Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2002 (107. évfolyam, 1-6. szám)
2002 / 2. szám - Hírek, események
60 Hírek, események tel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló, 1961. október 26-án Rómában aláírt nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: Római egyezmény). A szerződés rögzíti, hogy az általa biztosított védelem érintetlenül hagyja, és semmilyen módon nem befolyásolja az irodalmi és művészeti alkotásokhoz fűződő szerzői jog védelmét. Következésképpen e szerződés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az csorbítaná az említett védelmet. A szerződés szerinti védelem kedvezményezettjei az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók, akik a többi szerződő fél állampolgárai. A 3. cikk (2) bekezdése szerint a többi szerződő fél állampolgárainak azok az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók tekintendők, akik megfelelnének a Római egyezményben biztosított védelemre való jogosultság feltételeinek, amennyiben e szerződés valamennyi szerződő fele szerződő állama lenne az említett egyezménynek. A nemzeti elbánás szabályai is igazodnak az előbbiekben rögzítettekhez: mindegyik szerződő fél a többi szerződő félnek a 3. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott állampolgárai számára a saját állampolgárainak nyújtott elbánást biztosítja az e szerződésben kifejezetten megadott kizárólagos jogok és a szerződés 15. cikkében előírt méltányos díjazáshoz fűződő jog tekintetében. Változást jelent a Római egyezményhez képest a védelmi idő kiterjesztése. A szerződés 17. cikke szerint az előadóművészeknek biztosítandó védelem időtartama legalább annak az évnek a végétől számított 50 éves időszak végéig tart, amikor az előadást hangfelvételen rögzítették, míg a hangfelvétel-előállítóknak biztosítandó védelem időtartama legalább annak az évnek a végétől számított 50 éves időszak végéig tart, amikor a hangfelvételt nyilvánosságra hozták. Ha viszont nem történt nyilvánosságra hozatal a hangfelvétel készítésétől számított 50 éven belül, akkor annak az évnek a végétől számítandó az 50 év, amelyben a rögzítés történt. Mindkét nemzetközi szerződés további szabályokat tartalmaz - egymás rendelkezéseivel harmonizálva - a vagyoni jogosultságok közül a többszörözés jogáról, a bérbeadás jogáról, a nyilvánossághoz történő közvetítés jogáról, továbbá a műszaki intézkedésekkel kapcsolatos kötelezettségekről, a jogkezelési adatokkal kapcsolatos kötelezettségekről, valamint az adminisztratív és záró rendelkezésekről. Talán a világon elsőként az Amerikai Egyesült Államok szövetségi jogalkotása tette a nemzeti jogrendszer részévé a WlPO-szerződéseket az 1998. október 28-án elfogadott Digital Millennium Copyright Act (DMCA) által. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak tavaly hosszas vita után elfogadott, az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogokról szóló 2001/29/EK irányelve közösségi szinten vezeti be a két szerződés legfontosabb kikötéseit.2 Magyarországon a WCT és WPPT megerősítését az 57/1998. (XI. 29.) OGY határozat tartalmazza; kihirdetése a közeljövőben várható. A WIPO Szerzői jogi szerződés szerződő államai: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Belorusszia, Bulgária, Burkina Faso, Chile, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Gabon, Grúzia, Guinea (2002. május 25-től), Honduras (2002. május 20-tól), Horvátország, Indonézia, Japán, Kirgizisztán, Kolumbia, Lettország, Litvánia, Magyarország, Mali (2002. április 24-től), Mexikó, Moldáviai Köztársaság, Panama, Paraguay, Peru, Románia, St. Lucia, Szenegál (2002. május 18-tól), Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.3 A WIPO Előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés szerződő államai: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Belorusszia, Bulgária, Burkina Faso, Chile, Costa Rica, Cseh Köztársaság, Ecuador, El Salvador, Gabon, Grúzia, Guinea (2002. május 25-től), Honduras, Horvátország, Kolumbia, Lettország, Litvánia, Magyarország, Mali, Mexikó, Moldáviai Köztársaság, Panama, Paraguay, Peru, Románia, St. Lucia, Szenegál, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.4 Munkácsi Péter A közös jogkezelő szervezetek 2002. évi jogdíjközleményei 1. A nemzeti kulturális örökség minisztere 2001. december 29-én jóváhagyta a közös jogkezelő szervezetek 2002. évi következő jogdíjközleményeit (közzétéve a Magyar Közlöny 2002/2. és 4. számában).- A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (ARTISJUS) közleménye: • az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért, kereskedelmi célból kiadott hangfelvételek vagy arról készült másolatok nyilvánossághoz közvetítéséért, rádió- vagy televízióműsorok egyidejű változatlan, a nyilvánossághoz történő továbbközvetítéséért, valamint a színpadra szánt irodalmi és zenedrámai művek, jeleneteik vagy keresztmetszeteik kivételével az irodalmi és zeneművek sugárzás útján, vezetékkel vagy egyéb módon a nyilvánossághoz történő közvetítéséért fizetendő szerzői díjakról; • a 2002. évre megállapított mechanikai minimum jogdíjakról; • a magáncélú másolásokra tekintettel megállapított üres hang- és képhordozó jogdíjakról (2002.); 2 Európai Közösségek Hivatalos Lapja, L 167, 2001.06. 22., 10. o. Ismerteti Cserba Veronika, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001. augusztus, 30. o. 3 A WIPO 2002. február 25-i adatai alapján 4 A WIPO 2002. február 25-i adatai alapján
