Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám - Munkácsi Péter: Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés
Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 106. évfolyam IV. 2001. augusztus MUNKÁCSI PÉTER Az audiovizuális előadások védelméről tervezett nemzetközi szerződés 2000. december 7. és 20. között a Szellemi Tulajdon Világszervezete több mint 120 állam és közel 50 szervezet részvételével diplomáciai értekezletet rendezett Genfben, az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmét szabályozó nemzetközi szerződés létrehozása céljából. Az értekezlet résztvevőinek - különösen az Amerikai Egyesült Államoknak és az Európai Közösségnek - az előadóművészi és produceri érdekek közötti ellentétekre visszavezethető, élesen eltérő álláspontja miatt a jogátruházás kérdésében nem jött létre megegyezés, ezért a nemzetközi szerződés létrehozására végül nem került sor. Az alábbiakban a diplomáciai értekezlet munkáját, a felmerült vitás kérdéseket szeretnénk az érdeklődő olvasók számára bemutatni. I. Előzmények Az audiovizuális előadások nemzetközi védelme is tárgyát képezte az 1996. december 2. és 20. között Genfben, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (a továbbiakban: WIPO) által rendezett, szerzői és szomszédos jogi kérdéseket érintő diplomáciai értekezletnek. Annak ellenére, hogy a hangfelvételek előállítói és az előadóművészek jogai védelmét biztositó egyezménytervezet az audiovizuális előadások előadóművészei számára is tartalmazott alternatív megoldási javaslatot, a diplomáciai értekezleten elfogadott, az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződés (angol rövidítéssel: WPPT)(1) hatálya nem terjedt ki az audiovizuális felvételen rögzített előadásokra, és egyetlen kivétellel [6. cikk (i) pont] a rögzítetlen audiovizuális előadások védelmét sem szabályozta. Erre figyelemmel az 1996. évi diplomáciai értekezleten külön állásfoglalást fogadtak el, amelynek értelmében meg kellett kezdeni az audiovizuális előadóművészi teljesítmények védelmére vonatkozó - a WPPT-hez kapcsolódó - jegyzőkönyv előkészítését azzal a céllal, hogy ajegyzőkönyvet legkésőbb 1998 végéig elfogadják. Az Előadásokról és a hangfelvételekről szóló Szerződést 50 ország írta alá, és azóta - 2001. április 15-ei adatok alapján - 22 állam, valamint az Európai Közösség is ratifikálta. Magyarország - amely szintén aláíró állam volt - az 57/1998. (IX. 29.) OGY határozattal erősítette meg a szerződést, amelynek kihirdetése a közeljövőben várható. A WLPO-tagállamok, valamint a WIPO által igazgatott uniók 1997 márciusában megtartott közgyűlésein szakértői bizottságot állítottak fel az audiovizuális előadásokra vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv előkészítésére. A Szakértői Bizottság, később, a szervezeti változást követően, a Szerzői és Szomszédos Jogi Állandó Bizottság (a továbbiakban: állandó Bizottság) 1998 novemberében, 1999 májusában, 1999 novemberében és 2000 áprilisában négy ülést tartott. A bizottsági munkát az egyes országcsoportoknak szervezett regionális konzultációk egészítették ki. Az állandó bizottság negyedik ülésén elfogadott ajánlások a) Adminisztratív és záró rendelkezések „Az audiovizuális előadások védelméről szóló WIPO diplomáciai értekezlet előkészítő bizottsága, amely Genfben 2000. április 12. és 14. között ült össze, felkéri a Nemzetközi Irodát a nemzetközi intézmény adminisztratív és záró rendelkezéseit tartalmazó alapjavaslatának előkészítésére. Az alapjavaslat egyik lehetséges megoldásként a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződésének kiegészítő jegyzőkönyvét, alternatívaként a WIPO előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződés rendelkezésein alapuló önálló nemzetközi szerződést irányoz elő.” b) Alapjavaslat „A nemzetközi dokumentum anyagi jogi rendelkezéseinek alapjavaslatát az állandó bizottság elnöke készíti elő. Ebben a WIPO Nemzetközi Irodája segíti. A szövegtervezetet a WIPO Nemzetközi Irodája 2000. augusztus 1. napjáig hozza nyilvánosságra és ismerteti a diplomáciai értekezletre meghívott államokkal, kormányközi és nem kormányzati szervezetekkel.” c) Regionális egyeztetések „A szeptember, október, november folyamán lebonyolítandó regionális egyeztetéseket Afrikában, az arab államokban, Ázsiában és Óceániában, Latin-Amerikában, a karibi térségben és Európa, valamint Ázsia néhány orszá