összefüggés a szerke­zeti jellemzők és a műszaki alkalmazás szempontjából je­lentős tulajdonságok összessége között. A T 133/92 sz. ítélet szerint egy olyan vegyületcsoport, amely egy nagyobb vegyületcsoportból lényegileg úgy származik, hogy annak elhagyják azokat a részeit, ame­lyek egy szakember számára azonnal kevésbé érdekesnek látszanak, mint a megmaradó rész, nem tekinthető kivá­lasztási szempontból újnak. Az ítélet alapját képező sza­badalom 1. igénypontjában meghatározott vegyületcso­­port 6-10 szénatomos alkilcsoportot tartalmazott azzal a megkötéssel, hogy a 6 szénatomos csoport n-hexilcsoport. Az újdonságrontóként megnevezett nyomtatványban is­mertetett vegyületcsoport 6-15 szénatomos alkilcsoportot tartalmazott. Ezért a Fellebbezési Tanács véleménye sze­rint az igényelt vegyületek csak az ismert vegyületcsoport részleges másolatát képezték új elem hozzáadása nélkül. Emellett egy szakember az általa ismert műszaki tények fényében komolyan fontolóra venné az anterioritásban is­mertetett műszaki tanítás alkalmazását az átlapolt terüle­ten. Ezért az I. igénypont szerinti kiválasztott vegyület­csoport nem minősíthető újnak. A T 12/81 (1982,296) sz. ítélet alapvető megállapításo­kat tartalmaz a vegyi kiválasztási találmányokkal kapcso­latban. Ha egy anterioritásban vegyi anyagok előállítására szolgáló eljárást ismertetnek, ez csak azokat az eljárási termékeket nyilvánítja ki, amelyek előállítása kivitelezhe­tő műszaki tanítás alakjában van leírva. Ilyen tanításról már nem lehet beszélni, amikor a termékek előállításához kétféle kiindulási anyagra van szükség, amelyek bizonyos terjedelmű felsorolásként vannak megadva anélkül, hogy a szakember felismerhetné, hogy ezekből a felsorolások­ból milyen meghatározott kiindulási anyagokat kell egy­mással reagáltatni. Ha azonban a szakember több olyan el­járás közül választhat, amelyek segítségével egy felsoro­lásban szereplő konkrét kiindulási anyagok mindig ugyanazzal a további kiindulási anyaggal reagáltatva azo­nos elemekből álló végtermékekké alakítható át, úgy a végtermékek előállításához a szakembernek már nincs szüksége további adatokra. Itt szabadalomjogi értelemben nincs szó választásról, mert az anterioritásban megneve­zett valamennyi eljárási változat kinyilvánítottnak minő­sül. Ezeknek az eljárásváltozatoknak a termékei kénysze­rűen adódnak az eljárások végrehajtásakor, és így a tech­nika állásához tartoznak akkor is, ha kémiai szerkezetük nincs minden részletében leírva. Ezeket az alapelveket a Fellebbezési Tanácsok számos későbbi döntésben alkalmazták és továbbfejlesztették, így a T 181/82 (OJ 1984,401) sz. ítélet leszögezi, hogy bi­zonyos olyan fogalmak (az adott esetben konkrétan me­­til-, etil-, propil- és buti lesöpört), amelyek egy dokumen­tumban megnevezett általános fogalom (az adott esetben konkrétan: 1-4 szénatomos alkilcsoport) alá sorolhatók gondolatilag, de a dokumentumban nincsenek kimondot­tan megnevezve, nem tartoznak az általános fogalom ki­nyilvánított tartalmához. Csupán az 1 szénatomos metil­­csoportot értékelték kinyilvánítottnak, mert az szinonimá­ja a kimondottan megnevezett „1 szénatomos alkilcso­port” fogalomnak. AT 188/83 (OJ 1984, 555) sz. ítélet megállapítja, hogy új lehet egy találmány, ha egy már ismert vegyi előállítási

Next

/
Oldalképek
Tartalom