Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből
48 Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből- hogy a mű alapjául szolgáló ötlet, elgondolás nem áll szerzői jogi védelem alatt [Szjt. 1. § (6)];- hogy szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes mű is, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű, és a védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben [Szjt. 7. § (1)]; továbbá,- hogy a szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének a kizárólagos joga is [Szjt. 16. § (3)]. Az eljáró tanács megállapítja, hogy - a szerzői jogi védelem lehetőségének megítélése szempontjából - vannak bizonyos különbségek a szakvélemény tárgyát képező két műsorleírás („formátum”) között. Általában teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a leírások megmaradnak az ötlet, elgondolás szintjén, s így a bennük leírt „formátumok” nem élveznek szerzői jogi védelmet. Ez nyilvánvalóan áll a „Heti Hetes” leírásának az egészére, s a „Péntek Esti Vigadó” leírásában szereplő négy rész közül legalább háromra. Egyedül a „Péntek Esti Vigadó” második része - a „szappanopera” — esetében volt szükség külön elemzésre. Az eljáró tanács azonban úgy találta, hogy a szóban forgó szappanopera szereplőinek leírása nem elég részletes, és nem elég egyéni ahhoz, hogy mint jellegzetes és eredeti alakok védelem alatt állhatnának, s az egymáshoz való viszonyuk és a vázolt „sztori” sem hordoznak magukban olyan egyéni, eredeti elemeket, amelyek a leírás szintjén, akár ezt a részt is alkalmassá tehetnék szerzői jogi védelemre. A „Péntek Esti Vigadó” esetében további kérdésként vizsgálta meg az eljáró tanács azt, hogy a négy részből álló műsorstruktúrára tekintettel, nincs-e szó szerzői jogi védelemre érdemes gyűjteményes műről. Úgy találta azonban, hogy a négy rész között nincs olyan szerves, egyedi kapcsolat, ami a műsor egészét kiemelné a kabaréprogramok szokásos variációi közül, és eredetivé tenné a műsorleírásnak ezt a részét. A műsorleírások („formátumok”) alapján létrehozott műsorok egyes részei - mint például a szappanopera konkrét folytatásai, az előadott egyéni, eredeti jellegű szövegek, vagy a műsorba belefoglalt zeneszámok - azonban védelemben részesülhetnek. (A műsorban fellépő előadóművészeket is megfelelő szomszédos jogi védelem illeti meg.) Ez azonban nyilvánvalóan túlmegy azon, amit formátumvédelemnek lehetne nevezni. Ami a szomszédos jogi védelmet illeti, az eljáró tanács utal arra, hogy a Kérelmezőt a szóban forgó, általa már rögzített és/vagy sugárzott műsorok tekintetében az Szjt. 80. §-ában meghatározott szomszédos jogi védelem illeti meg. A Kérelmezőnek tehát kizárólagos engedélyezési joga van arra, hogy e műsorait sugározzák, illetve a nyilvánossághoz közvetítsék, rögzítsék, sokszorosítsák, stb. Jelenleg nincs jogi lehetőség arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt nem álló műsorleírások („formátumok”) maguk, a fent említett szomszédos jogi védelmen kívül, valamilyen speciális („sui generis”) szomszédos jogi jellegű védelemben részesüljenek. Rádiós műsor („formátum”) szerzői jogi védelme SzJSzT 26/00 Fővárosi Bíróság 8. P. 21.546/1999. B. G. és tsa. felpereseknek az OKR Rt. és tsa. alperesek ellen szerzői jogsértés megállapítása iránt indított pere. A Fővárosi Bíróság által feltett kérdések: 1. ) A „Cappucino” című rádiós műsor, amely a felperesek közreműködésével került sugárzásra olyan egyéni, eredeti szerkesztésű műnek minősül-e, amely korábban sem Magyarországon, sem külföldön nem került még sugárzásra? 2. ) A rádiós műsor szerkesztése olyan szellemi alkotó munka eredménye-e, amelynél fogva egyéni, eredeti mű jön létre és kerül sugárzásra? 3. ) A felperesek a peradatok szerint a szerkesztett rádiós műsor egyes részeinek szerzői is (a rögtönzések, párbeszédek stb. tekintetében), amelyek tekintetében megállapítható-e az, hogy a műsor egyes részeiként önálló műnek tekinthetők és mint ilyenek egyéni, eredeti jellegüknél fogva védelemben részesülnek? Az eljáró tanács szakvéleménye: 1. A tanács először a bíróság 2. számú kérdésével foglalkozott, miután az általános jellegű volt, s az arra adott válasz alapján látszott megválaszolhatónak a konkrét ügyre vonatkozó 1. számú kérdés. 2. A szerkesztői munka olyan tevékenység, amelynek a szerzői jog szempontjából az ún. gyűjteményes művek körében van jelentősége. A Berni Uniós Egyezmény (1975. évi 4. tvr.) 2. cikkének (1) bekezdésében leszögezi, hogy az „irodalmi és művészeti művek” kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára. Emellett 2. cikkének (5) bekezdésében külön is rendelkezik a gyűjteményes művekről: „Irodalmi vagy művészeti műveknek az anyag kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotásnak minősülő gyűjteményei, mint például enciklopédiák és antológiák, a gyűjtemény részét alkotó egyes művek szerzőit megillető jogok sérelme nélkül e jellegüknél fogva részesülnek védelemben”. A szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS-egyezmény (1998. évi IX. tv.) 10. cikkének 2. bekezdése és a WIPO Szerzői Jogi Szerződésének [56/1998. (IX. 29.) OGY határozat] 5. cikke azt is tisztázza, hogy a szerzői jogi védelem kiterjed a szerzői jog által nem védett adatok vagy más nem védett anyag olyan gyűjteményeire is (adattárakra), amelyek a tartalmuk összeválogatásából vagy elrendezéséből adódóan szellemi alkotásnak minősülnek (vagyis eredeti jellegűek). Az említett egyezmény, illetve szerződés előkészítése során nyilvánvalóként ismerték el, hogy az ilyen gyűjteményekre vonatkozó új rendelkezések csupán értelmezik a Berni Uniós Egyezmény 2. cikkének a szabályait, s a
