Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2001 (106. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről

14 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése a 2000. évről kapcsolódó - opcionális, azaz az EPC tagjaira automa­tikusan nem kötelező - jegyzőkönyvet, amely az európai szabadalmakkal kapcsolatos fordítási követelmények eny­hítésével a költségek csökkentését célozza. E konferencián döntöttek az európai szabadalmi bíráskodással kapcsola­tos munkálatok folytatásáról is. A Hivatal elnökét az érte­kezlet egészére meghívták. Az Európai Bizottság 2000. augusztus elején közzétette a közösségi szabadalomról szóló EK-rendelet tervezetét, amelynek értékelése, elemzése a Hivatalban, valamint két­oldalú hivatalközi kapcsolatainkban és hazai szakmai fó­rumokon már az elmúlt évben megkezdődött. Az EPC-hez való csatlakozás előkészítése a munkaterve szerint haladt. Megalakult, kidolgozta feladattervét, létre­hozta adatbázisát és elkészítette első elemzéseit az ESZEM. A PHARE Regionális Iparjogvédelmi Programjában a hazai részvétel koordinálásáról és a hivatali feladatok tel­jesítéséről a PHARE-RIPP IV. munkaprogramja szerint gondoskodtunk. Az EPC-hez való csatlakozás előkészítése állt a kétol­dalú hivatalközi együttműködés és az ún. visegrádi or­szágok együttműködésének középpontjában is. Részt vettünk az EU - val a borok és a szeszes italokföld­rajzi árujelzőinek védelméről folytatott - új nemzetközi megállapodást előkészítő - tárgyalásokon, valamint a „ Tokaji ” eredetmegjelölés oltalma ügyében Szlovákia és hazánk között kialakult vita rendezésére irányuló magyar javaslat kidolgozásában, illetve az e tárgyban tartott szlo­vák-magyar konzultáción. Sajnálatos módon egyik vi­szonylatban sem sikerült - önhibánkon kívül, az előírt egyeztetés elmaradása miatt - az iparjogvédelmi szem­pontokat maradéktalanul érvényesíteni a rövid távú keres­kedelmi és egyéb megfontolásokkal szemben. A kétoldalú és regionális kapcsolatrendszer is elsősor­ban az európai integrációs megfontolások szerint alakult. Európai integrációs témák uralták a francia és az osztrák hivatalnál elnöki szinten, valamint a dán és a svéd hiva­talnál szakértői szinten tett látogatás napirendjét. Kétol­dalú tárgyalások céljából a Hivatal vendége volt 2000 fo­lyamán az osztrák, a svéd és a román hivatal elnöke. A 2000. év egyik jeles eredménye volt, amikor a két hivatal története során első alkalommal a Hivatalba láto­gatott Q. Todd Dickinson, az USA szabadalmi és védjegy­hivatalának elnöke. Az elnöki szintű kétoldalú tárgyalások a hivatalközi kapcsolatok elmélyítése mellett arra is módot adtak, hogy az amerikai-magyar kapcsolatokban vitássá vált iparjogvédelmi kérdéseket (különösen az ún. törzs­könyvi adatvédelem bevezetésének feltételeit) tisztázzuk. E megbeszélések is hozzájárultak annak eléréséhez, hogy az USA kereskedelmi főmegbízottja ne sorolja hazánkat az eddiginél kedvezőtlenebb kategóriába a szellemi tulajdon védelme szempontjából (az ún. „Special 301 ” alapján). Az OECD tagállamai közé tartozó országok szabadal­mi hivatalainak vezetőivel folytatott valamennyi tárgyalás alkalmával támogatást kértünk ahhoz, hogy hazánk a WIPO-ban a fejlett országokat tömörítő ún. B)-csoport tagjává válhasson. Az érdekazonosság alapján és a hasonló fejlettségi szintre építve erősödtek és tartalmasabbá váltak az ún. vi­segrádi országok iparjogvédelmi hatóságai közötti kap­csolatok. A 2000. októberi, varsói - elnöki szintű - talál­kozón arról is megállapodás született, hogy a csoport a nemzetközi és európai együttműködésben - igény szerint - koordinátor, illetve szóvivő útján vesz részt. E feladatot első ízben a Hivatal látja el, 2001 végéig. III. HATÓSÁGI PUBLIKÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉG - INFORMATIKAI TÁMOGATÁS 1. Hagyományos és elektronikus kiadói-szolgáltatói tevékenység a) A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő és a szaba­dalmi leírások megjelentetése A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjának, a Sza­badalmi Közlöny és Védjegyértesítőnek 105. évfolya­mában, 2000-ben, 12 számot jelentettünk meg, a lap mel­léklete, az Iparjogvédelmi Szemle 6 alkalommal látott nap­világot. A Közlöny 8. számától formai változtatást vezet­tünk be - megtörve a hosszú évtizedekre visszatekintő hagyományokat - az évente ismétlődő folyamatos oldal­­számozás helyett jogintézményenkénti oldalszámozást al­kalmazunk. A Közlönynek 1998-tól az interneten történő párhuza­mos publikálása következtében a papíralapú változat elő­fizetőinek számában bekövetkezett csökkenés megállt; évente mintegy 250-260 előfizetőnk van, s a nemzetközi kötelezettségek és a belföldi promóció szükségletei miatt összesen 500 példányos a megjelenés. Ebben az évben a Közlöny terjedelme 2826 oldal volt, mind a hatósági rovatok, mind az irodalmi rész oldalszáma enyhén csökkent az 1999-es évhez viszonyítva. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő előző, 104. évfolyamának teljes anyaga, az „Iparjogvédelmi hatósá­gi kiadványok” címen 2000 májusában második alkalom­mal, dupla CD-formában is kiadásra került. Tartalmát te­kintve bővebb, mint egy évfolyamnyi közlönygyűjte­mény, ugyanis a Közlöny és az Iparjogvédelmi Szemle teljes anyaga mellett tartalmazza valamennyi, az év folya­mán megjelent szabadalmi leírást. Hasonlóan az 1999-es CD-kiadványhoz, mind az öt oltalmiforma-rovatban meg­jelent összes közleményben egyidejűleg lehet keresni a be­jelentési ügyszám, a közzétételi szám vagy lajstromszám szerint, illetve a feltaláló, a bejelentő, a jogosult, azaz min­den ún. névtípusú adat szerint. A kiadványból megismer­hetők az 1999. évi iparjogvédelmi hatósági tevékenység­gel kapcsolatos legfontosabb statisztikai adatok is. Az elektronikus kiadványt a szokásos böngészőkkel le­het használni, míg a szabadalmi leírásokat az Acrobat Reader program segítségével lehet megnézni vagy ki­nyomtatni. A kiadvány összesen 3000 példányban készült el, amelyet a Közlöny előfizetői ingyenesen megkaptak. 2500 példány a nagy belföldi és nemzetközi elismerést ara­tott 1999. évi kétnyelvű, nyomtatott hivatali jelentés mel­lékletét képezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom