Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Faludi Gábor: Az adattár szerzői jogi védelme
8 Faludi Gábor fentebb tárgyalt „kényszerengedélyt”, más szóval engedély nélkül is lehetne adattárat használni. Azonban ezt a veszélyt elhárítja, hogy a magánhasználatú előadás (képernyőn érzékelhetővé tétel) nem történhet meg többszörözés nélkül/37^ amelyre viszont a szabad felhasználás nem terjed ki. Kétségkívül - helyeselhetően - kiterjed a fogyatékos személyek érdekében létesített, és a hatósági eljárások céljára fennálló szabad felhasználás az adattárakra, mégpedig a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárakra is/38) A fogyatékos személyek esetében csak „offline” (anyagi formában megvalósuló) felhasználások eshetnek e körbe. A szabad felhasználás általános korláta/39) (háromlépcsős teszt) természetszerűleg határolják még a szűk körben engedett szabad felhasználásokat is. Jegyzetek fl) A kéziratot a szerző a sui generis adattár védelem magyarországi bevezetését célzó törvényjavaslat elkészülte előtt zárta le. )2) Régi Szjt. Vhr.3/B§” Az Szjt 5. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra is.” A rendelkezést a jogszabályba a 18/1988. (VIII. 24.) MM rendelet 2. §-a iktatta be. 1988. szeptember 1-jétől volt hatályos. A szerzői jogi törvény, KJK, Budapest, 1973.: 93. oldal, A szerzői jog, KJK, Budapest, 1991., szerk. Petrik Ferenc, 32-33. oldal, LB Pf. III.20982/1967., BH 1978/9/376., BH 1990/258., BH 1994/22., a régi Szjt hatályának idejéből származó további alátámasztó döntéseket ld. A szerzői jogi törvény magyarázata, KJK, Budapest, 2000, szerkesztette: Gyertyánfy Péter (a továbbiakban: Kommentár) 56. oldal (4) A szerzői jog, KJK, 1991., szerk. Petrik Ferenc: 279. oldal <5) LB.Pf.IV.20.064/1992 Batta János’. Az adatbázisok jogi oltalmának kérdéséhez. Magyar Jog, 1997/9., 537. oldal (7) 1996. éviLVII.tv.2. § )8) Szerzői jogi törvény, Viva Média Holding, Budapest, 1999, a törvényt, az indokolást és magyarázatokat tartalmazó kiadvány, szerkesztette: Papp István, a kommentárok szerzője: Ficsor Mihály (a továbbiakban: Szjt VMH 25. oldal, Ind. III.9.e) Szjt. 7. § (3) bekezdés: A gyűjteményes műnek minősülő - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon működtetett - adattár védelme nem teljed ki a tartalmát képező adatokra és egyéb alkotóelemekre. 7. § (1) bekezdés: Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben. n0) Batta János: Az adatbázisok jogi oltalmának kérdéséhez. Magyar Jog, 1997/9., 537. oldal )”) Szjt VMH 25. oldal, III.9. e), Kommentár 54. oldal <12) Szjt. 61. § (1) bekezdés, Kommentár 298. oldal )13) „A törvény az általános és a különös szabályok együttes eredményeként felel meg ... az irányelv előírásainak”, az adattárszabályokra is alkalmazni kell. Szjt. VMH 121. oldal ^l4) Szjt 16. § (1) bekezdés, Kommentár 96-100. oldal (l5) Szjt 17. § a), 18. § 96/9/EK Irányelv 5. cikk (a) <l6) 17. § J) pont 29. § 96/9/EK Irányelv 5. cikk (b). (l7) 17. § b) pont, 23. § (l)-(2), (5), (7) bekezdés 96/9/EK Irányelv 5. cikk (c) <18) Szjt. 17. § d) pont, részben e) pont 26. §, 28. § (1) bekezdés 96/9/EK Irányelv 5. cikk (d) első fordulat <19> Szjt. 17. § c) pont, 24. § (1), (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés 96/9/EK Irányelv 5. cikk (d) második és harmadik fordulat (20) Szjt. 59. § (2) bekezdés, 60. § <21) Az új Szjt 59. § (1) bekezdésének a 62. § (1) bekezdéssel való összevetése alapján. <22> Alátámasztja a következtetést az Adattár Irányelv (34)-es preambuluma, továbbá az irányelvet és annak nemzeti átültetéseit részletesen elemző Matthias Leistner. Der Rechtsschutz von Datenbanken im deutschen und europäischen Recht, Verlag C.H. Beck München, 2000, Urheberrechtliche Abhandlungen des Max Plack Instituts für ausländisches und internationales Patent-, Urheber- und Wettbewerbsrecht, München, Heft 34., 112-117. oldal, valamint: Faludi Gábor: A felhasználási szerződés, KJK, 1999, 102. oldal <23) Szjt 62. § (1) bekezdés <2A> Kommentár 300. oldal <25) Szjt 62. § (3) bekezdés Leistner, hiv. mű 115. oldal (27) Szjt 62. § (1) és (3) bekezdés *28) Szjt. 43. § (5) bekezdés, Kommentár 228,229. oldal (2,) Kommentár, 299, 300. oldal: „Az is előfordulhat, hogy valaki az adattár teljes tartalmát átveszi, akár egyszerre, akár fokozatosan, de az átvevő adattár szerkezete, összeválogatása teljesen eltér attól az adattárétól, melyből a tartalmat átvette. Amennyiben a tartalmat átvevő adattár szerkezete eredetiséget mutat fel - mint gyűjteményes mű - védelem alatt áll. Ha a tartalom - az átvett anyagok - szerzői jogi védelem alatt állnak, természetesen a jogtulajdonos engedélye szükséges a jogszerű használatukhoz. Az adattár a szerkesztési elveket, a felépítés módját is tükröző teljes tartalmának vagy lényeges részének átvételéhez az adattár jogtulajdonosa engedélye szükséges. Amennyiben a lényeges részt nem képviselő átvett anyag nem áll védelem alatt, szerzői jogi engedély nem szükséges. Mind a két esetben az eredetiséget felmutató szerkesztés következtében új gyűjteményes mű jöhet létre, miután az első gyűjteményes művön fennálló védelem nem terjed ki a gyűjtemény tartalmára.” (30) Szjt. 34. § (1) bekezdés )31) Kommentár 189. oldal (32) Szjt. 34. § (2) bekezdés, 36., 37. § (33) Szjt. 35. § (1) bekezdés, Kommentár 300. oldal <34) Szjt. 35. § 4) bekezdés, Kommentár 193. oldal és 195. oldal (mindkét esetben az utolsó bekezdés) (3S) Ld. az Adattár Irányelv 7. cikk terjesztési jogra vonatkozó bekezdését *36) Szjt. 38. § (1) bekezdés b) ,f)\ csak e pontok alkalmazhatók a műfaj sajátossága miatt az adattárra. A magánhasználati kivétel léte erősíti, hogy a jogalkotó minden bizonnyal elfelejtette a szoftvernél beiktatott kivételt az adattárra is bevezetni a törvénybe. )37) Ld. az Szjt. 18. § széles fogalmát. (38) Szjt. 4L § (39* Szjt. 33. § (2) és (3) bekezdés, amelyet azonban nem a 62. § utalása alapján, hanem közvetlenül kell alkalmazni. Az utalás ugyanis - mint ezt a jogszerű felhasználót illető jogoknál feltüntettük - csak a „kényszerengedély” típusú felhasználásokra vonatkozik.
