Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században
Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században 13 Az igazság a GM növényekkel és GM élelmiszerekkel és ezek jövőjével kapcsolatban a mezőgazdaságban valahol a két végletes vélemény között fekszik. Teljesen valószínűtlen, hogy a transzgenikus növények és termékeik globális pestist idéznének elő lerombolva a Föld érzékeny ökoszisztémáját vagy súlyos egészségügyi problémákat okozva az emberiségnek. Az is valószínűtlen, hogy a GM növények önmagukban megoldanák a világ éhségét és megállítanák a biológiai sokféleség csökkenését. Ésszerű azonban feltételezni, hogy a GM növények már rövid távon is növelni fogják a globális élelmiszer-termelés hatékonyságát, bizonyos termények táplálkozási értékét, és megközelítéseket nyújtanak a hagyományos gazdálkodási gyakorlattal társuló környezeti károk csökkentésére. A világ népességének megjósolt növekedését figyelembe véve a modem biotechnológia által ígért termésnövekedések életfontosságúak az emberi egészséghez és jóléthez a következő században. Ennek alátámasztására szolgál az alábbi becslés (Bender). A világ jelenlegi népessége 5,6 milliárd. Ez a szám 2050-ben 7,9 milliárd és 11,9 milliárd között lesz. Ha a kalóriafogyasztás a jelenlegi szinten folytatódik, az élelmiszer-termelésnek durván meg kell duplázódnia akkor is, ha a szint a jelenlegi alultápláltság szintje marad. A világ szója iránti igénye állandóan nő, és ez az igény minden kitermelésnövekedést befogad. A nagymértékű kitermelésnövekedésnek jelenleg csak egyetlen útja ismeretes: a GM szóják termelése. A hatékony kockázatkezeléssel a GM növények összességében pozitív befolyást gyakorolnak a világ élelmiszertermelésére és fogyasztására. Ezzel kapcsolatban ismét idézek két véleményt. Az egyik vélemény szerint lehet, bár nem bizonyított, hogy a GM növényekkel kapcsolatban jelentős kockázatok jelentkeznek, de a mérleg másik oldalán az áll, hogy emberi életek veszhetnek el, ha a fajlagos élelmiszer-termelés csökken. Ez pedig jelentős veszély, hiszen a Föld népessége növekszik, és az élelmiszertermelés lehetőségei a jelenlegi technológiákkal korlátozottak. A másik (már idézett) vélemény szerint viszont lehet, hogy a kockázatok csekélyek, de ha realizálódnak, tömegkatasztrófához vezethetnek. Több fejlődő ország és számos nem kormányközi szervezet jelentős ellenállása sem akadályozta meg eddig, hogy a biotechnológia, ezen belül a mezőgazdasági biotechnológia ne fejlődjék dinamikusan. Az a négy nagy gyógyszergyár, amely biotechnológiai úton is gyárt gyógyszereket, 1993-ban ezekből a termékekből 5,5 milliárd dollárt forgalmazott, és a növekedés azóta is gyakorlatilag évi 14%-kal nő. Az Egyesült Államok biotechnológiai ipara (beleértve a mezőgazdasági biotechnológiai ipart is) 1994-ben 11,2 milliárd dollárnyi terméket forgalmazott, ez 2000-re 50 milliárdra becsülhető. Eddig tehát nem csökkent a GM növények forgalmazása sem, de az utóbbi néhány év sikeres ellenpropagandája miatt minden szakértő a növekedés visszaszorítására, sőt a jelenlegi eladási szint csökkenésére számít. 2.3. A fogyasztó joga a tudáshoz és ennek hatása a gazdálkodókra A piac az Európai Közösségben az Amerikai Egyesült Államokból származó GM növények ellen fordult. A GM-ellenes aktivisták eredményes munkája következtében a fogyasztók erősen reagáltak arra a hírre, hogy a GM növények és GM élelmiszerek állítólag káros immunológiai eseményeket idézhetnek elő, ez a reakció pedig magával vonta a kereskedők reakcióját is. Ennek a legfrappánsabb eredménye a gyakorlatilag teljes moratórium az Egyesült Királyságban. Ezeket az aggodalmakat ugyan alapos tanulmányok nem támasztják alá, de az a hit, hogy ezeknél a növényeknél nem végeztek elegendő mennyiségű veszélyességi vizsgálatot, elegendő volt ehhez a moratóriumhoz. A fogyasztók befogadóképességének ez a változása új helyzetet teremt az amerikai gazdálkodók számára is. Egyre több európai kereskedő követeli meg, hogy a szállítmányon igazolás legyen: ez „nem GM termék”, különben nem fogadják a szállítmányt. Az amerikai szállítmányokat bizonytalan, megfelelően meg nem alapozott vizsgálatoknak vetik alá, hogy biztosak legyenek a GM-mentességtől. Azok a gazdálkodók, akik kereskedelmi csatornákon kívánják értékesíteni termékeiket, abba a helyzetbe kerülnek, hogy ha fajtájuk Európában nem elfogadott, a visszautasításon dollármilliókat vagy akár dollármilliárdokat is veszíthetnek, elsősorban szóján és kukoricán. A GM növényeket is két csoportba kell osztani: vannak olyan (szója és kukorica) fajták, amelyeket az Európai Közösség elfogadott, forgalmazásuk tehát engedélyezett. Vannak olyan GM fajták, amelyek az Egyesült Államokban már elfogadtak, Európában még nem. Az utóbbiak forgalmazása Európában törvénytelen - de az előbbiek sem nagyon kapósak. Ez az elutasítás először az USA kukoricájával kezdődött, amelynek eredményeképpen az USA évi 200 millió dollár veszteséggel számol. Fennállt az a veszély, hogy egy ennél még nagyobb piac, a szójaeladás Európában is elvész, mivel az európai kereskedők azt az aggályukat fejezték ki, hogy a nagy szójatételekbe bekeveredhettek nem engedélyezett GM fajták termékei is. Az Amerikai Szója Egyesület ezért megelőző intézkedéseket tett, felszólította a GM fajták termesztőit, hogy akadályozzák meg az 1997, 1998 és 1999-ben Európában még nem engedélyezett GM fajták termékeinek bekeverését az európai szállítmányokba, és ezt hitelt érdemlően bizony latolják is. Ezzel sikerült megőrizni az európai szójapiacot, az Európába induló szója értéke évente mintegy 3 milliárd dollár. (A GM-jelölési kötelezettség természetesen fennáll.) Az Európai Közösség „nagy visszautasítás”-a kevert kukoricaszállítmányokkal kapcsolatban világtendenciává vált, külön szállítást és piacot alakítva a GM termékeknek és a nem GM termékeknek. A Biológiai Sokféleség Egyezményének tagjai összehívtak egy biológiai biztonsági munkacsoportot („Biosafety Working Group”), hogy megalkossanak egy biztonsági előírást, amely szabályozza azon termékek kereskedelmét, amelynek létrejöttében rekombináns DNS-technológia szerepelt. Ez az előírás tartalmazza azt a követelményt, hogy GM termék csak akkor szállítható, ha azt a piac már előre elfogadta, ellenkező esetben ezen áruk szállítását el kell halasztani, vagy meg kell tiltani, ugyanez vonatkozik a GM-kutatásra és annak eszközeire is. Ezeken a tágyalásokon az Európai Közösség azt az álláspontját fejtette ki, hogy biológiai biztonsági okokból tegyék kötelezővé a legszigorúbb „elővigyázatossági meg
