Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 5. szám - Válogatás a szerzői jogi szakértő testület szakvéleményeiből
42 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből jezetten a díjazás szerződéses kizárását. Ha ebbe a munkavállaló-szerzőik) nem egyezne (egyeznének) bele, a díj mértékét vita esetén bíróság határozza meg. 5. Az 1999. szeptember 1. előtti helyzet Ha a szolgálati mű munkáltatónak történő átadása (ez a munkáltató Pénzjegynyomda Rt. jogszerzését megalapozó jogi tény!) 1999. szeptember 1-jét megelőzően következett be, a tényállásra az Szjt. 107. § (1) bekezdése alapján az rSzjt-t kell alkalmazni. Ebben az esetben a munkáltató saját felhasználása, tehát a pénzkibocsátás („a munkáltató működési körén belüli joggyakorlás”) tekintetében a jogi helyzet megegyezik a 4.2. alatt leírttal. A különbség egyrészt abban áll, hogy a munkáltató „csak” a felhasználás jogát, nem pedig a teljes vagyoni jogot szerezte meg, azonban ezzel is szabadon rendelkezhetett, amely a teljes megszerzett felhasználási jog harmadik személynek történő átengedését lehetővé tette. Másrészt pedig a korábbi törvény alapján nem lehetett érvényesen kizárni a szerző díjazását arra az esetre, ha a munkáltató harmadik személlyel felhasználási szerződést kötött. Azonban abban az esetben, ha a munkáltató feladatkörébe tartozott a felhasználási szerződés kötése, a díjat a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott százalékos mértéknél (a munkáltatóhoz befolyt díj 60%-a) alacsonyabb mértékben is meg lehetett állapítani.24 A pénzkibocsátás leírt, az MNB és a Pénzjegynyomda Rt. együttes tevékenységét feltételező folyamatára, valamint arra tekintettel, hogy az MNBtv. az MNB-t jogosítja fel az „utánzatok” készítésének engedélyezésére, okkal lehet állítani, hogy a felhasználási szerződés megkötése a munkáltató feladatkörébe tartozik. Ha pedig a felhasználási jog átengedése mind a Pénzjegynyomda Rt. és az MNB között, mind pedig az MNB és az esetleges felhasználók között ingyenesen történt, illetve harmadik személyek engedély nélkül használták fel a szolgálati művet (a bankjegy/pénzérme képét), ez alap lehet arra, hogy kioltsa, illetve igen alacsony értékre süllyessze a munkavállaló szerző díjigényét. Jegyzetek 1 Felkérő levél második bekezdés 2 Szjt. 31. §, rSzjt. 14.§ és a 9/1969. (XII.29.) MM r. 3 1975.évi 4.tvr. 2. Cikk 4. bekezdés 4 A többször, legutóbb az 1998/25, sz. hivatalos lapban kihirdetett 1997. évi szerzői jogi novellával módosított 1936-os törvény (hivatalos lap: 1936/111). 5 E.l. alatt idézett döntés, Dr. Diettrich, Robert: Östereichisches und internationales Urheberrecht, Manzsche Wien, 1998., 87.o. 6 Diettrich, id. mű 40, 41 .o. 7 A többször, legutóbb az 1998. május 8-án elfogadott, és az 1998. június 1 -jén hatályba lépett törvénnyel módosított 1965. szeptember 9-ei szerzői jogi törvény 8 Schricker: Urheberrecht, Kommentar, 2. Auflage, Verlag C.H. Beck, München, 1999, 169. o. belső tartalomjegyzéke, D.II., és 49. Széljegyszám, 192-193.0. 9 Id. hiv. mű.193. oldal, utalás a 25. széljegyzetre 10 hiv. mű 192.0 11 IM/EUR/2001/TERVEZET/37/3: az ipari formatervezési mintáról szóló törvény előteijesztése alapján az Szjt. szövege minden bizonnyal a szögletes zárójelben lévő szövegrésszel fog módosulni. Mivel a véleményt a Pénzjegynyomda Rt. a jövőben is fel kívánja használni, célszerű a tervezet szerinti szöveg feltüntetése. 12 51/A. § (1) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a külön törvényben meghatározott körben jegybanki rendelkezésként a pénzügyi intézményekre és a pénzügyi intézménynek nem minősülő, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyekre, valamint a befektetési szolgáltatókra és az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 208. §-a szerint elszámolóházakra kötelező előírásokat adhat ki. A jegybanki rendelkezést a Pénzügyi Közlönyben közzé kell tenni. (2) A jegybanki rendelkezés a pénzforgalom tekintetében a jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra és természetes személyekre is kiterjed. Az ilyen jegybanki rendelkezést az igazságügy-miniszterrel egyetértésben kell kiadni és a Magyar Közlönyben kell közzétenni. 13 57. § (1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. (2) A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. (3) Jogszabály, illetőleg a Miniszterelnök a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti. 14 IM/EUR/2001/TERVEZET/37/3: az ipari formatervezési mintáról szóló törvény előterjesztése alapján 15 A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk. Gyertyánfy Péter, KJK, 2000,30.O. 16 MNBtv. 4. § (2) bekezdés 17 MNBtv. 37. § (2) Az MNB által kibocsátott bankjegyeket és érméket magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetésnél mindenki köteles névértékben elfogadni. (3) Az MNB által kibocsátott pénzérmékből a készpénzfizetési forgalomban - címletenként - legfeljebb ötven darabot kell elfogadni. Ez a korlátozás nem vonatkozik a hitelintézetek, az adóhivatalok és a posta pénztáraira, amelyek a pénzérméket korlátlan mennyiségben kötelesek fizetésül elfogadni. (4) A hamis, meghamisított, megcsonkított (átlyukasztott) pénzérméket nem szabad, a súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket nem kell fizetésül elfogadni. A rendeltetésszerű használat következtében súlyukban jelentősen megfogyott vagy nehezen felismerhető pénzérméket a hitelintézetek, vagy adóhivatalok és a posta pénztárai fizetésül vagy átváltásra elfogadják és azokat az MNB-nél beváltják. (5) A hamis bankjegyet és érmét ellenérték nélkül be kell szolgáltatni az MNB-hez. (6) A hiányos (csonka) forintbankjegyért az MNB ellenértéket akkor térít, ha a bankjegynek felénél nagyobb részét benyújtják. A hitelintézetek a hiányos (csonka) forintbankjegyet az MNB-nél történő becserélésre átveszik. A sérült bankjegyek becserélését az MNB költségmentesen végzi. A csonka vagy sérült forintérmékért az MNB ellenértéket nem térít, kivéve, ha azoknak nemesfém tartalma van. (7) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét az MNB nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. 38. § Az MNB a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el. 39. § Az MNB, a hitelintézetek és a posta pénztárai pénzérmét - címletenként legfeljebb 100 darabot - más címletű pénzérmére, illetőleg bankjegyre, bankjegyet pedig más címletű - címletenként legfeljebb 100 darabot - bankjegyre, illetőleg pénzérmére díj-, jutalék- és költségmentesen átváltják. Az Szjt szerinti terjesztés egyéb cselekményei, a behozatal, bérlet és nyilvános haszonkölcsön az adott esetben nem jöhetne szóba. Az Szjt szerinti terjesztés egyéb cselekményei, a behozatal, bérlet és nyilvános haszonkölcsön az adott esetben nem jöhetne szóba. A szerzői jogi törvény magyarázata, szerk. Gyertyánfy Péter, KJK, 2000,169. o.
