Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - Dr. Gödölle István: Kiegészítő észrevételek dr. Vörös Imre tanulmányához

54

A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai

10. A fentiek alapján nagyon valószínűnek látom, hogy egy olyan helyzetet, ahol Magyarországon hatályos szabadalmak leírásai magyar nyelven egyáltalán nem állnak rendelkezésre, az AB amiatt is alkotmányellenesnek tekintene, hogy - a gazdasági élet magyar szereplőinek jelentős hányada számára fennálló nyelvi akadály miatt-jelentős sérelmet szenved a szabadalmi leírások, mint közérdekű adatok megismerhetőségére vonatkozó alkotmányos alapjog.

11. A szabadalmi leírás igénypontjai határozzák meg a szabadalmi oltalom terjedelmét, a leíró rész pedig egyrészt az oltalmi kör értelmezésére szolgál [Szt. 24. § (1) bek.], másrészt ismerteti a találmányt oly részletességgel, hogy azt a szakember meg tudja valósítani [Szt. 60. § (1)—(2) bek.]. A leírás találmányt ismertető funkciója egyben a szabadalmi jog egyik alapvető jogpolitikai indokát képezi. A feltaláló, illetve jogutódja annak ellenében kap időleges kizárólagos oltalmat a találmányra, hogy azt a köz számára ismerteti. Ha a leírás nem tárja fel a törvényben előírt módon és részletességgel a találmányt, a szabadalmat meg kell semmisíteni [Szt. 42. § (1) bek. b) pont],

12. Úgy vélem ezért, hogy a szabadalmi leírásnak nemcsak az igénypontja, hanem a leíró része is közérdekű adatot képez, és az AB valószínűleg egy olyan helyzetet is alkotmányellenesnek minősítene, ahol a szabadalomnak csak az igénypontja áll magyar nyelven a köz rendelkezésére.

13. Az AB egy, levéltárakkal kapcsolatos döntésében kifejtette, hogy „kapcsolat áll fenn az információszabadság és a tudományos megismerés, a tudományos kutatás és tanítás szabadsága között”, valamint hogy „az Alkotmány a szabad információszerzés garantálásával közvetve már az ebbe beletartozó tudományos megismerés szabadságát is biztosítja és védelemben részesíti” [34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994,185.]. Az AB itt az Alkotmány 70/G § (1) bekezdésére hivatkozott, amely szerint a „Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát”. Az adott esetben a levéltárak nyilvánossága és a történettudományos megismerés összefüggéséről volt szó.

14. Hasonló összefüggést vélek látni a szabadalmi leírások által a találmányokról adott kitanítás és a műszaki-tudományos megismerés között. Közismert tény, hogy az új műszaki megoldások igen nagy hányadát először szabadalmi leírások útján publikálják, és eme megoldások jelentős része később sem lesz ismertetve egyéb műszaki szakirodalomban. Úgy gondolom, hogy ezt a szempontot is figyelembe kell venni az alkotmányellenesség megítélésénél.

15. A magyar nyelv a világ több ezer nyelve között - már és még - ama viszonylag kevesek közé tartozik, melyek valamennyi nyelvi funkció betöltésére képesek. A műszaki tudományok magar szaknyelvének fejlődésében a magyar szabadalmi leírások mindig jelentős szerepet játszottak. Bessenyei György mondotta: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenén sohasem”. Nézetem szerint eme nyelvi szempont is megfontolásra érdemes a kérdés vizsgálatánál.