Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Dr. Tóth Péter: A digitális könyvtár és a szerzői jog
A digitalis könyvtár és a szerzői jog 33 2. Válaszok a „szerzői jogi kérdésre" a digitális könyvtár szemszögéből Tekintettel arra, hogy a digitális könyvtár5 nagyon régi és nagyon friss anyagokat is fel szeretne használni, először arra kell megtalálni a választ, hogy a „szerzői jogi kérdést” melyik időpontban hatályos törvény szerint kell megvizsgálni. Az új Szjt. 107. § (1) bekezdésében kimondja, hogy e „törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött felhasználási szerződésekre kell alkalmazni”. Következésképp akár az engedélyezendő, akár a jogsértő mostani felhasználási cselekményekre a jelenleg hatályos Szjt. rendelkezéseit kell alkalmazni. Szintén problémát jelenthetne, hogy a digitális könyvtár több ország jogosultjának műveit, teljesítményeit is felhasználja; a nemzetközi magánjog szabályai alapján a felhasználás helye országának joga alkalmazandó,6 illetve a Berni uniós egyezmény nemzeti elbánásról szóló szabályai is a magyar jog alkalmazandóságát irányozzák elő.7 8 Az 1. pontban bemutatottak alapján lehet eldönteni, hogy az előttünk álló szellemi termék általunk tervezett felhasználásához szükség van-e szerzői jogi engedélykérésre, díjfizetésre. Nézzük most, hogy a vizsgált területen milyen válaszok adhatók a fenti kérdésekre. 2.1. A szerzői jogi törvény által védett-e az előttünk fekvő termék? 2.1.1. Védett tárgy? Jelen tanulmány a könyvek, periodikák digitális archiválásának, szolgáltatásának jogi kérdéseit vizsgálja; előfeltételezése, hogy ezek elsősorban szöveget, másodsorban illusztrálásként képeket tartalmaznak, más tartalom azonban nem merül fenn bennük. (Más tartalmak digitalizálásáról és szolgáltatásáról természetesen további vizsgálatok lehetnek szükségesek.) Az egyes könyvekben, folyóiratokban, napilapokban megjelenő írásokat szinte minden esetben védi a szerzői jog, méghozzá irodalmi műként. Az írásokban szereplő hírek, tények, ötletek, elgondolások ugyan nem védettek a szerzői jogban [Szjt. 1. § (6)], de az ezeket megfogalmazó újságíró cikke védelemben részesül. Az illusztrációként felhasznált rajzok, ábrák minősülhetnek védett képzőművészeti alkotásnak. „Vonalak, formák, színek bármilyen egyéni, eredeti megoldása, csoportosítása létrehozhatja a képzőművészeti alkotást...”. Egy-egy folyóirat, napilap, esetleg gyűjteményes könyv jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisnak minősülhet a szerzői jogi törvény fent említett szabályai alapján, amelynek előállítója (tipikusan a kiadó) az irodalmi művek és képzőművészeti alkotások szerzőit nem érin5 Digitális könyvtáron azt a könyvtárat értjük, amely a hagyományos könyvtári tevékenységet a modem digitális eszközök segítségével végzi, azaz elektronikus formában tárolt művek, teljesítmények elektronikus úton történő szolgáltatását nyújtja. 1979. évi 13. tvr., 19. § ,.A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.” 7 1975. évi 4. tvr., BUE 5. cikk (1) bek. 8 /*• • • ,, A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk. Gyertyánfy Péter.; KJK-Kerszöv, Budapest, 2000, Batta János: X. fejezet, 322. p. tő, az ő jogaik mellett fennálló adatbázis-előállítói sui generis kapcsolódó joggal rendelkezik. (Tehát pl. egy ma napilapban megjelenő cikk esetén a cikk szerzőjén túl a napilap - mint adatbázis — előállítója A jogosultnak minősül.) Szintén védelem alatt állhat gyűjteményes műként a szerkesztő szerzői joga is. Összefoglalva tehát a könyvekben, periodikákban felhasznált írások kimagaslóan túlnyomó része a szerzői jog által védett. Az illusztrációk esetében is kijelenthető, hogy a többség szerzői műnek minősül, s legfeljebb az egyszerű grafikonokról, eredetiséget nem mutató ábrákról, állapíthatjuk meg, hogy azok védelmen kívül állnak. Az egyes periodikák anyaga (akár egy szám, akár egy időszak öszszes cikke) a 2002. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás alapján sui generis adatbázis-oltalomban részesülhet, ha létrehozatala jelentős ráfordítást igényelt. 2.1.2. Védelmi időn belül vagyunk-e? Az így védettnek minősülő művek, adatbázisok tekintetében a következő kérdés tehát, hogy a védelmi időn belül vagyunk-e? Amennyiben nem, úgy természetesen szerzői jogi engedélykérés nélkül bármilyen használat lehetséges. A szerzői művek (ideértve a gyűjteményes mű egyéni-eredeti szerkesztését) esetében a védelmi idő p. m. a. 70 év, ami azt jelenti, hogy 2001. december 31-én járt le az 1931-ben elhunyt szerzők műveinek védelme. (A védelem a folyóiratoknál, napilapoknál is az egyes szerzők halálától számítódik, nem pedig a megjelenéstől!) Az ilyen alkotásokat szerzői engedélykérés nélkül fel lehet használni. Ugyanakkor a védelmi idő számításával igen körültekintően kell eljárni többszerzős művek esetén, idegen nyelvről fordított írások esetén (ahol a fordítónak az adott fordításra vonatkozó saját szerzői jogának védelmi idejét természetesen külön kell számolni), több részben nyilvánosságra hozott művek esetén. További vizsgálat szükséges azon a téren, hogy az egyes periodikákban név nélkül vagy rövidített néven megjelent írások az Szjt. 31. § (3) alapján olyan műveknek minősülnek-e, ahol a szerző személye nem állapítható meg, és ezzel a felhasználóra nézve nyilvánvalóan kedvezőbb, nyilvánosságra hozataltól számított 70 éves védelem alkalmazandó-e? Az adatbázis-oltalomnál említettek szerint az egyes periodikák, mint adatbázisok oltalma eleve kizárólag az 1982. december 31 -e után létrehozott adatbázisoknál merülhet fel. Az 1983. január 1 -je és 2001. december 31 -e között létrehozott adatbázisok 1998. január 1-jétől 15 évig védettek. A 2002. január 1 -jétől létrehozott adatbázisok 15 éves védelmi idejének számításáról már esett szó. 2.2. A cselekmény szerzői jogi felhasználásnak minősül-e? Jelen tanulmány - ismét hangsúlyozzuk - nem kíván minden mű, teljesítménytípus archiválásáról szólni, hanem kizárólag a könyvek, periodikák digitális archiválását, CD-ROM-on, intranetén, illetve interneten történő szolgáltatásának problémáját járja körül. 2.2.1. Digitális archiválás A digitális archiválás az Szjt. szerint a többszörözés kategóriájába tartozik. Eszerint „Többszörözés: a) a mű anya
