Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 5. szám - Dr. Szarka Ernő: Mezőgazdasági biotechnológia a XXI. században
10 Dr. Szarka Ernő nevezi, és meg is adja szellemes meghatározását: „A bóvlitudomány az igazi tudomány tükörképe, legtöbbször ugyanazzal a formával, de nem azonos lényeggel. Ragadja meg az allergológia és immunológia tudományát, söpörje le a pontosságot és a részleteket, és Öné a klinikai ökológia bóvlitudománya. A bóvlitudomány keresztülgázol a kémián és farmakológián, az orvosi és mérnöki tudományokon. Ez az elfogultan kezelt adatok, hamis kölcsönhatások és logikai összevisszaságok zagyvaléka olyan kutatók által összehordva, akiknek felfedezés és következtetés utáni vágyai jóval felülmúlják képességeiket. Náluk megtalálhatók a tudósokhoz méltatlan viselkedések elképesztő sora: adatok kiásása, adatok célzott felhasználása, dogmatikus szempontok érvényesítése, és végül, de nem utoljára, tudatos becsapás.” Ha az előbb említett „bóvlitudomány” fogalma nem is illik rá az EU álláspontjára, az általuk képviselt „óvatos tudomány” is lehet káros, visszavethet valamely tudományágat csupán azzal, hogy olyan bizonyítékokat követel, amelyek alig létező kockázatok teljes kiküszöbölését igazolja. A FAO és a WHO közös szakértői bizottságot hozott létre a GM élelmiszerek kockázatainak felmérésére. Ez a bizottság javasolta az allergén génszekvenciák felmérését, amelyre az egyre táguló adatbázisok lehetőséget is adnak. Az egyetlen eddig talált jelenség ugyanis a GM élelmiszereknél néhány esetben az allergia volt, (amely természetesen bármely keresztezésnél, nemcsak a modem géntechnológiai eljárásoknál is felléphet). Az allergia lehetőségének felmérésére vonatkozó vizsgálat a biotechnológiai ipar részéről elfogadható. A bizottság az antibiotikum-rezisztencia veszélyeit elhanyagolhatónak ítélte. Ezekre a nemzetközi felmérésekre mint tudományos alapokra is épülhetnek az önkéntes konszenzus standardok és az ezekkel harmonizáló élelmiszer-biztonsági standardok. A kormányhoz nem tartozó szervek (nongovernmental organizations, NGO) közül a Greenpace az alábbi négy pontban foglalta össze reális és teoretikus aggályait. (1) A növényi peszticidek káros hatásai a nem célzott fajtákra. A danaida pillangók például elpusztulhatnak a növényi peszticideket kódoló B. t. (Bacillus thüringiensis) kukoricák pollenjétől. Ez a még nem kellően bizonyított, de reális veszély ugyanúgy igaz minden eddigi peszticidre is, tehát nem speciális. (2) A genetikai anyag cseréjével javulnak a rovarok, gyomok vagy patogén fajták életerői is. A téma azon a feltevésen alapul, hogy a GM szója kicserélheti DNS-ét a szójarokon gyomnövényekkel, herbicidrezisztenssé téve ezeket is. A GM növényeknek elméletileg jó esélyeik vannak arra, hogy túléljenek, sokszorozódjanak és kicseréljék genetikai anyagukat a natív fajtákkal, környezeti kockázatot képezve és negatívan befolyásolva a biológiai sokféleséget. A Világbank beszámolója viszont cáfolja ezt: „A tapasztalatok azt mutatják, hogy a természetben megtalálható szelekciós nyomás nem kedvez a génkiáramlásnak a módosított növényekből a vad rokonokra.” (3) Más hasonló fajták genetikai hígítása belső vagy külső keresztezéssel, amely megrontja a genetikailag egységes fajtát. így például a kukorica egyik rokona, a teosint elveszítheti genetikai egységességét, amikor kereszteződik a GM kukoricával. Hasonlóképpen módosulhatnak genetikailag keresztezés révén a vad szójafajták is. (Scott és Wilkinson repcével végzett kiterjedt vizsgálatai, amelyek gyakorlatilag minden növényre érvényesíthetők, cáfolják ezt a feltevést. Ezek a minimális befolyások gyakorlati szempontból nem jelentősek, nem fenyegetnek olyan genetikai szennyeződéssel, amely egy fajtát más fajtává alakít át. Gyakorlati szempontból és statisztikailag alátámasztva a transzgenikus növényeknek az a képessége, hogy DNS-ét megosztja a vad fajok DNS-ével, nem létezik még genetikailag kompatíbilis növényekkel sem.) (4) Az emberi egészség kockázata egy új allergén fellépésével (ez ismert tény, amellyel kapcsolatban keresik a megoldást) és új teoretikus toxicitás fellépésével (amelyre az eddig bevezetett fajtáknál semmiféle bizonyíték nincs). Megvizsgálva ezeket a pontokat, nyilvánvaló, hogy parányi kockázatok vannak felnagyítva elsősorban azon az alapon, hogy több életcikluson, hosszú időn át kialakulhatnak eddig még nem jelentkezett problémák. Természetes, hogy minél hoszabb a tapasztalati idő, annál jobban felmérhetők a mezőgazdasági biotechnológia kockázatai, de az eddigi, már nem is oly csekély idő nem ad okot aggodalomra. Tagadhatatlan, és nem csak a GM növényekre jellemző, hogy kialakulhatnak új élő organizmusok és osztozhatnak DNS-ükben generációk ezrein át, ezzel mind pozitív, mind potenciálisan káros hatásokat idézve elő ritka fajokra, ökoszisztémákra, sőt, az emberi egészségre is. Ez érvényes megállapítás azóta, amióta az emberiség szelektál és keresztez új növényeket, vagy telepít át más környezetbe ott nem honos növényeket. Ez több tízezer éves, az emberiség szempontjából nélkülözhetetlen folyamat. A GM növények ennek a folyamatnak részei. Amíg azonban az új fajták bevezetéséhez és hasznosításához előbb ezer évek, majd évszázadok kellettek, ez ma már néhány növénygeneráció alatt végbemehet az egész világra kiterjedően. Ez válthatja ki azt a mérhetetlen dühöt, amely a GM növények ellenzőit jellemzi. Többen etikai és metafizikai alapon ellenzik a GM növényeket. Úgy érvelnek, hogy az arrogáns biotechnológusok meg akarják határozni, milyen jellemvonások élhetnek túl. Ez a folyamat széttörheti a bioszférát és a bioszféra természetes szelekciós folyamatát. „A biotechnológusok Istent játszanak és megsértik a természetes rendet.” Természetesen minden nem natív folyamathoz hasonlóan a GM növényeket is úgy kell kezelni, hogy megóvjuk a létrejövő ökoszisztémát és a helyi termesztési gyakorlatot. A túlzott aggályok azonban odáig vezettek, hogy sokan a GM növényeknek akár több évtizedes betiltását is szorgalmazzák, amíg be nem bizonyosodik az „abszolút” biztonság. Egy önkéntes nemzetközi szervezet, a Természeti Törvény Párt (Natural Law Party) 40 országban tett javaslatot arra, hogy 50 éves moratóriumot hirdessenek mind a genetikai kísérletekre, mind a GM növények kereskedelmi forgalmára. Ugyanennek a szervezetnek osztrák szekciója Ausztriában aláírásokat gyűjt, hogy tiltsák be a GM élelmiszereket. Néhány ország azonban nincs abban a helyzetben, hogy felmérje a GM növények esetleges későbbi káros következményeit, mert elsősorban népüket kell táplálni akár úgy is, hogy ezeknek a növényeknek a teljes ökológiai felbecslése még nem történt meg. Több ország kormánya már akcióba lépett, hogy korlátozza bizonyos GM fajták alkalmazását. Az Európai Kö
