Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Palágyi Tivadar: Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálata a 2000 novemberében Münchenben megtartott diplomáciai konferencián

Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam 1. 2001. február TANULMÁNYOK DR. PALÁGYI TIVADAR Az Európai Szabadalmi Egyezmény felülvizsgálata a 2000 novemberében Münchenben megtartott diplomáciai konferencián A 2000. november 20-tól 29-ig Münchenben tartott Dip­lomáciai Konferencia célja az Európai Szabadalmi Egyez­mény felülvizsgálata volt. A Konferencia eredményeinek ismerete azért fontos számunkra, mert előreláthatólag 2002. július 1-jével Magyarországot is fel fogják venni az Európai Szabadalmi Egyezmény tagországai közé; így et­től az időponttól kezdve a magyar szabadalmi ügyvivők közvetlenül vállalhatnak és végezhetnek képviseleti mun­kát az Európai Szabadalmi Hivatalnál, és e Hivatal szemé­lyi állományát magyar szakemberekkel is ki fogják egé­szíteni. Ehhez azonban az Egyezmény szövegének pontos ismeretére van szükség. Ezért a Diplomáciai Konferencia végén készített, „Okmány az 1973. október 5-i, utoljára 1991. december 17-én felülvizsgált, európai szabadalmak engedélyezésére vonatkozó Egyezmény (Európai Szaba­dalmi Egyezmény) felülvizsgálatáról” című okirat alapján az alábbiakban röviden összefoglaljuk az Európai Szaba­dalmi Egyezmény azon változásait, amelyeket a Diplomá­ciai Konferencián határoztak és fogadtak el. Elöljáróban még annyit jegyzőnk meg, hogy az Egyez­mény szövegéből számos nem anyagi jogi jellegű ren­delkezést átvittek a végrehajtási utasításba, aminek ré­vén az Egyezmény egyszerűbbé és könnyebben átte­kinthetővé vált. Az okirat 1. cikkelye az Európai Szabadalmi Egyez­mény változásait tartalmazza. A jelenleg hatályos és a fe­lülvizsgált szöveg összehasonlítása azt mutatja, hogy a fe­lülvizsgálat eredményeként az Egyezmény 178 szakaszá­nak több mint a felét változtatták meg. Az Egyezmény 4. szakasza után egy új 4a) szakaszt iktattak be „A szerződő államok minisztereinek konferen­ciája” címmel, amely előírja, hogy a szerződő államok szabadalmi ügyekben illetékes miniszterei legalább min­den ötödik évben összeülnek abból a célból, hogy tanács­kozzanak az európai szabadalmi rendszerről és annak szer­vezetéről. A „Magas rangú alkalmazottak kinevezése” című 11. szakaszba beiktattak egy új (5) bekezdést, amely kimond­ja, hogy az igazgatótanács az Európai Szabadalmi Hivatal elnökének meghallgatása után a tagországok nemzeti bí­róságainak jogász tagjait kinevezheti a Fellebbezési Ta­nács (Grosse Beschwerdekammer) tagjaivá. Ezek a sze­mélyek továbbra is kifejthetik hazai bírói tevékenységü­ket. Kinevezésük három év időtartamra történik, és meg­ismételhető. Az Európai Szabadalmi Hivatal által használt nyelveket szabályozó 14. szakasz (2) bekezdésének megváltozott szövege szerint az európai szabadalmi bejelentést a három hivatalos nyelv valamelyikén kell benyújtani, vagy pedig ha ezt egy másik nyelven nyújtják be, a végrehajtási uta­sítás rendelkezése szerint az egyik hivatalos nyelvre le kell fordítani. Ha ezt a fordítást nem nyújtják be időben, a be­jelentés visszavontnak minősül. Jelentéktelen mértékben változott a 16., 17. és 18. sza­kasz szövege. A fellebbezési tanácsokkal foglalkozó 21. szakasz (3)a) pontjának szövege annyiban változott, hogy a fellebbezési tanács abban tárgyalt összetétele nem csak az európai sza­badalmak engedélyezése, hanem korlátozása vagy megvo­nása esetére is érvényes. A „Fellebbezési Tanács” című 22. szakasz (1) bekezdé­sébe beiktattak egy c) pontot is, amely szerint ez a Tanács a fellebbezési tanácsok döntései ellen benyújtott keresetek ügyében is illetékes. A kamarák tagjainak függetlenségére vonatkozó 23. szakasz (1) bekezdését kiegészítették azzal, hogy a taná­csok tagjainak hivatali ideje akkor fejeződik be, ha saját kérésükre elbocsátják őket a szolgálatból, vagy pedig ha az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottaira vonatkozó szabályzat rendelkezései szerint nyugalomba vonulnak. Az igazgatótanács jogosultságait tárgyaló 33. szakasz (1) bekezdésébe beiktattak egy új b) pontot, amely feljo­gosítja a tanácsot arra, hogy a szabadalmi jog területét érintő nemzetközi szerződésekkel való összhang érdeké­ben megváltoztassa az Egyezmény 2-8. és 10. részének az előírásait. A „Szavazások” című 35. szakaszba beiktattak egy új (3) bekezdést, amely előírja, hogy amikor a szerződő államok a 33. szakasz (l)b) pontja alapján szavaznak, az összes szerző­dő állam képviselőinek jelen kell lenniük, és egyhangú sza­vazásra van szükség, de az ilyen határozat érvényét veszti, ha 12 hónapon belül valamelyik szerződő állam kinyilvánítja, hogy a határozatot nem tekinti kötelezőnek. Részben megváltoztatták, részben kiegészítették a pénzügyi vonatkozású 37., 38., 42., 50. és 51. szakasz szö­vegét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom