Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban II. rész
2 Dr. Vida Sándor cigaretta gyakorlatilag pénzhelyettesítő eszköz volt,4 s így Nyugat-Németország egész lakossága körében fogalommá vált. A Camel védjegy ma is széles körben ismert, s a célzott reklámozás segítségével a védjegyjogosult olyan imágót alakított ki, amely az életnek „utazás-turizmus-kaland” mozzanatait idézi fel, különös tekintettel a Közel- és Közép-keletre. Alperes „Camel Tours Turizm ve Seyahat” cégszöveggel utazási irodát tart fenn Isztambulban, de Németországban nincs leányvállalata. Felperes keresetében arra kérte kötelezni az alperest, hogy hagyja abba ennek a cégszövegnek használatát. A Törvényszék a kereseti kérelemnek helyt adott, s alperes fellebbezését az OLG Köln elutasította. A felülvizsgálati eljárás eredményeképpen azonban a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett, s a keresetet elutasította.5 1.4. Alperes a Boss védjegyjogosultja, amelyet divatos férfi- és női mházati cikkek megjelölésére használ. Felperes tőzsdei információs rendszert tart fenn, s ennek neve ugyancsak Boss. Ez utóbbi a felperes nevének (Börsen-Orden-Service-System) kezdőbetűiből képzett fantáziaszó. Azt követően, hogy az alperes felszólította a felperest, hogy hagyja abba a Boss megjelölés használatát, utóbbi nemleges megállapítási pert indított az alperes ellen, amelyben kérte annak megállapítását, hogy magatartása nem jogellenes,6 mire alperes viszontkeresetet nyújtott be és az alperes marasztalását kérte. A negatív megállapítási per eredményre vezetett, a viszontkeresetet ezzel szemben mind a T örvény szék, mind a másodfokon eljáró OLG Frankfurt elutasította.7 2. A bíróságok feltételezései és megállapításai a közönség felfogásáról Az ítéletekben kifejezésre jutó feltételezésekjóval gyakoribbak, mint a ténymegállapítások. Ez indokolja az egyébként logikusnak nem látszó sorrendet a címben. A feltételezéseket és megállapításokat idézetek formájában dokumentálom. 2.1. Az OLG München az elsőfokon eljárt Törvényszékkel egybehangzóan egyrészt abból indult ki, hogy bár a MacDonald's és a Mac Fash védjegyek hasonlóak, az ezekkel megjelölt áruk és szolgáltatások tárgyukat tekintve egymástól annyira távol állnak (egyrészt gyorskiszolgáló éttermek, másrészt olcsó ruhák), hogy az összetévesztés veszélye már csak ezért sem áll fenn. A második kiindulási pont az volt, hogy az ügy elbírálása szempontjából irányadó alperesi védjegybejelentés időpontja 1983. november 10. napja és hogy a MacDonald’s védjegy ismertségének mértékét erre az időpontra vetítve kellene megállapítani. „E vonatkozásban helytálló az első fokú bíróságnak az a megállapítása, hogy nincs különösebb jelentősége annak, hogy a MacDonald’s imágóját már 1983. végén a kedvező árak, a gyors kiszolgálás, az áruk egységessége, az árak és a szolgáltatás egyensúlya jellemezte. A felperes által 1992-ben végzett fogyasztói véleménykutatás eredményei alapján (azonban) a Mac Fash védjegy elsőbbségi időpontjára (1983) történő visszaszámlálással nem lehet az utóbbi védjegy megtévesztő jellegét megállapítani.” A becsatolt és az 1992. évben végzett McSHIRT és McDUCK véleménykutatások eredményeivel kapcsolatban az ítélet indokolása azt mondja, hogy ezek „a védjegyek megtévesztő jellege vonatkozásában az 1992. évre vonatkoztatva bizonyos támpontként értékelhetők. Mindkét véleménykutatás „emlékezeti támasszal”8 feltett kérdéseire adott válaszok gyakorlatilag azonos eredményt mutattak (amegkérdezettek 83%-aismerteaMcDonald’s-ot, s ez a válaszadási hányad az önkiszolgáló éttermek látogatóinál 91% volt). Ennek ellenére ezt követően a McSHIRT megjelölést csak a megkérdezettek 18%-a (20%-a) tekintette a felperes védjegyének, további 9% (10%) pedig valamiféle gazdasági kapcsolatra gondolt a McDonald’s-szal. Ugyanakkor a McDUCK védjegy esetén a megkérdezettek 23%-a (27%) képzelte, hogy a védjegy a felperesé és további 12% (13%) pedig a McDonald’s-szal fennálló valamiféle gazdasági kapcsolatra gondolt. Egyik véleménykutatásnál sem közölték a megkérdezettekkel, hogy milyen áruk vonatkozásában használják a McSHIRT, illetve McDUCK védjegyeket. Ennek ellenére ezek az eredmények mégis arra látszanak utalni, hogy az interjúalanyok jelentős része a McDUCK védjegyet az élelmiszeriparhoz sorolja (duck = kacsa), míg az interjúalanyok ugyancsak jelentős része a McSHIRT védjegyet a textiliparba sorolja (shirt = ing). Ez magyarázhatja, hogy egyébként azonos kiindulás és kérdésfeltevés ellenére a McSHIRT megjelölést lényegesen kevesebben tartották a felperes védjegyének, mint a McDUCK megjelölést. Ezért arra kell következtetni, hogy a McSHIRT megjelölés és a felperes közötti asszociációs kapcsolat még gyengébb lenne, ha az interjúalanyoknak azt is jelezték volna, hogy ezt a megjelölést a vevő kívánságának megfelelő nyomással ellátott textíliákon használják ... Mindazonáltal a benyújtott és az 1992. évben végzett fogyasztói véleménykutatás nem szolgálhat bizonyítékul az 1983. évi viszonyok tekintetében, minthogy a Mc/Mac szóösszetételű védjegyekre vonatkozóan más ámfajták tekintetében végzett korábbi fogyasztói véleménykutatások nem állnak rendelkezésre.”9 A szakirodalomban nem találkoztam olyan nézettel, amely ennek az ítéletnek a helyességét vitatná. Ugyanakkor utalás történik két másik ügyre, amelyekben a Mac Dog és a Mac Cat védjegyeket hús alapanyagú kutya-, illetve macskaeledelre nem jegyezték be, mert ezek negatív asszociációk keltésére voltak alkalmasak, figyelemmel a Mac szóelemnek rendeltetésjelzőkkel történt kombinálására.10 A perek eltérő kimenetelére tekintettel persze ez az összehasonlítás helyénvaló. A McDonald’s/Mac Fash ügyben a főkérdés az volt: bizonyítható-e a hímév tisztességtelen kihasználása. A Mac Dog és Mac Cat ügyekben ezzel szemben védjegy-hírnévrontásról (Markenverunglimpfung) volt szó, aholis az alpereseket lehet, hogy a McDonald’s védjegy hírnevének kihasználására való törekvés motiválta, a tisztességtelen magatartás súlypontja azonban a védjegy értékének rombolása, a hírnév veszélyeztetése volt. 2.2. A Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolásában abból indult ki, hogy „a Gelbe Seiten megjelölés a felperes által kiadott telefonkönyvek révén, széles körben vált ismertté. A Gelbe Seiten megjelölés ugyanakkor meglapoz
