Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről
A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről 13 érdemi kérdésben hosszas tárgyalások után megegyezés született, a vagyoni jogok átruházására vonatkozó szerződések nemzetközi szabályaiban nem tudtak megállapodni az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Közösség küldöttségei. E diplomáciai értekezlet folytatásáról 2001 szeptemberében döntenek a WIPO közgyűlésén. Mindkét diplomáciai konferencia esetében elkészítettük az értekezleten való részvételhez és az aláíráshoz szükséges felhatalmazás megszerzésére irányuló kormány-előterjesztést, illetve az értekezletről szóló jelentést és a Kormányhoz benyújtottuk. A WIPO irányító szerveinek 35. üléssorozatán Magyarország genfi - egyebek között a WIPO-hoz rendelt - nagykövetét, dr. Joó Rudolfot a Koordinációs Bizottság elnökévé választották. Ezen az üléssorozaton - többek között — ajánlást fogadtak el a védjegy-licenciaszerződésekről, határoztak a PCT reformjára irányuló előkészítő munka megkezdéséről, valamint április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánították. A WIPO szakmai állandó bizottságai közül a szabadalmi és a szerzői jogi a két diplomáciai értekezlet előkészítésére összpontosított; figyelmet érdemel viszont, hogy a szabadalmi jogi állandó bizottság 2000. őszi ülésén — a PLT létrehozását követően - újból megkezdte a szabadalmi anyagi jog nemzetközi harmonizálásának előkészítését. Mind a szabadalmi, mind pedig a védjegyjogi állandó bizottság napirendjén szerepeltek és megkülönböztetett figyelemben részesültek az internet és az elektronikus kereskedelem iparjogvédelmi hatásai, kérdései. A WIPO főigazgatójának magyarországi hivatalos látogatására várhatóan 2001 első félévében kerül sor, a meghívást az elmúlt évben többször is megerősítettük. Bár a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) Seattleben tartott csúcsértekezletének kudarca a WTO TRIPS Tanácsában is éreztette hatását, a magyar delegáció e fórumon rendkívül aktívan lépett fel. Különösen kedvező és biztató volt a fogadtatása annak a magyar javaslatnak, amely - kiegészítve, erősítve az EK kezdeményezését e tárgyban - a borokra és szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők nemzetközi bejelentési és nyilvántartási rendszerének működtetésével járó viták rendezésének lehetséges szabályait vázolta fel. Több alkalommal, különböző fórumokon is meg kellett védenünk azt a magyar jogértelmezést, hogy a speciális törzskönyvi adatvédelmi szabályok hiánya - az általános versenyjogi fellépés lehetőségére figyelemmel - nem ellentétes a TRIPS-egyezmény 39. cikkének (3) bekezdésében foglalt szabályokkal. Az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásokon számos tárgyalási forduló és szakértői konzultáció alkalmával járultunk hozzá iparjogvédelmi és szerzői jogi kérdésekben a magyar álláspont kialakításához, illetve képviseletéhez. A tárgyalások eredményeképpen Magyarország számára is kedvező egyezség jött létre arról, hogy hazánkra a közösségi védjegyek oltalma milyen feltételekkel terjed ki a csatlakozás alkalmával. A gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérletek és vizsgálatok szabadalmi jogi minősítésének kérdése az EK számára kedvezőtlen WTO-paneldöntés miatt és irányadó közösségi jogi norma hiányában lekerült a napirendről. Szerzői jogi kérdésekben (az adatbázisok védelme, a védelmi idő felemeléséhez fűzött átmeneti szabályok tárgyában) az Európai Unió végül elfogadta a magyar álláspontot. Továbbra is vitás azonban, hogy a gyógyszerek kiegészítő oltalmi tanúsítványát (az ún. SPC-t) milyen átmeneti szabályokkal kellene a csatlakozás alkalmával bevezetni Magyarországon; az SPC-vel való összefüggés miatt nem zárultak le a tárgyalások a törzskönyvi adatvédelem és az ún. párhuzamos import (az EU által kért) korlátozása témájában sem. A közösségi védjegyrendszerbe való beilleszkedésünket segíti elő a Hivatal és a közösségi védjegyhatóság, az OHIM között 2000 tavaszán létrejött együttműködési megállapodás, amelynek alapján Budapesten szemináriumot rendeztünk a közösségi védjegyről, és három hivatali szakember részesült intenzív képzésben az OHIM-nál. A megállapodás információcserét is előirányoz, továbbá lehetővé teszi a magyar szakemberek részvételét az OHIM szakmai fórumain, a tagállami képviselőkkel tartott találkozóin. Az Európai Unió kérésére több ízben és különféle formában adtunk - különösen a jogérvényesítés kérdéseiben - tájékoztatást arról, hogy Magyarország miként teljesíti a szellemi tulajdon védelme területén az Európai Megállapodásban vállalt kötelezettségeit, illetve a csatlakozás előfeltételeit. Az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése igen kedvezően értékelte hazánk és azon belül a Hivatal felkészültségét ezen a területen. A magyar iparjogvédelem szempontjából meghatározó j elentőségűek voltak az elmúlt évnek az európai szabadalmi rendszer reformjával összefüggő folyamatai és eseményei, amelyek közül kiemelkedett a 2000 novemberében az EPC felülvizsgálatára összehívott müncheni diplomáciai értekezlet. Az EPC átfogó módosításának előkészítése alapvetően az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgató Tanácsában és Szabadalmi Jogi Bizottságában folyt, mindkét testület ülésein a Hivatal képviselői megfigyelőként vettek részt. A párizsi kormányközi értekezleten adott mandátum emellett az európai szabadalmi rendszer reformjának két kulcskérdésében - a fordítások (más szóval: a költségcsökkentés) és az európai szabadalmi bíráskodás témájában - külön munkacsoportokat is létrehozott. Komoly diplomáciai és szakmai eredményként könyvelhető el, hogy fellépésünknek köszönhetően a Hivatalt is bevonták e két munkacsoport tevékenységébe. A müncheni diplomáciai értekezlet - amelyen szintén megfigyelőként vehettünk részt - eredményesen, az EPC átfogó módosításának elfogadásával zárult. Az EPC új, felülvizsgált változata a magyar érdekekre nem sérelmes, a diplomáciai értekezlet sikere pedig fontos feltétele volt az EPC-hez való csatlakozásunknak. Noha az értekezleten egy újabb felülvizsgálati forduló mielőbbi összehívásáról is döntöttek, Magyarország immár - az új szöveg egyidejű megerősítése mellett - 2002. július 1-jétől csatlakozhat az EPC jelenlegi változatához. Az európai szabadalmi rendszer reformjára irányuló folyamat részeként Londonban, 2000 októberében kormányközi konferencián fogadták el az EPC 65. cikkéhez
