Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről

84 Dr. Palágyi Tivadar Az elővizsgálati eljárásban a Glaxo a vita alapját képe­ző igénypontját három eredeti igénypont összevonásával szövegezte meg egy olyan végzésre adott válaszként, amelyben az elővizsgáló a bejelentést határozatlanság mi­att kifogásolta; így a Festő ügyben hozott ítélet miatt a Glaxo igénypontjainak oltalmi köre csak szűkén volt ér­telmezhető. A CAFC megállapította, hogy a Glaxo nem közölt a bí­rósággal adatot arra nézve, hogy milyen anyagi vesztesé­get vár a vélt bitorlás miatt, és így a Ranbaxyról sem bizo­nyítható, hogy nem tudná kifizetni tartozását. A fenti tények figyelembevételével a CAFC nem látta indokoltnak ideiglenes intézkedés elrendelését. 2. Ausztrália A) 2001. áprilisi tájékoztatónkban hírt adtunk arról, hogy 2000 novemberében elfogadták a módosított szabadalmi törvényt, amely a kisszabadalom helyett bevezeti az inno­vációs szabadalom jogintézményét. Ez az új törvény 2001. május 21-én lépett hatályba. Az új törvény azt is lehetővé teszi, hogy az angoltól el­térő nyelven benyújtott bejelentések is kapjanak bejelen­tési napot. Ilyen esetben az Ausztrál Szabadalmi Hivatal felhívja a bejelentőt az angol fordítás benyújtására. Az ausztrál kormány tervezi a szabadalmi törvény to­vábbi módosítását. így többek között be kívánják vezetni az abszolút újdonság követelményét, valamint kötelezni fogják a bejelentőket arra, hogy közöljék a hivatallal az ál­taluk ismert kutatási eredményeket. B) Az Ausztrál Védhegyhivatal egy felszólalási eljárás­ban kimondta, hogy a zöld szín nem alkalmas a BP Amoco üzemanyagtöltő állomásainak megkülönböztetésére, és így nem is lajstromozható. Ez a döntés arra világít rá, hogy az Ausztrál Védjegy hivatal nem mutat hajlandóságot egyes színeknek védjegyként való lajstromozására. A döntés alapját a BP Amoco (BP) üzemanyagtöltő ál­lomások zöld színére vonatkozó, 1991-ben benyújtott két védjegybejelentése képezi. BP-nek Ausztráliában mint­egy 1300 töltőállomása van. Az egyik bejelentés egy zöld négyzetet ábrázolt azzal a megjegyzéssel, hogy „a védjegy a bejelentési kérelemhez csatolt ábrázoláson bemutatott zöld színre korlátozódik”. A lajstromozás ellen a Wool­­worths Limited (WL) nyújtott be felszólalást. A BP 1989 óta több éven keresztül használta a véd­jegybejelentésében megjelölt zöld színárnyalatokat és tónusokat. Az Ausztrál Védjegyhivatal kialakult gyakorlata szerint egyetlen szín nem alkalmas megkülönböztetésre. Ezért a BP-re hárult az a teher, hogy bizonyítsa ennek ellenkezőjét. Ezt a BP meg is tette, és így az elővizsgáló végül elfogadta a védjegybejelentést, ami ellen a WL felszólalt. A WL felszólalásában elsősorban arra hivatkozott, hogy a zöld szín nem alkalmas a BP szolgáltatásainak megkülönböztetésére. A BP ausztrál újságokból cikkeket nyújtott be annak alátámasztására, hogy a fogyasztók a zöld színt a BP-vel azonosítják. A Felszólalási Tanács a BP érvelését nem találta elegen­dőnek ahhoz, hogy elismerje a BP védjegyének megkülön­böztetőjellegét, ezért a lajstromozási kérelmet elutasította. 3. Dánia 2001. október 1-jén Dániában az 1970. évi törvény helyett új mintaoltalmi törvény lépett hatályba. Az új törvény a mintákra vonatkozó európai irányelve­ken alapszik, és számos javítást tartalmaz, amelyeket rövi­den az alábbiakban foglalunk össze. Az új törvény szerint egy minta egy termék vagy egy termék részének külső kialakítására vonatkozik, amelyet magának a terméknek vagy a termék díszítésének különle­ges vonásai határoznak meg. A mintának újnak kell lennie és egyéni jelleggel kell rendelkeznie. Ettől eltekintve elv­ben az üzleti élet valamennyi termékmintája védhető, így például a csomagolás, az orvosi berendezések, a háztartási készülékek, a bútorok és a textíliák. A törvény oltalmat en­gedélyez képernyőn megjelenő képekre, így honlapokra, továbbá egy termék részeire, például termékeken látható elemekre, így nyomógombokra és díszítésekre is. Az új törvény bevezeti az egyéves türelmi időt, ami annyit jelent, hogy ha egy minta megalkotója publikálja mintáját egy kiállításon vagy a honlapján, ez nem újdon­ságrontó, ha a publikálást követő egy éven belül benyújtja a mintára vonatkozó bejelentést. Ez a türelmi idő a törvény hatálybalépése előtt publikált mintákra is vonatkozik. Egy korábban létező minta csak akkor újdonságrontó, ha az Európai Unión belül a szakemberek körében ismertté vált. Egyetlen bejelentésben több minta is lajstromozható, vagyis az ugyanabba az osztályba tartozó több különböző mintaváltozat igényelhető egy bejelentésben, ami csök­kenti a mintaoltalmi költségeket. Egy minta lajstromozásának oltalmi ideje 5 év, amely azonban négy alkalommal további 5-5 évre meghosszab­bítható, vagyis a teljes oltalmi idő 25 év. Egyszerűsödött a minták lajstromozási eljárása, mert megszűnik a már létező mintalajstromozások területén végzett önműködő kutatás, és a bejelentőnek ezentúl újdonsági nyilatkozatot sem kell aláírnia. Kérni lehet azonban a Szabadalmi Hivataltól illeték ellenében újdon­ságvizsgálat lefolytatását. Egy minta lajstromozását töröltetni lehet, ha utólag ki­derül, hogy a minta nem új és eredeti. Ilyen törlési eljárást bárki indíthat. 4. Dél-Korea Dél-Korea, Japán és Kína Szabadalmi Hivatalainak veze­tői 2001. szeptember 17-én Tokióban tartott megbeszélé­sükön úgy határoztak, hogy egyesítik erőiket a törvényte­len másolatok kereskedelme elleni harcban. Ezért megál­lapodtak egymás kölcsönös tájékoztatásában, valamint abban, hogy fokozzák együttműködésüket az illetékes ha­tóságok szakembereinek kiképzésében. Abban is megál­lapodtak, hogy egységesíteni fogják a szabadalmazási alapelveket a biotechnológia, a géntechnológia és az üzle­ti módszerek területén. 5. Európai Szabadalmi Hivatal A) Az Európai Szabadalmi Hivatalnál működésének 1977. évi megkezdése óta egymilliónál több szabadalmi bejelentést nyújtottak be. Ez messze meghaladja a várako­

Next

/
Oldalképek
Tartalom