Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)

2002 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Sorosi Gyula: A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői

A közösségi védjegyrendszer főbb jellemzői 9 38. és 41. osztályokba tartozó szolgáltatások vonatkozá­sában. A védjeggyel szemben a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság felszólalással élt az OHIM felé. A felszólaló elő­adta, hogy jogosultja a korábbi elsőbbségű OLYMPIC szóvédjegynek, amelynek árujegyzékébe ugyanazok a termékek és szolgáltatások tartoznak, mint, amelyek a lajstromozni kért megjelölés árujegyzékében kerültek fel­tüntetésre. Elsődlegesen korábbi elsőbbségű védjegyére való hi­vatkozással kérte a bejelentés elutasítását. Álláspontja szerint a FAMILY CLUB BELMONT OLYMPIC és az OLYMPIC megjelölések az összetéveszthetőségig ha­sonlóak. Azért minősülnek a védjegyek az összetéveszt­hetőségig hasonlónak, mert a bejelentett megjelölés is tartalmazza az OLYMPIC szóelemet, illetve senkinek sincs joga arra, hogy saját bejelentett megjelölésén, saját védjegyén olyan elemet tüntessen fel, amely elem más javára védjegyoltalom alatt áll. A kérelem elutasítását azon az alapon is kérte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság által használt OLYMPIC megjelölés közismert, világszerte ismert és elismert, jó hírnévnek örvendő megjelölés. Az OLYMPIC megjelölést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közel egy évszázada használja, min­denki számára ismert az egész világon. A bejelentő pe­dig, amikor egy olyan megjelölés oltalmát kérte, amely az OLYMPIC szóelemet is tartalmazta, a felszólaló ko­rábbi jó hírű, közismert védjegyének a jó hírét akarta ki­használni, ezen jó hír kihasználásával kívánt tisztesség­telenül előnyöket szerezni. Előadta továbbá, hogy az olimpiai öt karika oltalmáról szóló Nairobi egyezményre való hivatkozással is kéri a védjegy elutasítását. A Nairo­bi egyezmény ugyanis kimondja, hogy senki sem jogosult a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon kívül az olimpiai öt karikát mint olimpiai szimbólumot használni. A bejelentő a megjelölés lajstromozását kérte. Álláspontja szerint az általa bejelentett megjelölés és a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság korábbi elsőbbségű védjegye jelentős mértékben eltér egymástól. Bejelentett megjelölésének a FAMILY CLUB szóelem a domináns eleme, az OLYMPIC szóelem mind méretében, mind az ábrán belüli elhelyezésében másodlagos, a fogyasztók a megjelölést a FAMILY CLUB szóelemről fogják azonosítani, és senki nem fog arra gondolni, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság OLYMPIC védjegyével bármilyen kapcsolata van a be­jelentőnek. A Felszólalási Osztály a kérelmet elutasította, ugyanis a bejelentést megvizsgálva a felszólaló álláspont­ját osztotta. Határozatában megállapította, hogy a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság által használt OLYMPIC véd­jegy az egyik leghíresebb, legismertebb, legjobb hírnév­nek örvendő védjegy a világon, az olimpiai mozgalom százéves múltja, ismertsége és elismertsége miatt. Senki­nek nincs joga arra, hogy olyan megjelölést használjon akár védjegye elemeként is, amely egy olyan védjeggyel azonos, amely korábban máraz Európai Unió területén is­mertté és közismertté vált. Azzal, hogy az OLYMPIC véd­jegyet kívánta védjegyének elemeként a bejelentő feltün­tetni, az OLYMPIC védjegy jó hírnevével, ismertségével kívánt visszaélni, az alapján kívánt tisztességtelen elő­nyökre szert tenni. Ilyen megjelölésekre közösségi védjegyoltalmat nem lehet szerezni (Opposition Division, B 9482 sz. határozat). OLIMPIC d) A bejelentő az ALBERTO szómegjelölésre kívánt oltalmat szerezni a Nizzai megállapodás szerinti 29. és 30. osztályba tartozó termékek vonatkozásában. A bejelentés­sel szemben felszólalást nyújtott be a ROBERTO, jelleg­zetes betűs védjegynek a jogosultja. A felszólaló felszóla­lásában előadta, hogy az ALBERTO és a ROBERTO véd­jegyek az összetéveszthetőségig hasonlóak, mely hason­lóságot egyértelműen megalapozza az a tény, hogy mind­két szóvédjegy „berto” betűsorra végződik, a szavak ele­jén található néhány betű különbség pedig nem biztosít elegendő elhatárolást a két védjegy között. Az árujegyzé­keket vizsgálva megállapítható, hogy azok hasonlóak, részben azonosak, mivel a ROBERTO megjelölés oltalma is a 29. és 30. osztályba tartozó termékekre terjed ki. Alberto " Előadta továbbá a felszólaló, hogy saját védjegyét nem­zeti védjegyként több uniós országban korábbi elsőbbség­gel lajstromozták, illetve, ahol nem lajstromozták a véd­jegyét, azon országokban korábbi elsőbbséggel ténylege­sen használja a ROBERTO megjelölést. A bejelentő a fel­szólalás elutasítását és megjelölésének védjegykénti lajstromozását kérte. Álláspontja szerint az ALBERTO és ROBERTO megjelölések nem az összetéveszthetőségig hasonlóak, az ALBERTO és ROBERTO elnevezések hangzása különböző. A védjegyek összetéveszthetőségig való hasonlóságánál azt kell vizsgálni, hogy az első szó­elem, az első szótag mennyire hasonló, hiszen az első szó­elemek, az első szótagok hangsúlyosak mindig, ezek ma­radnak meg dominánsan a fogyasztók tudatában. Ezekről pedig megállapítható, hogy jelentősen eltérnek egymás­tól. Megvizsgálva a két védjegyet, a Felszólalási Főosz­tály arra a következtetésre jutott, hogy azok nem az össze­téveszthetőségig hasonlóak. A ROBERTO védjegy jelleg­zetes betűs védjegy, míg az ALBERTO védjegy sima szó­védjegy. Ha ezeket a védjegyeket egymás mellé tesszük, akkor megállapítható az, hogy a ROBERTO védjegy gra­fikai kialakítása miatt eltérő ábrázolású az ALBERTO védjegytől, illetve hiába egyezik meg a szóvégi négy betű, a szó elején található „al”, illetve „ro” szóelem különbö­zősége elegendő elhatárolást biztosít a két védjegynek egymással szemben. A Felszólalási Főosztály álláspontja szerint a Közösség területén lévő fogyasztók a két védje­gyet emiatt nem fogják összetéveszteni (Opposition Division, 2278/2000 sz. határozat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom