Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Európai jogi figyelő. Dr. Munkácsi Péter: Műholdas műsorsugárzás és vezeték útján történő továbbközvetítés az európai joggyakorlatban
Műholdas műsorsugárzás és vezeték útján történő továbbközvetítés 25 diovizuális felvételek és minden más olyan mű terjesztése, amelyeket a szállodai vendégeknek biztosított televíziós műsorok tartalmaznak, megsértik az 1996-os királyi rendelettel (Real Decreto Legislativo 1/1996) módosított, a szellemi tulajdonról szóló kodifikált törvény rendelkezéseit. A közös jogkezelő szervezet ezért egyszerűsített eljárás keretében Hoasa tevékenységének abbahagyása, s kifejezett engedélyének megadásáig annak szüneteltetésére, valamint az okozott károkért kártérítési keresetet nyújtott be. Hoasa vitatta a nemzeti bíróság előtt, hogy a műholdas irányelv 1. cikke szerinti „nyilvánossághoz történő közvetítést” vagy „vezeték útján történő továbbközvetítést” végzett volna. A spanyol bíróság döntésében különösen azt emelte ki, hogy a szellemi tulajdonról szóló kodifikált törvény vonatkozó rendelkezése értelmében, aki audiovizuális felvételeket a nyilvánossághoz történő közvetítésre a törvény 20. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontja szerint használ fel, köteles az audiovizuális felvételek előállítóinak megfelelő egyszeri díjat megfizetni. Az egyszeri megfelelő díjazás iránti igény érvényesítését a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetek gyakorolják. A nemzeti bíróság megállapította továbbá, hogy a hivatkozott 20. cikk (2) bekezdésének f) pontja önálló definíciót tartalmaz a nyilvánossághoz történő közvetítésre, miközben ugyanezen bekezdés d) pontja szó szerint átveszi a műholdas irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjába foglalt meghatározást. Az Európai Bíróság előtti eljárásban az Egeda a német, a francia és az angol kormány érvelése szerint a Bíróság nem értelmezheti az irányelv alapján az előzetes határozat hozatalára irányuló kérdést, azt a nemzeti jog alapján kellene megválaszolni. Hoasa és a spanyol kormány álláspontja szerint a szálloda által végzett sugárzási cselekmények nem tartoznak a műholdas irányelv felhívott rendelkezései alá. A Bizottság abból indult ki, hogy az irányelv felhívott szakaszai nem adnak arra választ, mikor valósul meg a „nyilvánosság részére történő közvetítés”, illetőleg hogyan kell értelmezni a „nyilvánosság” fogalmát. A műholdas irányelv nem harmonizálja a teljes nemzeti szerzői és szomszédos jogi előírásokat. A Bizottság továbbá kötelezné a spanyol kormányt a BUE párizsi szövegének alkalmazására. A szálloda által átvett műsorok továbbközvetítése a szobák nagy részébe az Egyezmény 11. és 1 Ibis cikkei alapján a nyilvánosság részére történő közvetítésnek tekinthető, amely feltételezi az érintett jogosultak hozzájárulását. A Bíróság a kérdést a műholdas irányelv bevezető értelmező szövege alapján vizsgálta meg. Egyfelől a 14. számú preambulumból kitűnik, hogy az irányelv 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja a műhold útján történő műsorközvetítést korlátozó jogi bizonytalanságokat kívánja megszüntetni azzal, hogy az oltalmazott művek nyilvánosság részére történő közvetítését közösségi szinten határozza meg, ezzel megakadályozva az egy sugárzási cselekményre történő több nemzeti jog együttes, kumulatív alkalmazását. A műholdas irányelv 2. cikke értelmében a tagállamok kötelesek biztosítani a szerzők számára azt a kizárólagos jogot, hogy az irányelv II. fejezete rendelkezései alapján engedélyezzék a szerzői jogvédelem alatt álló művek műhold útján történő, a nyilvánosság körében közvetlenül fogható sugárzását. Másrészről a műholdas irányelv rendelkezései megkülönböztetik a vezeték útján történő továbbközvetítést a műhold útján történő sugárzástól. Az irányelv 8. cikke, valamint a 27. számú preambulum egyértelművé teszi, hogy az irányelv nem kötelezi a tagállamokat sem a vezeték útján történő továbbközvetítésre szolgáló külön jog bevezetésére, sem egy ilyen jog hatályának meghatározására. A tagállamok csak azt kötelesek biztosítani, hogy ha a területükön más tagállamból eredő műsorokat vezeték útján továbbközvetítenek, az alkalmazandó szerzői és szomszédos jogokat betartsák. Ennek következtében a műholdas irányelv felhívott rendelkezései nem szolgálnak támpontul a spanyol bíróság által feltett kérdés megválaszolására. Ezt az értelmezést egyebekben a Bizottság által előterjesztett, az Európai Parlament és a Tanács által az információs társadalom szerzői és szomszédos jogi aspektusainak harmonizálását célzó irányelvtervezet szövege is alátámasztja.10 A fentiek alapj án a Bíróság szerint arra a kérdésre, vaj on „nyilvánossághoz történő közvetítés” vagy „nyilvános vétel” valósul meg akkor, ha egy szálloda műhold, vagy földi műsorsugárzó rendszerek útján televíziós műsorjeleket vesz át és azokat vezeték útján a szállodai szobába közvetíti, a Tanács 1993. szeptember 27-i, a műhold útján történő sugárzásra és a vezeték útján történő továbbközvetítésre alkalmazandó egyes szerzői jogi szabályok összehangolásáról szóló 93/83/EGK irányelve nem ad választ és szabályozást, azt a nemzeti jog alapján kell megítélni. 3. Megjegyzések Számos európai állam joggyakorlata már érintette az Európai Bíróság által első alkalommal interpretált kérdést. Figyelemreméltó az osztrák Legfelsőbb Bíróság (OGH) 1998 júniusában meghozott döntése," iskolapéldának az irodalomban azonban a „CNN-Saga-”ként említett többfelvonásos francia jogeset szolgál. A CNN televíziós társaság és a párizsi Novotel Hotel között felmerült jogvita alapját az Egeda-jogesettel teljesen megegyező tényállás képezte. Az első ítéletet 1990 februárjában a párizsi Tribunal de Grande Instance hozta meg, a CNN keresetét teljes egészében elutasítva azon az alapon, hogy aNovotel által végzett tevékenység nem a nyilvánosság számára nyitva álló helyen történt, mivel a szállodai szoba nem tekinthető ilyennek.12 Az elsőfokú ítéletet erősítette meg a párizsi fellebbviteli bíróság (Cour d'appel de Paris) 1992- benn és 1993-ban a svájci Szövetségi Bíróság (Tribunal Federal Suisse) egy másik CNN-esettel összefüggésben.14 A francia jogirodalomban igen éles kritikával kommentálták a döntéseket.15 Végül a párizsi Cour de Cassation 1994 áprilisában a nemzetközi jogfejlődés szempontjából is jelentős, a szerzők érdekeit szem előtt tartó döntést hozott. A szerzői jog alapján akkor releváns a nyilvánosság részére történő közvetítési cselekmény, ha a szálloda a műhold útján sugárzott műsort a tevékenységi körével összhangban az egyes szobákban továbbközvetíti, mivel a szállodai vendégek a maguk összességében megfelelnek a nyilvánosság követelményeinek. A magyar jog az 1994-es szerzői jogi törvénynovellázásig a régi szerzői jogi törvényt, az 1969. évi III. törvényt végrehajtó 9/1969. (XII. 29.) MM. sz. rendelet 10. cikké-
