Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 6. szám - A szellemi tulajdonvédelmi tanács állásfoglalásai. Dr. Vörös Imre: A szabadalom fordításának nyelve – alkotmányossági kérdések

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam VI. 2001. december A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács állásfoglalásai A Magyar Szellemi Túlajdonvédelmi Tanács állásfoglalása az európai szabadalmi dokumentumok fordításainak megkövetelésével kapcsolatos alkotmányossági szempontokról 1) A Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács (a to­vábbiakban: Tanács) - középtávú munkaprogramja és 2001. évi munkaterve 2. pontjának megfelelően -elemző­én értékelte az Európai Szabadalmi Egyezmény (a továb­biakban: ESZE) 65. cikkének alkalmazásával kapcsola­tos, az európai szabadalmi dokumentumok megkövetel­hető fordításairól szóló Londoni Megállapodás alkotmá­nyossági szempontjait. A munkálatok az ESZE-hez, majd a leendő közösségi szabadalmi rendszerhez történő csatla­kozás előkészítésével függenek össze. 2) A Tanács véleményének kialakításához főként az alábbiakat vette alapul:- az ESZE-t és a 65. cikkének alkalmazásáról szóló Lon­doni Megállapodást, a közösségi szabadalomról szóló tanácsi rendelet tervezetét;- az Európai Bíróság és a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság iránymutató ítéleteit;- a Magyar Köztársaság Alkotmányát; valamint- az Alkotmánybíróság irányadó határozatait. 3) A Tanács számára - a 2/2001. (SZKV 4.) MSZH el­nöki utasítással megállapított ügyrend 7. pontja alapján - a felkért tanácstagok szakmai felelősökként testületi mun­kaanyagot dolgoztak ki, majd 2001. október 31-én - az ügyrend 8. pontja szerint megtartott határozatképes testü­leti ülésén - a Tanács megvitatta a munkaanyagot. 4) A fentiek eredményeként a Tanács az alábbi állásfog­lalást alakította ki az európai szabadalmi dokumentumok fordításainak megkövetelésével kapcsolatos alkotmá­nyossági szempontokról, amelynek figyelembevételét ja­vasolja a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke számára az ESZE-hez, majd az EU-tagság kapcsán a közösségi szaba­dalmi rendszerhez történő csatlakozás előkészítése során. a) A Tanács álláspontja szerint a Magyarország terüle­tén érvényes szabadalmak leírásainak és igénypontja­inak magyar nyelven történő hozzáférhetővé tétele az alkotmányos alapjogokkal összefüggő követelmény. Tagságunk esetén az európai, illetve a közösségi sza­badalmi dokumentumok magyar nyelvű fordításai­nak elmaradása az Alkotmány hatályos szövegének különösen a következő rendelkezései szempontjából volna aggályos:- a vállalkozás joga és a gazdasági verseny szabadsá­ga [9. § (2) bek.],- a hátrányos megkülönböztetés tilalma [70/A. §],- a jogállamiság és ajogbiztonság követelménye [2. § (2) bek.], valamint- a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog [61. § (1) bek.]. b) A Tanács véleménye szerint ezért indokolt, hogy Ma­gyarország az ESZE-hez történő csatlakozás kapcsán ne váljon a 65. cikk alkalmazásáról szóló - opcionális- Londoni Megállapodás részesévé. c) A közösségi szabadalmi rendszer magyarországi al­kalmazásának bevezetéséig - az EU-csatlakozáshoz egyébként is szükséges alkotmánymódosításra figye­lemmel -pedig el kell érni az alaptörvény és a megal­kotásra kerülő közösségi szabadalmi rendelet között a nyelvi kérdésben esetleg bekövetkező kollízió felol­dását (ami az uniós tagság szempontjából is nélkülöz­hetetlen). d) A Tanács célszerűnek tartja annak megvizsgálását is, hogy milyen módon és eszközökkel, továbbá mely pénzügyi források igénybevételével lehessen annak idején támogatni az idegen nyelvű közösségi szaba­dalmi leírások széles körű megismerhetőségét, és az ilyen találmányok zavartalan beépülését a magyar műszaki kultúrába. Dr. Vékás Gusztáv s. k., a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom