Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Dr. Pálos György: Lehet-e kettős védelem: - szerzői jogi és szabadalmi – az új szerzői jogi törvény alapján?
Lehet-e kettős védelem - szerzői jogi és szabadalmi - az új szerzői jogi törvény alapján? 7 nem lehet. Szoftver területén az újdonságvizsgálat tehát elmarad attól a színvonaltól, ami egyéb iparágakhoz tartozó találmányoknál kézenfekvő. A szabadalmi nagyok, az Európai Szabadalmi Hivatal, az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala és a Japán Szabadalmi Hivatal együttműködést alakítottak ki a szoftver újdonságvizsgálatára, de a fenti kérdést ez az együttműködés sem tudja megoldani. Az újdonságvizsgálat értéke a szoftver tekintetében tehát más, mint a többi találmánynál. Természetesen itt felvetődik a kérdés, hogy a nem „csomagolt”, a kereskedelmi forgalomba nem hozott, egyedi szoftver szabadalomjogilag [Szjt. 2. § (2) bek.] egyértelműen olyannak tekinthető-e, mint ami nem hozzáférhető semmilyen módon senki számára, ha az pl. egy nagy vállalatnál több száz munkahelyen kerül alkalmazásra. Tudomásom szerint ilyen tárgyú jogvitára eddig nem került sor. Szerzői jogi szempontból egyetlen dologi példány engedély nélküli többszörözése (másolása) [Szjt. 18. § (1) bek.] jogsértő, csak a jogtulajdonos vagy a törvény engedélye alapján jogszerű. Egy ilyen másolat készítése szabadalomjogi hozzáférést jelent-e vagy sem? Amennyiben a dologi példány nyilvános könyvtár polcán található, a válasz nyilvánvalóan igen. Szerzői jogi szempontból a kérdést a b. pont is vizsgálja. A programozó szempontjából viszont lényeges, hogy a szoftver a szabadalmi bejelentés benyújtása, az elsőbbségi időpont előtt ne kerüljön nyilvánosságra, mert ezzel saját újdonságát rontaná le szabadalomjogi vonatkozásban. b) A szoftverszerzőt közvetlenül érintheti a Szt.-nek az igénypontra vonatkozó rendelkezése. A 24. § (2) bek. értelmében „a szabadalmi oltalom az olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul”. A 60. § (1) bek. szerint pedig „a szabadalmi bejelentésben olyan módon és részletességgel kell feltárni a találmányt, hogy azt szakember a leírás és a rajz alapján meg tudja valósítani”. Az „összes jellemző” alapján is azonban nem egy, hanem több szoftvert lehet kidolgozni, melynek mindegyike megfelel az igénypontnak. Amennyiben pedig a „feltárás” olyan mélységű, hogy annak alapján szakember a bejelentés tárgyát képező szoftvert meg tudja valósítani, az csak úgy lehetséges, ha a bejelentés az egész szoftvert tartalmazza. Ez az út nemigen járható. Az a) és b) pontban említett eljárásjogi nehézségek a szabadalmi hivataloknak okozhatnak gondot, de célszerű, ha ezekkel a programozó is tisztában van. A szerzői jog és szabadalmi jog viszonya a szoftver vonatkozásában A szoftver szabadalmi oltalmával kapcsolatban felmerülő első lényeges kérdés, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a szerzői jogi védelem és a szabadalmi oltalom. „A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilletik a szerzői jogok - a személyhez fűződő és vagyoni jogok - összessége”. [Szjt. 9. § (1) bek.]. Az elkészült szoftver védelem alatt áll minden bejelentés, államigazgatási eljárás nélkül. A szerzői jogi védelem tehát fennáll akkor is, ha a szoftver szabadalmi bejelentés tárgya. Ez a jogi helyzet felveti a kérdést, hogy adott esetben, amikor a Szt. másképpen rendelkezik mint az Szjt., a kettő közül melyik az irányadó? Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány ilyen összeütközés ismertetésére kerül sor. i) „A szerzői jogok a szerző életében a halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben [Szjt. 31. § (1) bek]. „ A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart” (Szt. 22. §). Mi történik akkor, ha a szabadalmi oltalom tárgyát képező megoldás oltalma megszűnik, az Szjt. alapján azonban a szoftver tekintetében a védelem továbbra is fennáll. Most hagyjuk figyelmen kívül azt a gyakorlati kérdést, hogy a szoftver erkölcsi kopása is igen gyors, esetleg nem él a szabadalmi oltalom végéig, de ez nem válasz a feltett kérdésre. Amennyiben a feltaláló és a programozó személye nem azonos, ezt a kérdést kettőjük között is indokolt rendezni. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a szabadalmazott találmányt hasznosítási szerződés keretében használják. ii) Mi történik, ha a szabadalmi oltalmat megsemmisítik vagy megszűnik? A szoftveren kívüli szabadalmi tartalom megsemmisítése kihathat-e a szoftverre? A válasz: nem. A szerzői jogi védelem megsemmisítése különben sem lehetséges. Szerzői jogi védelmet bíróság nem semmisíthet meg, csak azt állapíthatja meg, hogy a szerzői jogi védelem feltételei nem állnak fenn - tehát nem szellemi alkotás, nincs önálló, eredeti jellege - ezért a védelem ex tunc nem állt fenn. A szabadalmi oltalom megsemmisítése vagy az oltalom megszűnése a szerzői jogi védelemre nem hat ki. A szabadalmas, illetőleg a volt szabadalmas megszerzett szerzői jogait tehát továbbra is gyakorolhatja. Ilyen jellegű jogesetről tudomásom nincs, de a szoftver jelentőségének növekedése a szabadalmaztatás során valószínűvé teszi előfordulását. iii) Hasonló kérdést vet fel a jogok átruházása. A régi Szjt. a szerző vagyoni jogainak átruházását nem ismerte, a szerző csak a mű felhasználására adhatott engedélyt. Az új Szjt. ezt a főszabályt ugyan fenntartotta [Szjt. 9. § (3) bek.], de a szoftverre vonatkozó vagyoni jogok átruházhatók [Szjt. 9. § (6) bek. és 85. § (3) bek.] 1999. szeptember 1. után. A feltalálónak érdeke, hogy a szerző a vagyoni jogokat átruházza, amennyiben a feltaláló és a szerző személye nem azonos. Ennek hiányában a felhasználási szerződésben kell pontosan meghatározni a jogokat, figyelemmel az Szjt. 9. § (6) bekezdésében foglaltakra, mely kimondja, hogy a Jogszerző - a jogok átruházására irányuló szerződés eltérő kikötése hiányában - a vagyoni jogokkal a továbbiakban rendelkezhet”. Kényszerengedély A régi Szjt. értelmében a bíróság társadalmi érdekből engedélyezhetett kényszerengedélyt [24. § (1) bek.]. Ezt a rendelkezést az 1994. évi VII. tv. 19. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Az új Szjt. kényszerengedélyt nem ismer, ez a BUE-vel sem férne össze. Az Szt. a hasznosítás elmulasztása (31. §) és a szabadalmak függősége esetén [32. § (1) bek] teszi lehetővé a kényszerengedélyt.
