Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Munkácsi Péter: A közismert és jó hírű védjegyek az Európai Bíróság „General Motors Corporation v. Yplon SA („Chevy”) döntése tükrében
Európai jogi figyelő 23 val, vagy használatával szemben az azonos vagy hasonló áruk tekintetében. Ezt a védelmet terjeszti ki a TRIPS- egyezmény10 16. cikk (3) bekezdése olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek nem hasonlóak azokhoz az árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyek vonatkozásában a védjegy oltalomban részesül, amennyiben a védjegyeknek ezen árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatos használata az áruk vagy szolgáltatások és a lajstromozott védjegy tulajdonosa közötti kapcsolatra utal és amennyiben valószínű, hogy a lajstromozott védjegy tulajdonosának érdekeit az ilyen használat sérti. A Bíróság nem foglalt állást az értelmezés tárgyát képező fogalmak közötti viszony vonatkozásában és e kérdést-vélhetően a legújabb WlPO-ajánlásra is tekintettel11 - nyitva hagyta. A General Motors, a belga és a holland kormány, valamint a Bizottság képviselői, továbbá Jacobs főügyész egybehangzó álláspontja szerint a, jó hírű védjegy” fogalmának kevésbé szigorú követelménynek kell megfelelnie, mint a közismertséggel szemben támasztott követelmény. A főügyész indítványában különösen arra a tényre mutatott rá, hogy a közismert védjegyeknek a Párizsi Uniós Egyezmény és a TRIPS-egyezmény által biztosított kivételes oltalma kiterjed a nem lajstromozott jogokra is, így a közismertség fogalmának magasabb követelménynek kell megfelelnie, mint a védjegyirányelvnek a jó hírű védjeggyel szemben megkívánt követelménye.12 Ezt a nézetet támasztotta alá az irányelv különböző nyelvi változatának vizsgálata is. Megállapításra került, hogy bár léteznek árnyalatnyi különbségek, azonban az ismeretnek egy egységes közösségi küszöbhatára levezethető, amely esetben a közönségnek az adott védjegyet jó hírűnek kell tekintenie. Mindazonáltal a Bíróság véleménye szerint az 5. cikk (2) bekezdése szellemével ellentétes, ha az volna a feltétel, hogy védjegy a közönség meghatározott százaléka által váljon ismerté. A szükséges ismeret foka azáltal lenne elérhető, ha a korábbi védjegy ismert volt a védjegy által felölelt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett közönség jelentős része előtt. A tekintetben, hogy a védjegy mennyiben volt ismert a közönség jelentős része előtt, a nemzeti bíróságoknak az eset valamennyi lényeges körülményét figyelembe kell venniük, így különösen a védjegy piaci részesedését, a védjegy használatának időtartamát és a védjegy bevezetésére fordított összegek nagyságát. A másik kérdés elemzése a területi hatály felől értelmezte a védj egy irányelv 5. cikkének (2) bekezdését. Eszerint a védjegynek a tagállamban kell jó hírűnek lennie, azonban nem szükséges, hogy a tagállam teljes területén jó hírű legyen, elegendő, ha csak annak lényeges részén az. A Benelux védjegy vonatkozásában, alperessel ellentétes álláspontra helyezkedve, a belga, a francia és a holland kormány képviselői, valamint Jacobs főügyész szerint a Benelux védjegynek nem kell a teljes térségben jó hímevet élveznie. Elegendő, ha a Benelux védjegyek a térség egy részén tekinthetők jó hírűnek, és ez a rész lehet bármelyik Benelux állam. Bár a megkereső belga bíróság nem tért ki külön a védjegyirányelv 5. cikkének (2) bekezdésében foglalt második fordulat értelmezésére (a korábbi védjegy megkülönböztető képessége vagy jó hímeve jogos alap nélkül sérelmet szenved), a Bíróság megállapította, hogy az idézett fordulatban hangsúlyosabb a korábbi védjegy megkülönböztető képessége és jó hímeve, míg enyhébben kerül számításba annak elfogadása, hogy a sérelem bekövetkezett. A Bíróság - összefoglalva a védjegyirányelv 5. cikke (2) bekezdése értelmezésére vonatkozó következtetését - megállapította: annak érdekében, hogy a lajstromozott védjegy a nem hasonló árura vagy szolgáltatásokra kiterjedően is oltalmat élvezzen, a védjegy által felölelt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett közönség jelentős része által ismertnek kell lennie. A benelux térségben elegendő, hogy a lajstromozott védjegy az érintett közönség jelentős része által, a térség lényeges részén ismert legyen, amely adott esetben a térség valamelyik államával megegyezik. Felhasznált irodalom Kur, Anette: Well-Known Marks, Highly Renowned Marks and Marks, Having a (High) Reputation - What’s It All About?, IIC Vol. 23 (1992), 218. o. u.a., Die WIPOVorschläge zum Schutz notorisch bekannter und berühmter Marken, GRUR 1999, 866. o. Mostert, Frederick W.: Famous and Well-Known Marks, Butterworth, 1997 Millisits Endre: A közismert védjegyekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati problémák, nemzetközi kitekintéssel, Védjegyvilág 1996. szeptember, 1. o. Németh Mónika: A hímév átka avagy közismert és híres védjegyek, Védjegyvilág 1997. február, 19. o.; 1997. március, 31.o. Pontoppidan, Lisa: The European Court of Justice’s Interpretation of Reputation, Trademark World No 122, 14.0.; Roncaglia, Pier Luigi: Should We Use Guns and Missiles to Protect Famous Trademarks in Europe?, Trade Mark Reporter Vol. 88 (1998), 551. o. Jegyzetek 1 Mostert, i. m. 2. o. 2 HLL40. szám, 1989.02.11., l.o. 3 C-251/95 eset, SABEL BV v. PUMA AG, ECR (1997) 1-6191; C-39/97 eset, Canon Kabushiki Kaisha v. Metro-Goldwyn-Mayer Inc., ECR (1998) 1-5507 4 C-355/96 eset, Silhouette International Schmied GmbH & Co. KG v. Hartlauer Handelsgesellschaft m.b.H., ECR [1998] 1-4799; C-173/98 eset, Sebago Inc. v. GB-Unic SA, 1999. július 1-jei döntés 5 Lásd pl. Kur (1992), Roncaglia, Millisits és Németh írásait 6 Mostert, i. m. 9-10. o. 7 Joint Recommendation Concerning Provisions on the Protection of Well- Known Marks; WIPO 2000. 8 C-375/97 eset, General Motors Corporation v. Yplon SA, 1999. szeptember 14-i döntés 9 Kihirdette az 1970. évi 18. törvényerejű rendelet. 10 Kihirdette az 1998. évi IX. törvény. 11 Lásd a 7. sz. jegyzetet, a jogirodalomban Kur (1999) tanulmányát. 12 Opinion of Advocate General Jacobs, 33. pont
