Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - Válogatás a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeiből

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

106. évfolyam I. 2001. február

VÁLOGATÁS

A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben bíróságok, más hatóságok és más külső szervek, továbbá harmadik személyek megkereséssel fordulhatnak a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértő Testülethez (SzJSzT). A megkeresések vagy megbízások alapján az SzJSzT szakértői véleményt készít. A Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 5. §ának (4) bekezdése értelmében a szakértői véleményt - az eljáró tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - az MSZH hivatalos lapjában közzé kell tenni. E jogszabályi kötelezettségnek is eleget kívánunk tenni, amikor útjára indítjuk az SzJSzT érdekesebb, elvi jelentőséggel bíró szakvéleményeit ismertető sorozatunkat.

Terveink szerint minden számban egy terjedelmesebb, vagy két-három - tematikájában, tárgykörében hasonló - szakvéleményt teszünk közzé. (Személyiségi okokból a magánszemély felek nevét kezdőbetűvel rövidítjük.) Elsőként az audiovizuális művek formátumának szerzői jogi védelmét érintő esetekkel foglalkozunk.

Szerzői Jogi Szakértő Testület Titkársága

Televíziós műsor („formátum”) szerzői jogi védelme

SzJSzT 09/00

A Magyar RTL Televízió Rt. megbízás formájában való megkeresése

Az M-RTL Televízió Rt. (a továbbiakban: Kérelmező) megkeresése arra irányult, hogy a Kérelmező által becsatolt műsortervek (szinopszisok) - „formátum”-leírások - alapján a Szerzői Jogi Szakértő Testület (a továbbiakban: SzJSzT) adjon szakvéleményt a „Péntek Esti Vigadó” és a „Heti Hetes” c. műsorok „formátumának lehetséges jogi védelmével kapcsolatban”.

A SzJSzT a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 101. §-ának (3) bekezdésében és az SzJSzT szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésében írottak alapján járt el. Szakvéleményét a Kérelmező 2000. május 4-én kelt levelének mellékleteként megküldött dokumentumokra (nevezetesen a „Péntek Esti Vigadó” dátummal és aláírással el nem látott műsorkoncepciójára (6 oldal), valamint a „Heti Hetes” 2000. február 22- én kelt és dr. Gyárfás Márta által aláírt formátumleírására (2 oldal) tekintettel alakította ki.

Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezések alapján, az SzJSzT hatásköre csak a szerzői joggal és az Szjt.ben szabályozott szomszédos jogokkal összefüggő kérdésekre terjed ki. Ezért az eljáró tanács csak ebben a körben vizsgálhatta a fent említett műsorok „lehetséges jogi védelmét”; vizsgálata nem terjedt ki más jogintézményekre, amelyeknek alkalmazása esetleg szóba kerülhetne (mint amilyen például a tisztességtelen verseny elleni védelem) vagy a jogi szabályozáson túlmenő lehetséges etikai megfontolásokra.

Az eljáró tanács vizsgálata a két műsor „formátumának” esetleges védelmén kívül kiteijedt e „formátumok” alapján létrehozott műsorok esetleges védelmének kérdésére is.

A televíziós műsorformátum fogalmának a pontos meghatározására nem szentelt külön figyelmet az eljáró tanács, hisz feladata csupán az volt, hogy azoknak a konkrét műsorleírásoknak az esetleges jogi védelméről mondjon véleményt, amelyeket mint „formátum”-leírásokat csatolt be a Kérelmező. Ezért (bár az eljáró tanács megállapítja, hogy a becsatolt műsorleírások általában megfelelni látszanak annak, amire szakmai körökben mint „formátumra” szoktak utalni), e szakvélemény összefüggésében, az érintett műsorok „formátuma” védelmének kérdését úgy kell érteni, mint amely arra vonatkozik, hogy fennáll-e védelem a becsatolt műsorleírásoknak megfelelő programok létrehozását illetően.

A vizsgálat tárgya előbb az esetleges szerzői jogi védelemre terjedt ki. Ebben a tekintetben az eljáró tanács utal az Szjt. idevágó rendelkezéseiben foglaltakra; nevezetesen arra,- hogy a szerzői művet a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg szerzői jogi védelem [Szjt. 1. § (3) első mondat];- hogy a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikaijellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől [Szjt. 1. § (3) második mondat];