Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században

Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században II zösség egyes országai a Közösség határozataitól függetle­nül hozták meg döntéseiket. Amint már több ízben említettem, Európa részben mo­rális okokból, részben jól felfogott gazdasági érdekből el­lenáll a GM növényeknek, és ez nyugodtan tekinthető az USA-Európa közötti mezőgazdasági háború részének. Ausztria kormánya egyoldalú tilalmat vezetett be geneti­kailag módosított B. t. kukoricákra. A francia és az osztrák kormány betiltotta bizonyos GM kukoricák importját az USA-ból, azzal az indokkal, hogy az antibiotikumrezisz­­tencia-gének esetleg átadódnak a szimbiotikus, potenciá­lisan patogén bélbaktériumokra. 1997 áprilisában az Eu­rópai Parlament olyan határozatot hozott, amely engedé­lyezi a tagállamoknak a GM növények betiltását a mező­­gazdaságban, 1998 elején átmeneti teljes tilalmat helyez­tek érvénybe a kukorica szállítására, mert nem volt kellő­képpen igazolva, hogy ezek a tételek nem tartalmaznak nem engedélyezett GM kukoricát. Hogy ne csak Európát említsem, Hermeto Hoffman, Brazília egyik déli államának mezőgazdasági minisztere szövetségi államát GM-mentes zónának minősítette és még a 79 GM növény folyamatban levő termesztési kísér­leteit is leállíttatta. Az ellenállás lépései közé tartozik olyan szigorú bizo­nyítékok megkövetelése is, amelyeket korábban mezőgaz­dasági technológiáknál sohasem követeltek meg. Az inszekticid hatású új GM növényeknél megkövetelik an­nak teljes bizonyítását, hogy csak az adott terményt káro­sító rovarokat pusztítják. Ilyen előírásokat sohasem alkal­maztak a hagyományos kémiai inszekticidekre (amelyek kiváltására lennének hivatottak a GM növények), pedig ezekről később gyakran bebizonyosodott, hogy sokkal ká­rosabbak a nem célrovarokra, mint azokra, amelyeket el kellene pusztítani. Sarkosan fogalmazva a kémiai inszek­­ticidek néhány elővizsgálat után már engedélyezhetők (majd később kiderül, milyenek), GM növényektől vi­szont teljes biztonságot követelnek. Ebből is kiderül, hogy itt nem szakmai kérdésekről, hanem politikai nyomásról van szó. A GM növények históriájának új fejezete nyílt meg dr. Pusztai Árpád kísérleti eredményeinek nyilvánosságra hozásával. 1997 végén Pusztai dr., a Rowett Institute aberdeeni kutatóintézetének kutatója a sajtó rendelkezésé­re bocsátotta kutatási eredményeit, amely kutatásokat GM burgonyákkal és patkányokkal végzett. A gondot az jelen­tette, hogy eredményeit úgy publikálta, hogy ezeket főnö­keivel nem ismertette, és az intézet a korai stádiumban levő kísérletek eredményeinek kiadását megbocsáthatat­lan kutatói etikai vétségnek tekintette és a 68 éves, „kuta­tásaiban megzavarodott” tudóst elbocsátotta. A kutatási eredmények szerint azok a burgonyák, ame­lyekbe a hóvirág lektinjét ültették be, bizonyos rendelle­nességeket okoztak patkányokban. Dr. Pusztai elbocsátá­sát hiába indokolta tudósetikai megfontolásokkal az inté­zet és tagadott minden politikai nyomást, a GM-ellenes sajtó azonnal politikai nyomást emlegetett, Pusztai dr. mennybe ment, a szenzációéhes (és tudományellenes) saj­tó azonnal levonta a megfelelő következtetést, hogy min­den GM növény méreg. Függetlenül attól, hogy mennyire alátámasztottak Pusz­tai dr. kísérletei (valószínűleg azok), itt egyetlen genetika­ilag módosított növényfajtáról, burgonyáról és lektinről van szó. Ha még azt is hozzátesszük, hogy eleve ismert a lektin mérgező hatása, és számos kísérlet célja éppen az, hogy felmérjék a rovarölő, de emberre is mérgező fehérjék bevitelének kockázatait, akkor ez az eredmény nem riasz­tó. Hasonló kísérletsorozatot végeztek etanoltermelő bak­tériumokkal is, ezzel kapcsolatban már tartottak nemzet­közi szimpóziumokat is - ott ilyen eredmények nem szü­lettek. Egyáltalán nincs alátámasztva, hogy a GM növé­nyek általában nem biztonságosak, egy kísérleti eredmény alapján ez nem állapítható meg. A kérdésre azoban rámozdult a világsajtó, felhívások tucatjai kerültek az internetre a GM növényekkel kapcso­latban, ez újabb tőrdöfés volt a GM növények ügyére. A bóvlitudomány diadalát ülte. Pusztai dr. eredményei (és a népszerűség keresése) arra biztatta Károly walesi herceget, aki régóta híve a biotáp­lálkozásnak, hogy moratóriumra szólítson fel a GM növé­nyek ellen. A walesi herceg a kérdést kevésbé tudomá­nyos, hanem inkább etikai oldalról szemléli. Véleménye szerint a genetikai mérnökség az „emberiséget abba a bi­rodalomba kívánja bevezetni, amely Istenre és csak Istenre tartozik egyedül.” Felhívását az alábbiakkal támasztja alá: „Eltekintve néhány nagyon előnyös és speciális gyó­gyászati alkalmazástól, van-e jogunk kísérletezni az élet építőköveivel és kereskedelmi termékké tenni ezeket? A jog korában élünk - de számomra úgy tűnik, itt az ideje annak, hogy Alkotónknak is legyenek bizonyos jogai. Egyszerűen nem tudjuk felmérni a növénynemesítés ered­ményeinek hosszú távú következményeit az emberi egész­ségre és a tágabb környezetre. A szarvasmarha szivacsos enkefalitisz leckéje és más, teljesen ember által keltett be­tegségek leckéje mutatja, hogy az „olcsó élelmiszerek” útja nem a legbiztonságosabb út, és olyan előre nem lát­ható következmények léphetnek fel ezen az úton, amelyek a legnagyobb aggodalomra adnak okot. Még a legjobb tudomány sem tudja megjósolni a megjósolhatatlant.” Az Európai Unióban kialakult népi felzúdulás az élel­miszer-biztonsági kérdésekben összemosott minden ve­szélyforrást. Mintha egy nagy keverőedényben összeke­verték volna a „kerge marha” kórt, a peszticid- és dioxin­­maradványokat, a mikroorganizmusokat és a GM élelmi­szereket (ettől az összekeveréstől Károly herceg nyilat­kozata sem mentes). Az előbb említetteknek a kockázati tényezője jelentősen magasabb, mint a GM élelmiszereké, a manipulált közvélemény mégis ezt tekinti a fő veszély­­forrásnak. Ugyanakkor Emma Bonino, az EU fogyasztó­egészségügyi munkatársa támogatná a GM élelmiszerek megfontolt, tüzetes, előrelátó vizsgálatát a következő fel­tételekkel: (1) kölcsönösen konzultálva a Tudományos Bi­zottsággal; (2) állandóan figyelve a GM növényeket és GM élelmiszereket a piacon és a környezetben; (3) 7 év múlva az egész rendszert újra értékelve. Jelenleg a meg nem jósolható kockázatok egyike sem tűnik olyannak, amely a genetikai mérnökségnek tulajdo­nítható reális jogi keresethez vezethetne. A GM növények­nek már évtizedes történelme van, és eddig még egyetlen bizonyítottan jelentős kár sem származott ezekből. A GM technológia ellenzői (ahogyan szokták, interne­ten, nagy hírveréssel) az eosinophilia myalgia szindrómát

Next

/
Oldalképek
Tartalom