Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről 85 zásokat, mivel arra számítottak, hogy évente legfeljebb 30 000 bejelentés érkezik; ezt a határt azonban a bejelenté­sek száma már 1983-ban meghaladta. A hivatalnál 1999-ben 1421 esetben, míg 2000-ben 1157 esetben tartottak szóbeli meghallgatást. B) Az Európai Szabadalmi Hivatal kibővített Fellebbe­zési Tanácsa G 2/98 sz. ítéletében állást foglalt azzal kap­csolatban, hogy mikor lehet azonos találmányról beszélni annak eldöntésekor, hogy egy bejelentés jogosult-e egy korábbi elsőbbségre. Az állásfoglalás szerint az „azonos találmány” kifejezést szűkén kell értelmezni, és valójában „azonos tárgy” (same subject matter) esetén tekinthető egy találmány azonosnak. Az „azonos tárgy” kérdésében az a mérvadó, hogy egy szakember szokásos átlagos szaktudása alapján az igény­pont tárgyát közvetlenül és egyértelműen le tudja-e vezet­ni a korábbi bejelentésből mint egészből. Ez a döntés megerősíti az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlatát, amely szerint egy igénypont tárgyának legalább közvetve kinyilvánítottnak kell lennie a korábbi bejelentésben. 6. Európai Unió Az Európai Parlament Bizottságának egy közleménye sze­rint a kelet-európai országokkal folytatott csatlakozási tár­gyalások során tekintettel kell lenni arra, hogy ezekben az országokban a lakossága számára létfontosságúak a megfi­zethető gyógyszerek. Figyelembe kell venni azt is, hogy a csatlakozás erősíti a generikus gyógyszerek piacát az Euró­pai Unióban, hogy ezekben az országokban az egészség­­ügyi helyzet sokkal rosszabb, mint a nyugati országokban, és súlyos a környezetszennyezés is. Mindehhez anyagi ne­hézségekkel terhes egészségügyi ellátás társul. Az egészségügy tehát az Európai Unió részéről külön­leges stratégiai megközelítést kíván. Ezért a Bizottság ja­vasolja, hogy az újonnan csatlakozó országokban még a szabadalmak érvényességének lejárta előtt engedélyez­zék a generikus gyártóknak a regisztrációs célból végzett biológiai vizsgálatokat. Az erre vonatkozó jogszabály ha­sonlójellegű lenne, mint az amerikai szabadalmi törvény Roche-Bolar záradéka. Itt megemlítjük, hogy az Európai Generikus Gyógy­szeripari Szervezet (EGA) már hosszú ideje lobbizik ilyen jellegű engedélyért. Ugyanakkor az Európai Parlament Bizottsága az Európai Gyógyszeripari Szervezetek Szö­vetségének (EFPIA) kérésére a TRIPS-Egyezmény meg­sértésének vádjával beperelte Kanadát, mert az engedé­lyezte a szabadalom lejárta előtt gyártott generikus készít­mények készletezését; a Kereskedelmi Világszervezet azonban a készletezéstől eltekintve jóváhagyta a kanadai törvényt. 7. Franciaország Franciaországban 2001. október 1-jén hatályba lépett a minták jogi oltalmára vonatkozó, 98/71/EC sz. európai irányelv. Ennek következtében a korábbi mintatörvényt számos vonatkozásban módosították. A főbb változások­ról az alábbiakban számolunk be. Egy minta akkor oltalmazható, ha új és egyéni jellegű. Az újdonság követelménye abszolút, vagyis bármilyen azonos minta - földrajzi korlátok nélkül - újdonságrontó­­nak minősül. Nem újdonságrontó a publikálás, ha a mintát a publiká­lását követő 12 hónapon belül bejelentik az Iparjogvédel­mi Hivatalnál. A minta oltalmi ideje a bejelentés benyújtásának napjá­tól számított 5 év, és ez négy alkalommal 5-5 évvel meg­hosszabbítható; így a teljes oltalmi idő 25 év. A korábbi törvény szerint a minták oltalmi ideje 25 év volt, amelyet további 25 évvel meg lehetett hosszabbítani. Az új törvény szerint a 2001. október 1. előtt benyújtott minták oltalmi ideje is csak 25 év lesz, vagyis nem hosszabbítható meg to­vábbi 25 évvel. 8. India 2001. szeptember 17-én India kormánya letétbe helyezte a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbehelyezésének nemzetközi elismerésére létrejött Budapesti Szerződéshez való csatlakozás okmányát. En­nek megfelelően ez a szerződés India vonatkozásában 2001. december 17-én lép hatályba. 9. Japán A) A Japán Szabadalmi Hivatal az üzleti módszerekre vo­natkozó szabadalmi bejelentések számának gyors növeke­dése miatt az ilyen bejelentések vizsgálatára külön osztályt állított fel „Elektronikus kereskedelmet vizsgáló osztály” elnevezéssel, amelynek kezdetben mintegy 30 tagja lesz. Az üzleti módszerekre vonatkozó bejelentések száma 2000-ben körülbelül 15 000 volt, ami majdnem ötszöröse az 1997-ben benyújtott 3200 ilyen tárgyú bejelentésnek. B) Japán, Dél-Korea és Kína szabadalmi hivatalainak szakértői megállapodtak abban, hogy 2002-től kezdve a másik két országból benyújtott bejelentésekre egyidejűleg fognak szabadalmat engedélyezni egységes vizsgálati irányelvek alapján. A fenti megállapodásoknak az az alapja, hogy az utóbbi években mindegyik országban jelentősen nőtt a másik két országból származó bejelentések száma. 10. Kanada 2000. októberi tájékoztatónkban írtunk arról, hogy a Ka­nadai Szövetségi Fellebbezési Bíróság olyan ítéletet ho­zott, hogy a Harvard Egyetem számára engedélyezhető az onkoegérre vonatkozó szabadalom. Ez ellen a Szabadalmi Hivatal elnöke fellebbezést nyújtott be a legfelsőbb bíró­sághoz, amely folyó év június 14-én bejelentette, hogy szóbeli meghallgatást fog tartani. Az ügyben kapott tájékoztatóból kiderül, hogy a Felleb­bezési Bíróság szabadalmat engedélyező ítéletének alap­ját az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a Diamond, Commissioner of Patents and Trademarks v. Chakrabarty-ügyben hozott ítélete képezte. Erre hivat­kozva a bíróság a következő megállapítást tette: „A Chakrabarty-ügyben világos a bíróság álláspontja. A szabadalmi törvény nyelvezete tág és általános, és tágan is kell értelmezni, mert a találmányok szükségszerűen

Next

/
Oldalképek
Tartalom