Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Dr. Tóth Péter: A digitális könyvtár és a szerzői jog
A digitális könyvtár és a szerzői jog 35 a) tudományos kutatáshoz szükséges, b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül, vagy c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóiratcikkről készül.” Ezzel kapcsolatban a jogirodalom a következő megállapításokat teszi:11- e szabad felhasználás nem vonatkozik az építészeti műre, műszaki létesítményre, szoftverre és számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra [utalás az Szjt. 35. § (l)-rej. Kiemelendő, hogy a kizárólag internetes periodikák-mivel azok számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisnak tekintendők - ez alapján az előállító engedélye nélkül nem archiválhatók;- a szabály a nyilvános könyvtáraknál is csak a többszörözési jog alól ad kivételt, illetve [Szjt. 40. §] könyvtárközi kölcsönzést tesz lehetővé, és helyszíni olvasást enged; azaz az archiválás megtörténhet, de az esetleges további felhasználásokért (így pl. az olvasók részére történő tartós digitális másolatkészítésekért) már engedélyt szükséges kérni;- a másolás történhet számítógéppel, illetve elektronikus adathordozóra is. Fontos azonban megjegyezni, hogy - mint említettük - az adatbázis-előállítók tekintetében az Szjt. külön, a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó rendelkezésektől eltérő helyen szabályozza a szabad felhasználási esetköröket, és ott nem létezik ez a belső intézményi másolatkészítést lehetővé tevő eset. így akár egy hagyományos, „offline” folyóirat (mint jelentős ráfordítással létrejött adatbázis)* 12 digitális archiválása sem lehetséges (saját példányról sem) az előállító engedélye nélkül. 2.3.2. Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények A tény- és híranyagot tartalmazó közlemények átvételét lehetővé tevő szabály alig alkalmazható a vizsgált területen, tekintve, hogy a híreket, eseményeket az újságíró megfogalmazásában tárgyaló közlemény átvételére már nem jogosít ez a törvényhely [Szjt. 36. § (1)]. 2.3.3. Könyvtárközi kölcsönzés Az Szjt. 40. § szerint a szabad felhasználás körében többszörözött példányok - a könyvtárközi kölcsönzés kivételével - nem terjeszthetők engedély nélkül, ezzel a törvény a könyvtárközi kölcsönzést - mint terjesztést - szabad felhasználássá teszi. A digitális anyagok „könyvtárközi kölcsönzése” ugyanakkor mégis szerzői jogi akadályba ütközik: az ugyanis együtt jár egy többszörözési cselekménnyel, amelyre nincs szabad felhasználás, tekintve, hogy a 2.3.1. pont alatt tárgyalt archiválási esetkör csak saját példányról teszi lehetővé a többszörözést! A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk.: Gyertyánfy Péter; KJKKerszöv, Budapest, 2000, 195. p. 12 Ismét hangsúlyozzuk, hogy abban a kérdésben, hogy egy folyóiratszám, illetve egy folyóirat-évfolyam sui generis adatbázis-oltalom alatt áll-e, a jövőben kialakulandó bírói, szerzői jogi szakértői testületi gyakorlat tud csak állást foglalni. 2.4. Lehetséges jövó'beni módosulások az új európai uniós irányelv alapján 2002-ben megkezdődhet a szerzői jogi törvény módosításának előkészítése, az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 29/2001/EK sz. irányelv alapján. Az irányelv - a várakozások ellenére - különösen az egyik legfontosabb területen, a szabad felhasználásokról rendelkező 5. cikkében kiábrándítóan mellőzi az előzetesen kitűzött célt: a jogharmonizációt. Ugyanis kizárólag egyetlen kötelezően alkalmazandó szabad felhasználási esetet tartalmaz: az időleges, szükségszerű másolatokra vonatkozót [5. cikk (1) bek.]. Ezt követően egy 20 tételből álló „étlapot” nyújt a tagállamoknak: az egyes nemzeti szerzői jogi törvények kizárólag ezekből szabadon válogathatnak. (A jogharmonizációt tovább gyengíti, hogy az sem teljesen igaz, hogy kizárólag húszféle szabad felhasználási esetkör létezhet a jövőben; ugyanis a huszadik eset azt mondja ki, hogy a már létező, kisebb jelentőségű, analóg felhasználásokra vonatkozó nemzeti kivételek a továbbiakban is fenntarthatok, ha nem érintik az áruk és a szolgáltatások szabad áramlását az Európai Közösségen belül.) E szabályozásnak az a célja, hogy megtartsa az európai jogi jogszerűség határain belül a tagállamok jogában már ténylegesen létező kivételeket (jogkorlátozásokat), de semmiképpen nem az, hogy minden tagállamban minden elvileg lehetséges korlátozást bevezessenek. A vizsgált területen található új, elvileg választható szabad felhasználási esetkör:- egyes, nyilvános könyvtárak, archívumok, oktatási intézmények, múzeumok általi többszörözésekre, melyek sem közvetve, sem közvetlenül nem irányulnak gazdasági, kereskedelmi előnyök szerzésére [5. cikk (2) c)];- kizárólag ugyanezen intézmények gyűjteményeinek részét képező művek, illetve teljesítmények nyilvánossághoz közvetítése és hozzáférhetővé tétele kutatási vagy magántanulási célból, az ezen intézmények helyiségeiben e célból elhelyezett terminálokon [Art. 5. (3) n)];13 *- a fenti esetek a terjesztési jog alól is kivételt jelenthetnek - az engedélyezett többszörözési cselekmény célja által indokolt mértékben. A jogalkotónak az irányelv átültetése során több szempontot kell figyelembe vennie: amennyiben az irányelvben megfogalmazott szabad felhasználási esetek a jelenlegi magyar szabályoknál szűkebb körben teszik lehetővé a kizárólagos jog alóli kivételt, tipikusan nekünk is kötelező szűkíteni a szabad felhasználási eseteket. Amennyiben az irányelvi esetkörök az Szjt-beli eseteknél tágabbak, van lehetőség az adott szabállyal kibővíteni szerzői jogi törvényünket. Az irányelv átültetése során kiterjedt vizsgálatokra van szükség. így például hasznos lehet annak vizsgálata, hogy az egyes tagállamok milyen módon hajtják végre a szabályokat; a néhol nehézkes, sok kompromisz-11 Az említett szakasz tartalmaz egy további feltételt is, mely szerint a felhasznált művek, teljesítmények „not subject to purchase or licensing terms”. A szöveg puszta fordítása is nehézséget okoz (ugyanis nehéz kiválasztani az említett kitétel megfelelő szövegösszefüggését), várható, hogy a szabály esetleges átültetése során az értelmezésben nehézségek merülnek fel.
