Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Hírek, események
Hírek, események 59 lyeket főleg a nyugati országokból jövő részvevők jelentős száma jellemzett, és a szakma sok tekintélyes képviselője vált rendszeres résztvevőjévé. Ezeknek eredményeként iparjogvédelmi életünk és szemléletünk az egyetemes jogfejlődés vérkeringésébe került. Kapcsolatokat tartottunk természetesen a KGST országok iparjogvédelmi szervezeteivel, és e kapcsolatok során a többi KGST ország jogrendszerével szemben, a szerzői tanúsítvány intézményének ellenállva, védtük a szabadalmi rendszert, és szembefordultunk az NDK azon törekvésével, amely a védjegyet az áru eredetmegkülönböztető jellegétől megfosztva egyszerű, az egymástól eltérő osztályokhoz tartozó árukon egyaránt alkalmazható minőségtanúsító árujelzővé kívánta degradálni. Ebben a visszaemlékezésemben csak egyes kiemelt kérdésekre tértem ki, és nem említettem azoknak a nevét, akik az elmúlt 40 év során lelkiismeretesen, becsülettel, önzetlenül, képességeik teljes erőkifejtésével sokat tettek egyesületünk életében, és még ma is közöttünk vannak, és reméljük, jó egészségben, hosszú ideig együtt munkálkodhatunk. Működésükkel kapcsolatban szeretném felidézni a régi Iparjogvédelmi Egyesület 20 éves évfordulója alkalmával, 1926-ban megjelent egyik írás befejező, a kor patetikus stílusának megfelelő mondatát: „Annak a kicsiny lelkes tábornak, amely körülállotta az iparjogvédelmi egyesület bölcsőjét, az iparjogvédelemnek az a valóban néhány lelkes apostola nem kér a kereskedő és iparos társadalomtól elismerést. Munkájuk legértékesebb gyümölcse a jól végzett munka felemelő tudata, a becsületes és értékes gazdasági és kulturális munkának tisztelete, elismerése és eredményeinek megbecsülése.” Úgy gondolom, hogy ez jellemzi tagjainkat, akiknek tevékenysége lehetővé tette, hogy az elmúlt 40 évben, amikor apolitikai rendszer ennek nem kedvezett, megvalósítottunk egy, a hatalomtól független, szabadgondolkodású civil szervezetet, és remélem, hogy ennek a gondolatvilágnak a jegyében folytatjuk tevékenységünket az ipaijogvédelmi kultúra és annak gyakorlati érvényesülése érdekében. Hatályba lépnek a WIPO „internet-szerződései” 1996. december 20-án Genfben, a közel 120 ország részvételével a WIPO által megrendezett diplomáciai értekezlet két nemzetközi szerzői jogi tárgyú szerződés, a Szerzői jogi szerződés (angolból eredő rövidítése: WCT), valamint az Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés (angolból eredő rövidítése: WPPT) aláírásával fejeződött be.1 A két nemzetközi dokumentumot együtt szakmai körökben gyakran „internet-szerződéseknek” is nevezik, mivel számos rendelkezést tartalmaznak a digitális korszak technikai kihívásainak megfelelő szerzői jogi és szomszédos jogok védelmére. A szerződések három hónappal azt követően lépnek hatályba, hogy 30 állam a WIPO főigazgatójánál letétbe helyezte megerősítő vagy csatlakozási okmányát. Jelentős mérföldkőnek számított Gabon 30. államként történő csatlakozása 2001. december 6-án - majdnem pontosan öt évvel a nemzetközi dokumentum aláírását követően - amelynek eredményeként a Szerzői jogi szerződés 2002. március 6-án hatályba lépett. 2002. február 20-án az Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés 30. tagállamává Honduras vált, ezzel a WPPT május 20-án lép hatályba. A Szerzői jogi szerződés az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni egyezmény Párizsban, 1971. július 24-én felülvizsgált szövegéhez kapcsolódik legszorosabban. A szerződés 3. cikke szerint a szerződő felek mutatis mutandis alkalmazzák a Berni egyezmény 2-6. cikkeiben foglalt rendelkezéseket az e szerződés szerinti védelem tekintetében. Az egyezmény hivatkozott rendel- * Az adatbázisok nemzetközi védelméről szóló harmadik szerződéstervezet megtárgyalását elnapolták. A téma a WIPO szerzői és szomszédos jogi állandó bizottsága (SCCR) ülésein jelenleg is napirenden van. kezései határozzák meg az általa védett szerzői jogok tárgykörét, a védelem kedvezményezettjeit, a nemzeti elbánás elvét, amelyek a WCT szerint alkalmazandók. Másfelől a szerződés megállapítja az 1. cikk (1) bekezdésében, hogy a szerződés külön megállapodás a Berni egyezmény 20. cikke értelmében azon szerződő feleket érintően, amelyek tagországai az említett egyezmény által létrehozott uniónak, továbbá a (2) bekezdés szerint az e szerződésben foglaltak nem befolyásolják azokat a meglévő kötelezettségeket, amelyek a Berni egyezmény értelmében a szerződő felek között fennállnak, illetőleg a szerződő felek betartják a Berni egyezmény 1—21. cikkeiben és Függelékében foglalt rendelkezéseket [(4) bek.]. A Berni egyezmény által védett szerzői jogok tárgykörét a WIPO Szerzői jogi szerződése három vonatkozásban bővíti, figyelemmel az új digitális technikákra: a) a számítógépi programok mint irodalmi művek nyernek védelmet a Berni egyezmény 2. cikke értelmében (4. cikk); b) adatok vagy egyéb anyagok az elemek kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotásnak minősülő összeállításai e jellegüknél fogva védelemben részesülnek (5. cikk); c) a szerzői jogvédelem kifejezésekre, nem pedig elképzelésekre, eljárásokra, működési módszerekre, illetve matematikai módszerekre mint olyanokra terjed ki (2. cikk). Megjegyzendő még, hogy a fényképészeti alkotások vonatkozásában a WCT 9. cikke alapján a szerződő felek nem alkalmazzák a Berni egyezmény 7. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés mögöttes egyezménye az előadóművészek, a hangfelvé
