Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői
10 Dr. Sorosi Gyula e) A bejelentő az EVASIL szóvédjegy lajstromozását kérte az OHIM-tól az 5. osztályba tartozó „gyógyszertermékek” vonatkozásában, illetve a 30. osztályba tartozó „élelmiszer-kiegészítő termékek” vonatkozásában. A védjeggyel szemben felszólalt az EXACYL védjegy jogosultja, amely védjegy korábbi elsőbbségű közösségi védjegy, és amely az 5. osztályba tartozó „gyógyszerek, gyógyászati termékek, dietikus készítmények” vonatkozásában áll oltalom alatt. A felszólaló felszólalásában előadta, hogy álláspontja szerint az EVASIL és az EXACYL védjegyek az összetéveszthetőségig hasonlóak. EVASIL EXACYL Az összetéveszthetőségig való hasonlóságot megalapozza az, hogy a hat betűből három teljesen azonos, illetve, hogyha a két védjegy magánhangzóit vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy ezek kiejtése teljesen azonos. Az 5. osztályba tartozó termékek vonatkozásában az árujegyzékek megegyeznek, a 30. osztályba tartozó termékek vonatkozásában pedig megállapítható, hogy azok rendeltetése és értékesítési helye megegyezik az 5. osztályba tartozó termékekével, tehát az árujegyzékek is hasonlónak minősíthetők. A bejelentő védjegyének lajstromozását kérte a Felszólalási Főosztálytól. Álláspontja szerint a védjegy első szótagját, első szóelemét kell megvizsgálni. Ennek alapján megállapítható, hogy az „exa” szóelemet keményen, határozottan kell kiejteni, a másik védjegyben az „eva” szóelemet pedig lágyan, már csak azért is, mert az „eva” szóelem egy, az Európai Közösségben is gyakorta használt női névvel egyezik meg. A második szótagokat megvizsgálva megállapítható, hogy a „cyl” és a „sil” szóelemek sem hasonlítanak egymásra. Ha pedig a védjegyeket egészében vizsgáljuk, megállapítható, hogy mind kiejtésben, mind hangalakban jelentősen eltérnek egymástól. Álláspontja szerint a 30. osztályba tartozó termékek nem hasonlók az 5. osztályba tartozó termékekhez, mert azok rendeltetési és értékesítési köre a felszólalói nyilatkozatban foglaltaktól eltérően jelentősen különbözik. Megvizsgálva a felszólalást, a Felszólalási Főosztály arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EVASIL és az EXACYL szóvédjegyek nem az összetéveszthetőségig hasonlóak. Nem az összetéveszthetőségig hasonlóak azért, mert jelentős közöttük a kiejtésbeli különbség, elég eklatáns a betűsorok közötti különbség, ezért a fogyasztók a védjegyeket nem fogják összetéveszteni. A felszólaló a Fellebbezési Tanácshoz nyújtott be megváltoztatási kérelmet. A korábban említett indokokat megismételve kérte a Fellebbezési Tanácsot, hogy utasítsad az EVASIL megjelölésre vonatkozó bejelentést. Ismét megvizsgálva az ügyet, a Fellebbezési Tanács a Felszólalási Főosztály határozatával értett egyet, álláspontja szerint az EVASIL és az EXACYL védjegyek nem hasonlóak, a fogyasztók megfelelő módon el tudják különíteni egymástól a védjegyeket, ezért a bejelentett megjelölés lajstromozásának van helye (R273/1999-1 sz. jogeset). f) A kérelmező a SUPER KINGS szóelemet tartalmazó színes ábrás védjegy oltalmát kérte az OHIM-tól a 34. osztályba tartozó „cigaretták, dohányzási cikkek” termékek vonatkozásában. A bejelentés ellen felszólalt a KINGS szóelemet tartalmazó, korábbi elsőbbségű közösségi védjegyjogosultja. Felszólalásában előadta, hogy a két védjegy az összetéveszthetőségig hasonló, ugyanis mindkét védjegy egy cigarettadoboz alakú formát tartalmaz. A két, ábrás védjegynek domináns eleme a SUPER KINGS, illetve a KINGS szóelem. A SUPER KINGS és a KINGS szavak pedig az összetéveszthetőségig hasonlóak, mert a SUPER KINGS szóelemben a SUPER szónak nincs megkülönböztető-képessége, mivel az kizárólag a termék jellemzőjét fejezi ki. Marad tehát a KINGS szó, amely azonos a felszólaló korábbi elsőbbségű védjegyének domináns elemét képező KINGS szóval. Mivel a KINGS védjegy oltalma is a 34. osztályba tartozó termékekre terjed ki, az árujegyzékek hasonlóak, a bejelentett megjelölés nem oltalomképes. A bejelentő nyilatkozatában azzal érvelt, hogy a védjegyek nem az összetéveszthetőségig hasonlóak. Nem az összetéveszthetőségig hasonlóak, mert más a védjegyen a szóelem elrendezése. Míg az ő megjelölésén a SUPER KINGS szóelem függőleges helyzetben az ábra bal oldalán található, addig a felszólaló védjegyén a KINGS szóelem az ábra közepén helyezkedik el, vízszintes formában feltüntetve. Álláspontja szerint a SUPER KINGS és a KINGS szóelemek nem az összetéveszthetőségig hasonlóak, illetve a megjelölések tartalmaznak olyan ábrás elemeket is, amelyek nem hasonlóak egymáshoz. Hivatkozott arra még, hogy vannak olyan országok, ahol a két védjegy egymás mellett lajstromozásra került és a felek között jogvita nem volt. A Felszólalási Főosztály a felszólalás vizsgálata során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a két megjelölés az összetéveszthetőségig hasonló. Az összetéveszthetőségig való hasonlóságot a felszólaló érveinek megfelelően megalapozza az a tény, hogy mindkét védjegy domináns eleme a szóelem, azaz a KINGS, illetve a SUPER KINGS szóelem. A SUPER KINGS szóelemben a SUPER szónak nincs megkülönböztető-képessége, mert az csak egy jellemzőt kifejező szó, a KINGS szóelemek pedig egymással teljes egészében megegyeznek. Mindkét védjegy cigarettadobozt ábrázoló ábrás védjegy, amely különböző egyéb elemekkel is rendelkezik a szóelemeken kívül, azonban ezek az elemek főként függőleges, illetve vízszintes vonalak, amelyek nem dominánsak a védjegyen belül. A fogyasztók a két védjegyet a KINGS, illetve a SUPER KINGS szavakról fogják felismerni, a KINGS és a SUPER KINGS szavak pedig az előbbiek szerint az összetéveszthetőségig hasonlónak minősülnek. Mivel mindkét védjegy árujegyzékében „cigaretták, dohányzási cikkek” szerepelnek, tehát az árujegyzékek azonosak, a bejelentett megjelölés nem oltalomképes (Opposition Division, 959/1999 sz. határozat).
