Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Dr. Tóth Péter: A digitális könyvtár és a szerzői jog

34

Dr. Tóth Péter Benjamin

gi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen, valamint b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésről.” „A mű többszörözésének minősül különösen (...) a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön (...)” [Szjt. 18. § (1) (2)].

Természetesen ez alapján nemcsak az első archiválási tevékenység, hanem az esetleges későbbi (pl. olvasók részére történő) másolatkészítések is többszörözésnek minősülnek.

Az Szjt. 18. § (1) és 84/A § (1) a) alapján mind a szerzők, mind az adatbázis-előállítók kizárólagos joga, hogy művük/teljesítményük többszörözését engedélyezzék.

2.2.2. CD-ROM-on történő közzététel

A CD-ROM-on történő közzététel a szerzői jog fogalomrendszerében kiadásnak minősül, amely két, külön-külön engedélyt igénylő felhasználási cselekmény: a többszörözés és a terjesztés kategóriáját valósítja meg. „Terjesztésnek minősül aműeredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.” [Szjt. 23. § (1)]

Az Szjt. 18. § (1) és 84/A § (1) a), továbbá az Szjt. 23. § (1) és 84/A § (1) b) alapján mind a szerzők, mind az adatbázis-előállítók kizárólagos joga, hogy művük/leljesítményük CD-ROM-on történő kiadását engedélyezzék.

2.2.3. Intranetén történő közzététel

Az intranetén történő közzététel természetesen igényel a fentiek alapján egy többszörözést (ez lehet maga az archiválás a 2.2.1. szerint, de ha az egyik könyvtár által archivált tartalmat egy másik könyvtár akarja így felhasználni, az ő szerverén újabb többszörözés valósul meg).

Kérdéses, hogy az olvasókhoz intranetén történő eljuttatás nyilvánossághoz közvetítésnek minősül-e az Szjt. 26. § (8) és 84/A § (1) b) alapján, azaz megvalósul-e a mű/adatbázis nyilvánosság számára történő olyan hozzáférhetővé tétele, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg. További részletes, nemzetközi irodalmi és gyakorlati vélemények összehasonlításával is járó vizsgálat szükséges olyan szempontból, hogy milyen esetekben valósul meg nyilvánosság, illetve mikor nem ér el nyilvánosságot az intranetes közzététel. (A „nyilvánosság” a „vétel” lehetőségéhez jutó személyi kör tartalmi meghatározatlanságára utal.9) Egy szőkébb munkahelyi közösség esetén az intranetes elérhetővé tétel valószínűleg nem minősül nyilvánossághoz közvetítésnek, míg pl. az egyetemi intranet már megvalósítja a nyilvánossághoz közvetítést.10

Az egyes olvasók részére a helyszínen számítógépes képernyőn való megjelenítés a szerzői jog fogalmai szerint nyilvános előadás. „Előadás különösen (...) a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, így például (...) a közönséghez közvetített

9

A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk.: Gyertyánfy Péter; KJKKerszöv, Budapest, 2000, Gyertyánfy Péter. III. fejezet, 146. p. Jelenleg a nyilvános előadás kategóriájával ellentétben sajnos nincs sem normatív fogalom, sem normatív kivétel a nyilvánossághoz közvetítés nyilvánosság-definíciója terén.

vagy (műpéldányon) terjesztett mű (...) képernyőn való megjelenítése.” [Szjt. 24. § (2) b)} Szintén további vizsgálatot igényel annak tisztázása, hogy nyilvános előadás, illetve nyilvánossághoz közvetítés esetében a törvény nyilvánosság fogalma a magyar szerzői jog szerint eltérő! Tehát elvileg előfordulhat olyan helyzet, ahol az intranetes felhasználás nem jelent nyilvánossághoz közvetítést, de a felhasználás végső elemeként jelentkező képernyőn való megjelenítés nyilvános előadásként engedélyköteles felhasználást valósít meg.

Az Szjt. 18. § (1) és 84/A § (1) a), továbbá az Szjt. 26. § (8) és 84/A § (1) b) alapján mind a szerzők, mind az adatbázis-előállítók kizárólagos joga, hogy művük/teljesítményük intranetén történő nyilvánossághoz (?) közvetítését engedélyezzék.

Az Szjt. 24. § (1) alapján a szerzők kizárólagos joga, hogy művük képernyőn való megjelenítéssel történő nyilvános előadását engedélyezzék.

2.2.4. Interneten történő közzététel Az intranetnél felmerült kérdés (nyilvánosság vagy sem?) az internet esetében fel sem merül, az lényegénél fogva mindenképpen nyilvánossághoz közvetítő eszköznek minősül. Az internetes közzététel az intranetes felhasználáshoz hasonlóan igényel egy többszörözési elemet. Ugyanakkor az intranetes felhasználástól eltérően a tartalomszolgáltatás és a képernyőn való megjelenítés tipikusan nem azonos személy által történik.

Az Szjt. 18. § (1) és 84/A § (1) a), továbbá az Szjt. 26. § (8) és 84/A §(1)6) alapján mind a szerzők, mind az adatbázis-előállítók kizárólagos joga, hogy művük/teljesítményük interneten történő nyilvánossághoz közvetítését engedélyezzék.

2.3. Nem esik-e tevékenységünk szabad felhasználási esetkör alá?

Az előző pontok vizsgálódásainak eredménye, hogy mind a digitális archiválás, mind a CD-ROM-on terjesztés, intranetén (?), interneten hozzáférhetővé tétel engedélyköteles felhasználási cselekménynek minősül. A logikai lánc következő kérdése, hogy nem létezik-e olyan szabad felhasználás, amely alapján mégis elkerülheti a felhasználó a szerzői jogi engedélykérést, díjfizetést.

A szerzői jogi törvény egyes, a témával kapcsolatos szabad felhasználásokat elrendelő szabályainak alkalmazása során természetesen az általános szabad felhasználási előfeltételeket mindig figyelembe kell venni (nem sérelmes a rendes felhasználásra, indokolatlanul nem károsítja ajogosult jogos érdekeit, megfelel a tisztesség követelményeinek, nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra; kiterjesztő értelmezés tilalma [Szjt. 33. § (2) (3)]).

2.3.1. Archiválási célú másolatkészítés Az Szjt. 35. § (4) bekezdése szerint „a célnak megfelelő módon és mértékig (...) - vállalkozási tevékenységen kívüli, belső intézményi célra is készíthető másolat, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és