Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban II. rész
Imágóátvitel a német bírói gyakorlatban, II, rész: A vitatható jogsértés 3 za a felperesnek, mint a szakmai telefonkönyvek kiadójánakjó hírnevét.” „Abból lehet kiindulni, hogy a közönség nem jelentéktelen része a támadott védjegynek „Yellow Phone” elemét mint a felperes által kiadott Gelbe Seiten szakmai telefonkönyvre való utalást fogja fel, és ezért arra a következtetésre jut, hogy az alperes olyan szolgáltatást ajánl nekik, amely kapcsolatban áll a felperes által kiadott telefonkönyvekkel.” A „Yellow Phone” megjelölés használatával alperes a felperes által kiadott telefonkönyvekre utal, s ugyanakkor saj át vállalati tevékenységéről, tevékenységének tárgyáról tájékoztatja a közönséget, s ennyiben a felperes jó hímevét saját üzleti céljaira használja fel. Minthogy azonban az adott esetben a felperes hírnevének kihasználása nem visszatetsző módon (anstössig) történt, alperes eljárása nem ütközik az üzleti tisztességbe.”11 Ebben a perben a Legfelsőbb Bíróság azt tekintette a fő kérdésnek, hogy alperes eljárása tisztességtelen-e vagy sem. A Gelbe Seiten védjegy ismertségével, illetve az ismertség fokával a bíróság szinte csak mellékesen foglalkozott. 2.3. A fellebbezési eljárásban hozott ítéletében az OLG Köln arra a megállapításra jutott, hogy a Camel az 1972/73 évek óta híres védjegy (berühmte Marke12). E megállapítását egyrészt fogyasztói véleménykutatásokon alapuló szakvéleményre (1972 és azt követő évekből), másrészt az eljáró tanács tagjainak saját ismereteire alapította. A Legfelsőbb Bíróság ezen felül még azt is mondta, „feltételezhető, hogy azok, akik az alperes által használt megjelöléssel találkoznak, a híres cigaretta védjegyre (is) gondolnak, annál is inkább, minthogy a Camel cigaretta újbóli bevezetése óta a reklámozás, amint az a bíróság eljáró tanácsának tagjai előtt is ismert, olyan elképzelést sugall, mint „egzotikum, kaland, idegen országok”. Az alperes ezzel szemben „belföldön nem a nagyközönséget veszi célba, hanem utazási irodákat...” „tevékenysége ezért kevéssé látszik alkalmasnak arra, hogy a Camel védjegy értékét releváns módon csökkentse”. „A Camel Tours vállalatjelzőt az érintett forgalmi körök mint Kamel utazások szervezését értik ...” „A cigarettával való asszociáció inkább mellékesen jelentkezik, a hírnévnek az üzleti erkölcsbe ütköző kiaknázásáról az adott esetben, úgy ahogy azt az állandó bírói gyakorlat érti13, a jelen esetben nem lehet szó.14 Az ezen tanulmány által vizsgált szempontokra figyelemmel különösen érdekesnek tartom, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletének indokolása mindkét forgalmi körre (dohányosok - utazási irodák) kiterjed, valamint, hogy ítéletében éppen ellenkező eredményre jutott, mint az első és másodfokú bíróság: a versenyjogi ügyekben követett ítélkezés figyelembevételével ugyanazokat a tényeket pontosan fordított módon értékelte. Feltehető, hogy a Legfelsőbb Bíróság is más eredményre jutott volna, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy a török utazási iroda a Camel megjelölés átvételével a cigarettamárka megkülönböztetőképességét vagy hímevét sértette vagy tisztességtelenül kihasználta. Kézenfekvő azonban, hogy erre vonatkozó bizonyítás vagy nem történt, vagy ha mégis, úgy az nem vezetett eredményre. Mindazonáltal nem meglepő, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletét követően a bírálat sem maradt el.15 2.4. A Törvényszék által a Boss ügyben hozott ítélet indokolása többek között azt mondta, hogy „a felperes tőzsdei információs rendszerének (Boss) felhasználói kizárólag olyan személyek, akik bank- vagy tőzsdei ügyletekkel foglalkoznak, vagyis egy szűk szakmai réteg tagjai, akik kiválóan ismerik a piaci viszonyokat és így kellőképpen tudnak differenciálni. Ezért az ő esetükben kizárható a férfi felsőmházat és a tőzsdei információs rendszer közötti imágóátvitel még akkor is, ha maguk is potenciális vásárlói a férfi felsőruházati cikkeknek.” „A GfK által 1994 februárjában végzett fogyasztói véleménykutatás eredménye szerint is, arra a kérdésre, hogy az interjúalanyok milyen összefüggésben hallották már a Boss megjelölést, egyetlen megkérdezett sem említette a Boss számítógépes informatikai rendszert.” Felperes terhére az üzleti erkölcsbe ütköző magatartás ugyancsak nem volt megállapítható, s ezen felül a Boss védjegy ismertségének foka a korábbi NSZK területén (de nem a korábbi NDK területén) csupán 75%-os volt. Ilyenformán azt sem lehet mondani, hogy a férfiruházati cikkek vonatkozásában a Boss híres védjegy16 volna17. 3. Egyéb jogesetek Az alábbiakban néhány hasonló ügyben hozott ítéletről csupán bibliográfiai szinten emlékezem meg, annak bemutatására, hogy az imágóátvitellel kapcsolatos vitatható jogsértés, illetve annak bírói mérlegelése sem nem új sem nem szórványos jelenség. A vonatkozó és a témába vágó jogeseteket egyszerűen a vezető német védjegyjogi kommentár, Fezer művére utalással közlöm.18 Nem tekintette a bíróság híres védjegynek és elutasította a másfajta árukra is kiterjedő oltalmat igénylő kereseti kérelmet a westfälisches Steinhäger Erzeugnis ábrás védjegy utánzása miatt (1957), a Koh-i-noor védjegynek patentkapcsokon való használata miatt (évszám nélkül), az Anker ábrás védjegynek kenyér helyett szőnyegek megjelölésére való használata miatt (1958), a Mecki-Igel ábrás védj egynek könyvborítókon való használata miatt (1958), a női fehérneműre bejegyzett Triumph védjegynek különféle egyéb termékeken való használata miatt (1959), a harisnyára bejegyzett Opal védjegynek édesség megjelölésére való használata miatt. Ezek persze csak a legismertebb jogesetek, bizonyára több hasonló bírósági határozatot is hoztak még, amely közzététel hiányában nem nyert publicitást. Következtetések A McDonald’s és Camel Németországban kétségtelenül híres védjegy (a Camel vonatkozásában a Legfelsőbb Bíróság kifejezetten így vélekedett), ami azt jelenti, hogy a lakosság túlnyomó többsége ismeri azokat, ma. A védjegy „felvizesítése” (Verwässerung) elleni oltalom, más szóval a védjegynek más áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában való használata elleni védelem megszerzése azonban mégsem sikerült, egyszerűen azért, mert visszamenőleg nem volt bizonyítható, hogy ezeknek a védjegyeknek ilyen átütő ismertsége már tíz esztendővel korábban is fennállt. (A Camel védjegy esetében ezen felül
