Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - Európai esetjog. Szimon Tivadarné: Célra, funkcióra, hatásra utaló jellemzők az igénypontokban – a szinergista herbicidektől a fluoxetinig
Célra, funkcióra, hatásra utaló jellemzők az igénypontban - a szinergista herbicidektől a fluoxetinig 43 rés képezte, hogy az (R)-fluoxetin szelektíven kötődik az 5HTCI receptorhoz. A Tanács a döntésben leszögezte, hogy az (R)-fluoxetin szelektív kötődése a receptorhoz kétségtelenül gyógyászati hatás, mégsem tekinthető gyógyászati alkalmazásnak. A találmány alapját képező felismerés a tudományos ismeretek fontos része, ahhoz azonban, hogy a felfedezés hozzájárulást jelentsen a technika állásához és szabadalmazható találmány alapját képezhesse, tudni kellene azt is, hogy milyen kórképek kezelésére alkalmazható. A leírásban ugyan fel van sorolva számos, (R)-fluoxetinnel kezelhető betegség, az igényponti hatás azonban meghatározhatatlan kórképeket is magában foglal. Az (R)-fluoxetinről ismert, hogy számos olyan betegség ellen is hatásos, amelyek kezelése nem az (R)-fluoxetin 5HTCI receptorhoz való kötődésén alapul. A szakembernek nem állnak rendelkezésére a technika állása szerint olyan módszerek, amelyekkel eldönthető lenne, hogy egy adott betegség elleni hatás a találmány szerinti vagy egyéb mechanizmuson alapul-e. Ezért a szakember számára méltánytalanul nagy terhet jelentene annak meghatározása, hogy egy bizonyos, a leírásban nem említett betegég, amely (R)-fluoxetinnel kezelhető, az 5HTCI receptorhoz való szelektív kötődésen alapul-e, más szóval, a szakember nem tudja eldönteni - méltánytalan teher nélkül -, hogy egy adott alkalmazással bitorlást követ-e el. A második indikációs bejelentések vizsgálatánál felmerül az a probléma is, hogy engedélyezhetők-e az olyan igénypontok, amelyekben a hatóanyagok körét nem azok szerkezetével, hanem hatásával jellemzik. Számos olyan európai szabadalmat találtam, amely ilyen igénypontokat tartalmaz. Ez a kérdés a több hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítményekre vonatkozó találmányoknál is felmerül; az igénypontban általában az egyik összetevőt jellemzik annak hatásával. Találtam olyan európai szabadalmakat is, amelyek igénypontja ilyen készítményekre vonatkozik. Néhány példa:- EP B 702 555 1998. március 11., Pfizer Ltd. „cGMP PDE inhibitorok vagy gyógyászatiig elfogadható sóik vagy ezek bármelyikét tartalmazó gyógyászati készítmények alkalmazása férfiak merevedési zavarainak gyógyítására vagy megelőzésére szolgáló, szájon át alkalmazható gyógyászati készítmények előállítására.” (Ez a szabadalom oltalmazza a Viagra nevű készítmény hatóanyagának fenti célú alkalmazását is.) Ez ellen a szabadalom ellen számos felszólalást nyújtottak be.- EP B 1 555 446, 1999. július 28., BAYER AG. „5-HT la-receptor agonisták és parciális agonisták vagy ezek fiziológiailag elfogadható sóinak alkalmazása kognitív zavarok megelőzésére és kezelésére alkalmas gyógyszerkészítmények előállítására.” (1. igénypont) A szabadalom ellen két cég nyújtott be felszólalást.- EP B 1 638 317,2000. március 15., F. Hofmann- la Roche „Hatóanyagként glükozidáz és/vagy amiláz inhibitort és lipáz inhibitort és szokásos hordozóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmény.” (1. igénypont) - EP B1 735 868 (2000. március 29.) The Regents of the University of California „Nemszteroid ciklooxigenáz inhibitorok alkalmazása a glükokortikoidok egyidejű vagy előzetes alkalmazása által kiváltott vagy endogén glükokortikoidok által okozott megnövekedett szemen belüli nyomás megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására.” (1. igénypont) Nem találtam ilyen szabadalomra vonatkozó fellebbezési tanácsi döntést, de még befejezett felszólalási eljárást sem, ez a probléma tehát nyitottnak tekinthető. A vegyületek egy csoportjának hatással, sőt receptorokra kifejtett hatással való jellemzését a farmakológiai kutatások fejlődése hozta létre, és mivel az ilyen igénypontok engedélyezhetőségének megítélésénél a technika állásának döntő szerepe van - lásd a fluoxetinre vonatkozó döntést -, elképzelhető az is, hogy a gyógyszeripar további fejlődése miatt az ilyen igénypontok valamikor a távoli jövőben engedélyezhetek lesznek. A magyar jogszabályok nem jelentenek akadályt a céllal, hatással, funkcióval való jellemzők engedélyezése előtt. „A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója” (Érdemi vizsgálat, 9.4.5. pont) szerint a működésre, célra utaló jellemzők teljes mértékben való kiküszöbölése nem lenne célszerű, de ezek nem helyettesíthetik a konkrét szerkezeti kialakítás meghatározását; ilyen jellemzők akkor engedhetők meg, ha ez nem megy az egyértelműség rovására. Éppen ez utóbbi kérdés megítéléséhez adhat támpontot az Európai Szabadalmi Hivatal esetjoga. Forrás (1) LEGAL adatbázis (Európai Szabadalmi Hivatal), CDROM (2) A szabadalmi ügyintézés módszertani útmutatója - Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest, 1999.
