Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

49

nem védett adatokat vagy más nem védett anyagot tartalmazó, de az új rendelkezésekben foglaltaknál fogva eredetinek minősülő gyűjtemények védelme a Berni Uniós Egyezmény említett cikkéből is következik. Ezt a WIPO Szerzői Jogi Szerződését elfogadó 1996-os diplomáciai értekezlet külön, formális „egyeztetett nyilatkozatban” is rögzítette.

3. A szerzői jog általánosan elfogadott elve az, hogy valamely ötlet, elv vagy elgondolás önmagában nem tárgya a szerzői jogi védelemnek (hanem csak ezeknek az egyéni, azonosítható módon való kifejtése, kifejezése, megvalósítása lehet az). Ezt a TRIPS-egyezmény 9. cikkének 2. bekezdése és a WIPO Szerzői Jogi Szerződés 2. cikke külön is kimondja.

4. A szerzői jogról szóló, 1999. szeptember 1-jén hatályba lépett 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezései tökéletes összhangban állnak a fent említett nemzetközi szabályokkal. A Szjt. 1. §ának (2) bekezdése szerint szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Az említett rendelkezés ezek után csak példálódzó felsorolását adja az ilyen műveknek. Az 1. § (3) bekezdése külön rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, míg az 1. § (6) bekezdése tisztázza, hogy valamely ötlet, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya szerzői jogi védelemnek.

Az Szjt. 7. §-a külön szól a gyűjteményes művekről. Az (1) bekezdés szerint akkor részesül szerzői jogi védelemben az ilyen mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, s a védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek önálló jogát. A (3) bekezdés az adattárak védelmének terjedelmét tisztázza.

Az 1999. szeptember 1-jéig hatályban levő régi szerzői jogi törvény (az 1969. évi III. törvény; a továbbiakban: RSzjt.) nem tartalmazott ilyen részletes rendelkezéseket a művek és különösen a gyűjteményes művek védelméről, azonban a meglevő rendelkezések értelme, értelmezése, s a rájuk épült bírói gyakorlat megfelelt annak, amit a Szjt. részletesebb szabályozása tükröz. A RSzjt. is védett minden egyéni, eredeti, irodalmi, tudományos és művészeti alkotást [1. § (1) bekezdés], és külön rendelkezett a gyűjteményes művek védelméről, tisztázva, hogy az ilyen mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti meg, amely azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett művek szerzőinek az önálló jogait [5. § (3) bekezdés]. 5

5. A fentiekből következik a válasz, a bíróság 2. számú kérdésére. Rádiós műsorok szerkesztése eredményezheti gyűjteményes művek létrejöttét. Ennek azonban a feltétele éppen az, ami a bíróság kérdésében is benne foglaltatik. Nevezetesen az, hogy a szerkesztői

tevékenység szellemi alkotásnak minősüljön, mégpedig a gyűjteményben szereplő művek vagy adatok, illetve bármely más, nem védett anyag egyéni, eredeti jellegű összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése folytán. A bírói gyakorlatból merített egyik példa egyértelműen igazolja ezt: A Legfelsőbb Bíróság a BH 1978/376 sz. alatt közzétett határozatában az ügy tárgyául szolgáló hanglemez szerkesztőjének tevékenységét is szerzői jogi védelemre érdemes alkotómunkának ismerte el. Nyilvánvaló, hogy ha egy rádiós zenei szerkesztő hoz létre hasonló egyéni, eredeti jellegű válogatást, ugyanúgy fennáll a szerzői jogi védelem.

6. Az eljáró tanács ezután a bíróság 1. számú kérdésével foglalkozott, nevezetesen azzal, hogy „a Cappucino című rádiós műsor, amely a felperesek közreműködésével került sugárzásra... egyéni, eredeti szerkesztésű műnek minősül-e”. Ezt a kérdést két tekintetben vizsgálta az eljáró tanács: egyrészt abból a szempontból, hogy az adások általános felépítése - „formátuma” - amelyet az egyes konkrét adásokban követtek, minősülhet-e szerzői jogi védelem alá eső műnek, másrészt pedig abból a szempontból, hogy az egyes konkrét adások élvezhetnek-e szerzői jogi védelmet mint egyéni, eredeti gyűjteményes művek.

7. Ami az adások általános koncepcióját, szerkezetét — „formátumát” - illeti, az eljáró tanács arra a megállapításra jutott, hogy nincs szó szerzői jogi védelmet élvező alkotásról. Nemcsak a rádióműsorok szokásos elemeit képező alkotóelemek - hírek, reklámok, sporthírek, meteorológiai jelentések stb. - megléte és egymáshoz való viszonya nem éri el az egyéni eredeti szellemi alkotás szintjét, de az olyan többletelemeknek a műsorba való belefoglalása sem, mint az ébresztések, a hanghatások vagy a mini-hangjátékok. Mindezek az ötletek szintjén állnak külön is és egymáshoz való viszonyukban is, s mint ilyenek nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. Ugyanez áll arra az elvre is, hogy a műsor stílusát és jellegét a felperesek mint egyéni stílusú és hangvételű népszerű rádiós szakemberek határozzák meg.

Az eljáró tanács nem képes arra válaszolni, hogy milyen hasonló elemeket tartalmazó műsorok kerültek sugárzásra akár Magyarországon, akár külföldön, miután a tanács a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. Korm. sz. rendelet 8. §-a (1) bekezdésével összhangban, csak a feltett kérdések és a rendelkezésére bocsátott iratok és egyéb anyagok alapján alakíthatta ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végezhetett és nem végezhet külön bizonyítást.

Meg kívánja azonban jegyezni az eljáró tanács, hogy bármilyen kísérlet annak megállapítására, hogy az ügy tárgyául szolgáló műsor új-e - annyiban, hogy ilyen formátumú műsor került-e már adásra bárhol a világon - szükségtelen, miután a kérdés lényege az, hogy az említett formátum eléri-e az eredetiség szintjét. Erre vonatkozóan pedig az eljáró tanácsnak nemleges a véleménye. Ötletekről és azok összességéről van szó. Arra egyébként van adat az iratokban, hogy a műsorban szereplő egyes ötleteket már egy korábbi műsorban - az Extázisbán - felhasználták, illetve, hogy a felperesekre hatással voltak egyes külföldi adások.