Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Dr. Tóth Péter: A digitális könyvtár és a szerzői jog
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 107. évfolyam 3. 2002. június DR. TÓTH PÉTER BENJAMIN A digitális könyvtár és a szerzői jog Bevezetés Újból és újból felmerül, hogyan lehetne a könyvtári eszmét - a kulturális örökség megőrzését és szolgáltatását - az információs társadalom gondolatával összhangba hozni. Minden ilyen törekvés szükségszerű előfeltétele annak megvizsgálása, milyen módon és mennyiben érinti a könyvtárak és a szerzői jogosultak között sok évtized alatt létrejött kényes egyensúlyt a digitális archiválás, és az archivált anyagok szolgáltatása. Természetes, hogy mind szélesebb körben merül fel a digitális archiválás igénye, pl. audiovizuális művek, rádió-, televízióműsorok tekintetében is; jelen tanulmány azonban kizárólag a „hagyományos” könyvtári terület; a könyvek, folyóiratok, napilapok tárolásáról és szolgáltatásáról szól. 7. A „szerzői jogi kérdés" - általában Tulajdonképpen mindenki, aki valamilyen módon kapcsolatba kerül a szerzői joggal, a következő kérdésen keresztül veszi fel ezt a kapcsolatot: „Ha előttünk áll egy szellemi termék, azzal valamilyen cselekményt végzünk, erre szerzői jogilag szükséges-e engedélyt kérni és/vagy díjat fizetni?” így mondhatj uk, hogy ez a kérdés a szerzői jog lelke; erre az ún. „szerzői jogi kérdésre” a következő három, logikailag egymásra épülő lépcsőben lehet válaszolni: 1. A szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv., a továbbiakban: Szjt.) által védett-e az előttünk fekvő termék? 2. Az általunk tervezett cselekmény engedélyköteles/ díjköteles felhasználásnak minősül {ha védett tárgyról van szó)! 3. Nem esik cselekményünk a törvényben felsorolt szabad felhasználási cselekmények valamelyike alá (ha védett tárgy engedélyköteles/díjköteles felhasználása történik)? 1.1. A szerzői jogi törvény által védett-e a termék? Ezen kérdésre történő válaszkeresés során két alkérdést kell megvizsgálni: először, hogy az adott termék a szerzői jogi törvény által védett tárgynak minősül-e, és - másodszor - ha igen, akkor fennáll-e még a védelem, azaz az adott tárgyra vonatkozó védelmi idő nem telt-e le. 1.1.1. Védett tárgy? Szerzői jogi törvényünk a következő védett tárgyakat ismeri. Szerzői mű: az irodalom, a tudomány, a művészet minden alkotása, amelyet jellemez a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege. Előadóművészi teljesítmény: tipikusan (de nem feltétlenül!) szerzői művek egyedi-eredeti előadása. Hangfelvétel-előállítói teljesítmény: a szomszédos jogi alapegyezménynek számító Római egyezmény és a genfi ún. Fonogram-egyezmény szerint valamely előadás hangjainak vagy más hangoknak kizárólag hallgatható rögzítése. A WIPO Előadások és hangfelvételek egyezménye (WPPT) alapján nem csak hangok, hanem hangok kifejeződéseinek rögzítése is ide tartozik. Rádió- és televíziószervezeti teljesítmény: műsor, azaz művek, szomszédos jogi teljesítmények és egyéb információk rendszerezett, kiválogatott, összeszerkesztett és a néző által összetartozóként azonosítható folyamának egésze vagy egy egysége; minimális védett egység: „műsorszám” (lásd Média tv. 2. § 28. pont). Filmelőállítói teljesítmény: film (akár audiovizuális alkotásnak nem minősülő filmek is!) Siti generis adatbázis-előállítói teljesítmény: az adatbázis önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez egyedileg hozzá lehet férni, ha a tartalom összeállítása (megszerzése, ellenőrzése, megjelenítése) jelentős ráfordítást igényel. Minimális védett egység: az adatbázis „jelentős része”, illetve - kizárólag ismételt és rendszeres felhasználás esetén — az adatbázis .jelentéktelen része”. (Sem a „jelentős ráfordítás”, sem a „jelentős”, illetve „jelentéktelen rész” fogalmára nem tartalmaz a törvény1 vagy az európai uniós irányelv1 2 iránymutatást, a nemzetközi és magyar joggyakorlatra vár a pontosítás feladata.) 1.1.2. A védelmi időn belül vagyunk-e? A védelmi időszakot 2002. január 1-jétől minden védett tárgy tekintetében azonos elv alapján számítja a szerzői 1 2001. évi LXXVII. törvény a szerzőt jogi törvény módosításáról 2 96/9/EK sz. irányelv az adatbázisok sui generis oltalmáról
