Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

86 Dr. Palágyi Tivadar nem láthatók előre ... A Chakrabarty-ügyben használt meghatározást alkalmazva úgy vélem, hogy az onkoegér egy »anyagösszetétel«.” Ez a bírósági ítélet valószínűleg befolyásolja majd a ka­nadai szabadalmi joggyakorlatot a jelenleg szabadalma­zásra alkalmatlannak tekintett szoftverekre, üzleti mód­szerekre és orvosi kezelési módszerekre vonatkozó talál­mányok területén is. 11. Kazahsztán Az új szabadalmi törvény Kazahsztánban 1999 második felében lépett hatályba, és a Kazah Szabadalmi Hivatal 2000 februárjában adta ki az „Ideiglenes szabadalmakra, találmányi szabadalmakra és használati minta szabadal­makra vonatkozó utasítások” című rendeletét, amelynek új rendelkezéseit röviden az alábbiakban ismertetjük. A rendelet a munkaköri kötelesség keretén belül be­nyújtott találmányi szabadalmak bejelentési jogát a mun­káltatóra ruházza, ha a munkaadóval kötött szerződésben nincs ezzel ellentétes kikötés. A munkaadó azonban el­veszti a bejelentésre vonatkozó jogát, ha az alkalmazott­nak a találmány megalkotására vonatkozó értesítésétől számított 4 hónapon belül nem nyújtja be a szabadalmi be­jelentést. Az utasítás lehetővé teszi az olyan szabadalmak oltalmi idejének 5 évvel való meghosszabbítását, amelyek gya­­korlatbavételéhez valamilyen állami szervtől külön enge­dély szükséges. Ilyen tárgyú találmányok elsősorban gyógyászati és állatgyógyászati termékekre vonatkoznak. Az oltalmi idő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet az oltalom utolsó évében kell benyújtani, de ez a határidő 6 hónappal meghosszabbítható. Még 2001 folyamán várható a védjegylajstromozási kérelmek benyújtására és vizsgálatára, valamint az eredet­megjelölések lajstromozására és alkalmazására vonatko­zó rendelet kiadása. 12. Kína A) 2001. július 1-jén a kínai szabadalmi törvényt a TRIPS-Egyezmény előírásaival összhangban módosítot­ták. A módosított törvény lehetővé teszi, hogy a szabadal­masok meggátolják a szabadalmuk tárgyát képező termé­kek vagy technológiák eladását a hivatalos forgalombaho­­zatal előtt. A rendelkezés célja, hogy még a kezdeti stádiumban elejét vegyék a szabadalombitorlásnak. B) A Legfelsőbb Bíróság 2001. június 7-én irányelve­ket adott ki ideiglenes intézkedésről szabadalombitorlási ügyekben, amelyek 2001. július 7-én léptek hatályba. Az irányelvek szerint a pereskedés megkezdése előtt a szabadalmas, annak jogutódja vagy érdekelt fél - ideértve a használati engedélyest - kérelmezhet ideiglenes intéz­kedést szabadalombitorlás miatt. A bíróságnak a következő tényezőket kell figyelembe vennie annak eldöntésekor, hogy engedélyez-e ideiglenes intézkedést:- a bitorlással vádolt fél cselekedetei miatt tartani kell-e a szabadalom bitorlásától;- a felrótt cselekmények a kérelmező törvényes jogaiban vagy érdekeiben helyrehozhatatlan károkat okozná­nak-e;- a kérelmező milyen biztosítékot nyújtott az ideiglenes intézkedés esetére; és- az ideiglenes intézkedés kárt okoz-e a közérdek szem­pontjából. A kérelmezőnek írásbeli kérelmet kell benyújtania a bí­róságnál, amelynek tartalmaznia kell a felek ismertetését, valamint a kérelem tárgyát, részletezését és okait. A kére­lemben azt is le kell írni, hogy ha az ideiglenes intézkedést nem rendelik el időben, abból a kérelmezőnek milyen helyrehozhatatlan kára származik. A kérelem benyújtásával egyidejűleg azt is bizonyítani kell, hogy a bitorlás alapját képező szabadalom érvényben van, valamint hogy a vélt bitorló ténylegesen bitorol, vagy a bitorlás a közeljövőben következhet be. A bíróságnak a kérelem kézhezvételétől számított 48 órán belül kell rendelkeznie az ideiglenes intézkedés felől, de a bíróság arra is jogosult, hogy 48 órán belül kérje az egyik vagy mindkét felet, hogy keresse fel meghallgatásra a bíróságot. A határozat kézhezvételétől számított 10 na­pon belül bármelyik fél kérheti a bíróság határozatának megfontolását, de a határozat a megfontolási időszak alatt is hatályban marad. Az ideiglenes intézkedés a bitorlási perben hozott vég­leges ítélet meghozataláig hatályban marad. A bíróság azonban az ideiglenes intézkedést meghatározott időtar­tamra is hozhatja, és amikor ez az időtartam lejárt, elren­delheti az intézkedés hatályának meghosszabbítását. Ha a kérelmező az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem indítja meg a bitorlási pert, a bíróságnak az ideiglenes intézkedést hatályon kívül kell helyeznie. C) 2001. június 22-én a kínai Legfelsőbb Bíróság ál­lásfoglalást közölt az igénypontok értelmezésével kap­csolatban. A kínai szabadalmi törvény 56. szakasza szerint „a ta­lálmányi vagy használati minta szabadalmi bejelentésekre engedélyezett szabadalmak oltalmi körét az igénypontok megfogalmazása szabja meg”. A legfelsőbb bíróság állás­­foglalása szerint ez azt jelenti, hogy az oltalmi kört az igénypontokban pontosan leírt, szükséges műszaki jel­lemzők határozzák meg, ideértve a szükséges műszaki jel­lemzők ekvivalensei által meghatározott kört is. A legfelsőbb bíróság további magyarázata szerint „az ekvivalens jellemzők lényegileg ugyanazt a funkciót, lé­nyegileg ugyanolyan módon és lényegileg ugyanolyan eredménnyel valósítják meg, mint a leírt műszaki jellem­zők; az ekvivalens jellemzőket egy szakember alkotó munka nélkül meg tudja kapni”. így a legfelsőbb bíróság most első ízben formailag is meghatározta az ekvivalen­cia-elvet, bár azt a bíróság több, mint tíz éve alkalmazza bitorlási ügyekben. D) 2001. október 10-én a pekingi felső népbíróság alel­­nöke, Wang Zhenqing egy munkabizottsági ülésen beje­lentette, hogy a bíróság egy bizottsága megtárgyalta a sza­badalombitorlások bírósági intézésére vonatkozó, 129 szakaszból álló javaslatokat, és azok október 10-én hatály­ba is léptek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom