Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Munkácsi Péter: A közismert és jó hírű védjegyek az Európai Bíróság „General Motors Corporation v. Yplon SA („Chevy”) döntése tükrében
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam II. 2000. április EURÓPAI JOGI FIGYELŐ DR. MUNKÁCSI PÉTER A közismert és jó hírű védjegyek az Európai Bíróság „General Motors Corporation v. Yplon SA („Chevy”)” döntése tükrében „EURÓPAI JOGI FIGYELŐ” címmel új sorozatot indítunk útjára a jelen írás közzétételével, amely az Európai Bíróságnak azún. „Chevy”- esetben 1999. szeptember 14- én meghozott ítéletét ismerteti. Terveink szerint rovatunkban folyamatosan nyomon követjük és összefoglaljuk az Európai Bíróságnak, valamint az Európai Szabadalmi Hivatalnak az iparjogvédelemhez kapcsolódó aktuális döntéseit. Reméljük, olvasóink - betekintést kapva az európai joggyakorlat legújabb irányaiba-jól hasznosítható információkhoz, értékes ismeretekhez jutnak, segítve az Európai Szabadalmi Szervezethez és az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést. Szellemesen illusztrálja Mostert kiváló elemzésében a védjegyek gazdasági jelentőségének, térhódításának tényét azzal a megjegyzésével, hogy az olyan elnevezések, mint a COCA-COLA, MCDONALD’S, CARTIER, SMIRNOFF, ROLLS ROYCE, FERRARI, KODAK, SONY, BAYER, CNN és DHL világszerte „beköltöztek háztartásainkba”, életünk mindennapi szerves részévé váltak.1 Talán ez a körülmény szolgálhat magyarázatul annak a folyamatnak a megértésére, vajon miért kerültek a közelmúltban napirendre közösségi és nemzeti fórumokon a védjegyjog alapkérdései. Bár a Tanács a nemzeti védjegyjogok közelítésére vonatkozó első irányelvét (89/104/EGK - a továbbiakban: védj egy irányelv) 1988-ban hirdette ki2, az Európai Bíróság csak az elmúlt időszakban értelmezte annak meghatározott rendelkezéseit különösen az összetéveszthetőség,3 illetve a védjegyjogok kimerülése4 tekintetében. Első alkalommal foglalkozott a Bíróság az ún. „közismert ” védjegyek problematikájával. A védjegy szakirodalom rendszeresen foglalkozik a „közismert ” és, jó hírű” kifejezések értelmezésével.5 Kidolgoztak útmutatókak, tájékoztatókat is, amelyek a regionális és nemzeti védjegyhatóságokat, bíróságokat segítik az említett fogalmak elhatárolásában. Példaként említhető az Amerikai Egyesült Államokból a Lanham Act 43 (c) cikke, a Cartagena Egyezmény, a brazil szellemi tulajdonra vonatkozó kódex, a kanadai védjegytörvény, a kínai és japán védjegyhivatalok rendelkezései, aNemzetközi Védjegy Szövetség határozata,6 valamint a WIPO 1999 szeptemberében elfogadott Közös Ajánlása.7 Az Európai Bíróság a General Motors Corporation v. Yplon SA esetben meghozott döntésével gazdagította az értelmezések sorát.8 A felperes General Motors 1971-ben lajstromoztatta a Benelux Védjegy Hivatalban a „Chevy” védjegyet gépjárművekre. Alperes, Yplon 1988 óta szintén a „Chevy” benelux védjegy jogosultja mosószerek, dezodorok és különböző tisztító termékek vonatkozásában. A nemzeti fórum előtt zajló eljárásban felperes felhívta alperest a „Chevy” megjelölés mindenfajta használatának abbahagyására. A General Motors álláspontja szerint a szóban forgó megjelölés Yplon által történő használata gyengítené és kárt okozna a reklámtevékenységében. A belga bíróság a ,jó hírű védjegy” fogalmának értelmezésére és annak területi hatályára vonatkozóan két kérdést térj esztett elő az Európai Bíróság részére előzetes határozat meghozatala céljából. Az irányelv felhívott rendelkezése, az 5. cikk (2) bekezdése kivételt képez az 5. cikk (1) bekezdésébe foglalt főszabály alól. Az 5. cikk (1) bekezdése értelmében a védjegy jogosultja harmadik személlyel szemben felléphet, hogy a kereskedelmi forgalomban engedélye nélkül a) a védjeggyel azonos megjelölést használ olyan árukra és szolgáltatásokra, amelyek a védjegy ámjegyzékében szereplő árukkal és szolgáltatásokkal azonosak; b) olyan megjelölést használ, amelynek használata azzal a veszéllyel jár, hogy a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik a megjelölés védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, illetve az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. A (2) bekezdés szerint a jogosult megtilthatja harmadik személynek, hogy engedélye nélkül a kereskedelmi forgalomban a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használjon a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, ha a védjegy az érintett tagállamban jó hírű és a megjelölés használata a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hímevét jogalap nélkül tisztességtelenül kihasználná vagy sértené. A ,jó hírű védjegy” fogalmának értelmezése során a leglényegesebb kérdés arra irányult, vajon a „közismert védjegyének a Párizsi Uniós Egyezmény9 6bls cikk szérinti fogalma azonosítható-e a védjegyirányelv ,jó hírű védjegy” fogalmával. A 6bis cikk alapján a közismert védjegyek oltalomban részesülnek annak összetévesztésére alkalmas másolata, utánzata vagy fordítása lajstromozásá
