Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Dr. Náthon Natalie: A biológiai sokféleség (biodiverzitás), a biotechnológia és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
30 Dr. Náthon Natalie A szabadalmi jog az egyetlen olyan, szellemi alkotáshoz fűződő jog, amely lehetőséget ad arra, hogy a biotechnológiai találmányok tartalma védelem alatt álljon. A TRIPS- egyezmény 27. cikkelye rendelkezik a szabadalmakról. Ezen cikkely értelmében „...a technika bármely területén létrehozott, akár termékre, akár eljárásra vonatkozó bármely találmány szabadalmazható, feltéve, hogy új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható, jelen cikkelyben található fenntartások figyelembevételével.” Az egyezmény fontos rendelkezése, hogy a „tagok kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a találmányokat, amelyeknek kereskedelmi hasznosítását területükön a közrend vagy a közerkölcs megóvása érdekében meg kell akadályozni, beleértve az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megóvását, vagy a környezet komoly károsodásának elkerülését, feltéve, hogy az ilyen kizárás nem pusztán azért történik, mert a hasznosítást belső jogszabályok tiltják”. Egy további rendelkezés szerint a tagok „kizárhatják a szabadalmi oltalomból azokat a növényeket és állatokat, amelyek nem mikroorganizmusok, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárásokat, melyek eltérnek a nem biológiai és mikrobiológiai eljárásoktól”. A tagok biztosítják azonban a növényfajták oltalmát szabadalommal, vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával. A CBD olyan keretszabálynak tekinthető, amely kijelöli a célokat, a célok megvalósításához iránymutatást ad, de a megvalósításának egyes elemeit a nemzeti szabályozásra bízza. A TRIPS-egyezmény kapcsolata a CBD-egyezménynyel olyan szabadalmakra korlátozódik, amelyek védelmet nyújtanak a növényekben, állatokban, illetve mikroorganizmusokban történt biotechnológiai fejlesztésekre, amelyek tárgyai lehetnek szabadalmaztatásnak. Ezen fejlesztéseknek újaknak, feltalálói tevékenységen alapulóknak és iparilag alkalmazhatóknak kell lenniük. Számos vitát az vált ki, hogy a TRIPS-egyezmény többféleképpen is értelmezhető. Figyelembe kell azonban venni, hogy a biológiai sokféleségnek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogszabályozás által történő védelme tovább mutat a szabadalmaztatásnál, hiszen figyelembe kell venni a földrajzi árujelzők, védjegyek és ipari titkok védelmére vonatkozó szabályozást is a biológiai sokféleség materiális, illetve immateriális komponenseinek piacra vitele, eladása, privatizációja során. * * * A biológiai sokféleség megőrzése az emberi környezet, az emberiség fennmaradásának egyik előfeltétele. A biotechnológia, a génmanipulációs technológiák egyre szélesebb körű alkalmazása kétségtelenül növeli egyes állat- és növényfajták ellenálló képességét, növeli a mezőgazdaság és az élelmiszeripar eredményességét, hozzásegít ahhoz, hogy az emberiség elegendő mennyiségű élelmiszerrel rendelkezzék. Ezzel egyidejűleg azonban igen keveset tudunk a génmanipulációnak az ökoszisztémára gyakorolt konkrét hatásairól. Sokan úgy vélik, hogy e téren nem érvényesül az elővigyázatosság elve (precautionary principle), amely a riói konferencia óta a környezetvédelem egyik alapelvévé vált. Ezen vélemények szerint a szellemi tulajdonjoga összességében negatív hatást gyakorol az emberi környezet fenntartására, a biológiai sokféleség megőrzésére. A biodiverzitás és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kapcsolata magától értetődő. Nem lehet azonban elvárni, hogy a szellemi tulajdonjogelveinek és gyakorlatának alkalmazása (vagy figyelmen kívül hagyása) révén megoldhatóak legyenek a világgazdaságban fennálló egyenlőtlenségek. A kritikusok rámutatnak arra, hogy mivel a TRIPS-egyezmény célja a szabadkereskedelem és a gazdasági liberalizáció előmozdítása, a környezetvédelmi megfontolások - úgy tűnik - nem egyszer háttérbe szorulnak. A nemzetközi fejlődés az elmúlt néhány évtizedben éppen arra mutatott rá, hogy környezetvédelmi megfontolások nélkül egyetlen jelentős politikai, gazdasági intézkedés sem hozható; ezt pedig ajog fejlődésének, köztük a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályozásnak is tükröznie kell. Felhasznált irodalom - Ashish Kotharí, R.V. Anuradha: Biodiversity and Intellectual Property. Rights: Can the Two Co-Exist?- Journal of Int’l Wildlife, 2(2) (1999).- Joseph Straus: Biodivesity and Intellectual Property.- Rethinking International Intellectual Property. Biodiversity & Developing Countries, Extraterritorial Enforcement, the Grace Period, and other issues; CASRIP Symposium Publication Series No. 6, 2001. Proceedings of the 2000 High Technology Summit Conference University of Washington, Seattle.- Biodiversity & Intellectual Property Rights: Reviewing Intellectual Property Rights in Light of the Objectives of the Convention on Biological Diversity, 2001. Center for International Environmental Law (CIEL), WWF International.- Ana Maria Hernandez Salgar: Intellectual Property in the World Trade Organization and its relationship with the convention on biological diversity. Intellectual Property and Biodiversity. Institute Alexander von Humboldt, Santafé de Bogotá, 1999.- Key issues and options for the 1999 review of Article 27.3(b) of the TRIPS Agreement. A Discussion Paper by Geoff Tansey, commissioned by Quaker Peace & Service, London in association with Quaker United Nations Office, Geneva, 1999.
