Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Évfordulónaptár

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete

105. évfolyam IV. 2000. augusztus

EVFORDULONAPTAR

140 éve született Bláthy Ottó Titusz (Tata, 1860. 08. 11. - Budapest, 1939. 09. 26.) gépészmérnök, akadémikus, az elektrotechnika kimagasló úttörője.

1855-ben Zipemowskyval és Dérivel együtt alapszabadalmat jelentett be párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramú induktorok alkalmazásán alapuló áramelosztó rendszerre, majd induktorait zárt vasmaggal látta el és ezzel megszületett a mai transzformátor. Bláthy oldotta meg a világon elsőként a váltakozó áramú generátorok párhuzamos kapcsolását és így 1889-ben kerültek forgalomba az áramfogyasztás-mérők. Jelentős érdemei vannak az egyfázisú, soros kapcsolású kommutátoros motorok kifejlesztésében. 1891-ben a villamosművek számára önműködő fordulatszám-szabályozót szerkesztett, melyet vízturbináknál alkalmaztak. 1903-ban négy-, majd kétpólusú, egyre növekvő teljesítményű, gőzzel működő turbógenerátorokat szerkesztett. 1912-ben szabadalmaztatta az áramszámlálók hitelesítésére szolgáló sztroboszkópikus eljárást. Tökéletesítette a vasúti villamos mozdonyok fázisváltóját. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1958-ban Bláthy Ottó Titusz-díjat alapított.

tést - például a bécsi szülészeti klinikán - ott szinte teljesen megszűnt a gyermekágyi láz. Őt tekinthetjük a sebészi a szeptikus elv előfutárának is, és elsőként végzett hazánkban petefészek műtétet. 1850 októberében Pestre költözött. 1851-ben a Rókus kórház főorvosának, majd 1855- ben a szülészet és nőgyógyászat professzorának nevezték ki a pesti Tudományegyetemen.

100 éve született Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. 07.24. - Washington 1992. 10. 04.) magyar származású amerikai fizikus.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakon végzett. 23 évesen már tanársegéd volt az egyetemen, majd 1926-ban ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol kísérleti témákkal foglalkozott. 30 éves korában professzornak nevezték ki a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékére, ahol munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban az Egyesült Izzó meghívta budapesti kutatólaboratóriumának élére. Ezzel egy időben a budapesti Műegyetem professzoraként is tevékenykedett, ahol - az országban elsőként — ő hozta létre az atomfizikai tanszéket. A tanszéken csakhamar hozzálátott egy másfél millió voltos gyorsító megépítéséhez, amely 1944-re elkészült ugyan, de a háború miatt használatba már nem kerülhetett. AII. világháború alatt őt bízták meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával, s vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. A komoly hadászati jelentőségű berendezést 1944- ben már sorozatban gyártották. A háború után a radar tudományos célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, s 1946. február 6-án világraszóló jelentőségű eredményt ért el a Holdról visszavert radarjelek észlelésével. Több nagysikerű külföldi tudományos előadás után, 1948-ban professzornak hívta a washingtoni George Washington Egyetem, ahol főként a fény sebességének vizsgálatával foglalkozott, s nagy része volt a radarcsillagászat tudományának kifejlesztésében is. 1955-ig dolgozott a George Washington Egyetemen, majd 1955-72 között az amerikai Országos Szabványhivatal fizikusa volt. 1972-től a washingtoni Amerikai Egyetem kutató professzora. Számos tudományos cikket publikált, és megírta visszaemlékezéseit. Aki letapogatta a Holdat címmel portréfilm is készült munkásságáról. 1993. április 10-én szülőföldjén, a gyulavári temetőben helyezték végső nyugalomra.

135 éve halt meg Semmelweis Ignác (Buda, 1818. 07. 01. - 1865. 08. 13.) orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kortanának megalapozója, „az anyák megmentője ”.

1837-ben Bécsben a jogi karra iratkozott be, de egy év után már az orvosi kar hallgatója volt. Sokoldalú érdeklődését mutatta, hogy növénytani értekezéssel doktorált, de elvégezte a két hónapos szülészmesteri tanfolyamot is, ezenkívül rendszeresen eljárt boncolni. A bécsi Klein klinikán szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt fiatal anyák tragédiájával. Ő ismerte fel, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye, és a fertőzést a (korábban boncoló) orvos keze terjeszti. Ezért védekezésül a fertőtlenítést javasolta (elsősorban a klóros vízzel való kézmosást). Felfedezését nagyon sokan elutasították, de ahol bevezették a fertőtlení-