Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám - Technikatörténet
Technikatörténet 35 rökben” a legszélsőségesebb háborús monopóliumok kiszolgálójának, potenciális háborús bűnösnek tituálták. Mikor szülőhazája szóba került, akkor megjegyezték, hogy „ugyan valaha Teller Edének hívták, de maradjon ő csak Edward Teller”, s ezzel megvonták tőle magyar származását. Az első interjúkat az Amerika Hangja rádió magyar osztálya kezdeményezte 1987-ben. Majd 1989-ben Forró Tamás készített vele interjút. 1991-ben látogatott el Magyarországra. Tulajdonképpen egy emberöltőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt a zseniális embert elismerjék, illetve megismerjék. Személyisége lebilincselő, logikája kérlelhetetlen és eredeti. A világról alkotott életfilozófiája egyszerű és csodálatos: „Én hiszek a fejemben és hiszek a szívemben. Hiszem, hogy együtt tudnak működni. Ettől eltekintve nincs más, hogy ezt napról napra gyakoroljam.” Ennek szellemében állítottam össze életútját. Édesapja, Teller Miksa a Pázmány Péter Egyetem jogi karán doktorált. 1904-ben ismerte meg Budapesten Deutsch Ilonát, leendő feleségét. Teller Ede 1908. január 15-én érkezett második gyerekként a családba. Nagyapja sokat szomorkodott, mert a kis Ede 3 éves koráig nem szólalt meg, és így azt hitték, hogy szellemileg visszamaradott. (Itt jegyzem meg, hogy Einstein sem szólalt meg, csak 4 évesen.) Szerencsére kellemesen csalódtak, mert a gyermek nagyon értelmesnek mutatkozott főleg a reál tárgyak terén. Középiskoláit a Kármán Tódor édesapja által alapított mintagimnáziumban végezte. Ez volt a Trefort utcai gimnázium. Érdemes elgondolkodni azon, vajon a fejlett oktatási rendszernek, vagy a rendkívüli teljesítményekre sarkalló időknek köszönhető-e, Budapest gimnáziumaiban, főleg elit gimnáziumaiban szokatlanul nagy számú tehetség tűnt fel: Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neuman János, Teller Ede stb. Közülük sokan az antiszemita hullám miatt jutottak el az Egyesült Államokba, ahol igen sokat tettek a tudományos haladásért. Teller 14-15 évesen matematikai zseninek mutatkozott. Klug Lipót matematikaprofesszornak sokat köszönhetett e tárgy elsajátításában. Már igen fiatalon értette Einstein relativitáselméletét. 15 évesen ismerkedett meg leendő feleségével, Harkányi Mária Augusztával, akit barátai Micinek szólítottak. A barátságból életre szóló, harmonikus házasság lett a későbbiekben. 1934-ben kötöttek házasságot. Miéiről illik tudni, hogy ő is kitűnő fizikus és matematikus, tehát eszmei társ, és Los Alamosban munkatársként vesz részt az atombomba létrehozásában. Teller 1925 őszén iratkozott be a Budapesti Műegyetemre, majd 1926-ban Németországba, Karlsruheba utazott, ahol vegyészmérnöki tanulmányokat kezdett. Ekkoriban Németország számított a világ kulturális centrumának. Itt találkozott Hermann Markkal, akitől először hallott a kvantummechanikáról. 1928-ban Münchenbe ment, mert egyre jobban érdekelte a fizika, az atomok felépítése. Sajnos itt szenvedett el egy szörnyű balesetet is, a villamos levágta jobb lábát és ezentúl művégtaggal kellett élnie. Szerb Antal találóan jegyezte túlzó kompenzációnak Teller viselkedését. Mire volt ugyanis büszke Teller? Hogy pingpongban verhetetlen és hegymászásban megelőzi „egészséges” társait. Fizikai tűrőképessége messze meghaladta a nagy átlagot. Ha valahol megjelent, a szemek önkéntelenül rászegeződtek: ki ez a mágikus tekintetű ember, akinek busa, orrtőnél összeérő szemöldöke alatt a barna szemek lágyságot árasztanak, akinek arcvonásai a legritkább esetben húzódnak mosolyra, és aki maga körül mégis mindenkit mosolyra fakaszt? Az átlagosnál alig valamivel magasabb, mégis hatalmasnak tűnő, széles csontozató, robosztus alkat. Járása jellegzetes, felsőtestét kissé előredöntve kimérten jár-kel gondolkodás közben is. Sérülése után nem megy vissza Münchenbe, hanem Lipcsébe utazik Wemer Heisenberghez, aki alig hat évvel idősebb nála. Itt kapja meg doktorátusát. A hidrogénmolekula-ion gerjesztett állapotainak számításából írt disszertációt. Göttingben komplikáltabb mulekulák rezgésével foglalkozik. Majd 1932 nyarán két hónapot tölt Rómában Enrico Ferminél, aki a neutronkutatással foglalkozott mélyrehatóan. Uránt bombázott neutronokkal és tucatjával kapta a radioaktív bomlásokat. 1933-ban, Hitler hatalomra jutásakor Teller Koppenhágába megy. Itt ismerkedik meg Niels Bohrral, aki kezdettől fogva ösztönzőleg hatott tanítványaira. Tellertől származik az a megállapítás, hogy az atomelmélet Bohr nélkül is kialakult volna, de ismeretelméleti formája, a kvantumelmélet Bohr szellemi terméke és e nélkül valószínűleg csak sokkal később jutott volna el a fizika tudománya az érettség magas fokára. A Koppenhágában eltöltött nyolc hónap erősen emelte Teller szakmai tekintélyét. Itt ismerkedett meg a Szovjetunióból menekült, szintén zsidó származású George Gamowval. 1934-35-ben meghívást kap vendégelőadónak a londoni University College-ba. Gamow az idő tájt a George Washington University fizikai tanszékét vezette. Gamow teljes értékű fizikai tanszéket kínált. Ekkora megtiszteltetést aligha utasíthat vissza egy 26 éves fizikus. így 1935 augusztusában Teller Ede és felesége felszálltak az Amerikába tartó hajóra, és ettől kezdve mindörökre amerikaivá lettek. Gamow a csillagok energiatermelésével foglalkozott, később együtt dolgozták ki Teherrel az atomok termonukleáris fúziójának elméletét. Együtt alkotják meg az atommag béta-bomlásának az impulzusmomentumra vonatkozó szabályát. Gondoljuk meg, ekkor már 1939-et írtak! Gamow volt tehát az, aki felkeltette Teher érdeklődését a magfizika iránt, amely azután elvezetett a nukleáris energia alkalmazásához, a nukleáris fegyverek létrehozásához, és ezzel közvetve hozzásegítette Téliért legnagyobb teljesítményéhez: a hidrogénbombához. A háború korszakváltás Teher és a többi fizikus életében. Életük már soha többé nem térhetett vissza a régi kerékvágásba. Ettől az időszaktól kezdve az apolitikus tudós kivesző „fajtává” lett. Tulajdonképpen ettől az évtől számtalan esemény készítette elő a tudósokat Hirosimára, az atombombára. A magyar tudóscsoport valamennyi tagja a nácizmus és a sztálinizmus elől menekült Amerikába, beleértve Téliért, Kármán Tódort, Szilárd Leót, Wigner Jenőt, Neuman Jánost. 1939 és 1941 között az események viharos gyorsasággal peregtek. Bohr bejelentette, hogy valahányszor egy neutron eltalálja az urán atomjának magját, az egész mag két részre hasad és a két rész óriási sebességgel taszítódik el egymástól. Lehet, hogy az urán-maghasadás már önmagában is újabb neutronokat hoz létre. Ezek további magokat hasítanak ketté. így láncreakciót érünk el, fantasztikus mennyiségű energia szabadul fel. Teher azonban a többiekkel ellentétben nyugodt maradt. Lévén elméleti ember, őt addig izgatja valami, amíg azt
