Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Évfordulónaptár

44 Évfordulónaptár 100 éve született König Rezső (Budapest, 1900. 07. 07. — Budapest, 1971. 10. 24.), Kossuth-díjas vegyész, gyógy­szeripari kutató. 1920-tól a Chino in-gyárban dolgozott mint gyakorló vegyész, 1938-tól főmérnök, 1946-tól igazgató, majd ve­zérigazgató volt. 1948-tól azonban, a Kutatási főosztály megszervezése nyomán, főosztályvezetőként irányította az ott folyó munkát. 1963-68 között a kutatólaboratóriu­mot vezette. A magyar gyógyszeripar történetének jelen­tős alakja volt: nevéhez fűződött az Ultraseptyl szabadal­ma. Eredményes kutatásokat végzett a kristályos penicil­linnel kapcsolatban, kidolgozta több más gyógyszer elő­állítását. Számos szakközleménye jelent meg gyógysze­részeti szaklapokban. 90 éve (1910. 09. 07.) alapították a Chinoint. Wolf Emil és Kereszty György vegyészmérnök 1910. szeptember 7-én Budapesten, a VI. kerületi Petneházy utca 23. szám alatt megalapították az Alka Vegyészeti Gyárat. Céljuk a magyar szintetikus eljárású vegyipar megterem­tése volt. A gyárat 1912-ben telepítették Újpestre, majd 1913-ban felvették a Chinoin nevet. A Chinoin 1912 óta működik részvénytársasági formában, de a II. világháború után több mint 40 évig az Rt. csak névlegesen létezett. A cég 1989 decemberében vált ismét igazi részvénytársaság­gá, amikor is átértékelték alaptőkéjét, amely 14,5 millió forintról 3 milliárd forintra emelkedett. 1991-ben a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt.­­ben 40 százaléknyi részesedést szerzett a francia állam többségi tulajdonában lévő, Elf-Aquitaine csoporthoz tar­tozó Sanofi cég. 1999-től a Chinoin cég részvényeinek több mint 99 százaléka egy kézben, a francia Sanofi tulaj­donában van. 80 éve született Bodrossy Félix (Temesvár, 1920. 09. 27. - Budapest, 1983. 02. 10.), Balázs Béla-dijas rendező, operatőr. 1938-tól dolgozott a filmszakmában, először filmlabo­ránsként, majd operatőrként. 1949-től számos dokumen­tum- és népszerű tudományos filmet fényképezett. Külön­leges, saját találmányú optikával néhány térhatású filmet is forgatott. Kísérletezésének tapasztalatait A plasztikus film című könyvében adta közre. Az 1960-as évektől rö­vidfilmeket rendezett. 75 éve halt meg Bermann Miksa (Győr, 1861.11. 01. -1925. 08. 02.), gépészmérnök. A budapesti műegyetemi tanul­mányai befejezése után, 1892-től a MÁV északi főműhelyének osz­tályvezetője, 1910-től vezetőhe­lyettese, majd két év múlva vezető­je lett. Később a laboratóriumi anyagvizsgálat irányításával bízták meg. Uj eljárást dolgozott ki a különböző acélfajták gyors felismerésére, foglalkozott az edzés és hegesztés problé­máival is. Több tudományos munkája jelent meg. 75 éve született Keller András (Budapest, 1925. 08. 22. - 1999. 02. 07.) magyar származású angol kémikus. A budapesti Tudományegyetemen folytatott tanulmá­nyai után, 1948-ban hagyta el Magyarországot. Angliába ment, ahol hét évig Manchesterben kutató volt. 1955 és 1957 között a bristoli egyetem tanársegédeként dolgozott, majd előadóként, 1965—69-ig docensként, ezt követően pedig a polimertudomány kutatóprofesszoraként tevé­kenykedett 1991-es nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a Royal Society, 1994-ben az Európai Akadémia tagjává, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. 70 éve született Pusztai Árpád (Budapest, 1930. 09. 30.) magyar származású Skóciában élő biokémikus. 1953-ban szerzett vegyészdiplomát az ELTE Termé­szettudományi Karán. Az MTA Biokémiai Intézetének munkatársa volt 1956-ig, majd a forradalom után kiván­dorolt Nagy-Britanniába. Ford Foundation-ösztöndíjas­­ként doktorált a londoni egyetemen. 1963-ban meghívták Aberdeenbe, ahol a Rowett Research Institute kutatója­ként géntechnikai vizsgálatokat végzett. 1987 óta a Skót Tudományos Akadémia tagja. 1990-től (nyugdíjazásától) 1998-ig kutató főmunkatársa volt a Rowett Institute-nak. A professzor géntechnológiai kísérletei során rájött arra, hogy a génmanipulált termények, illetve élelmiszerek ká­rosak az állati, illetve az emberi szervezetre. Az erről tett tv-nyilatkozata országos botrányt indított el Angliában, s a nyugati sajtóban is vitát váltott ki. Forrás: Évfordulónaptár, 2000 (MTI Sajtóadatbank)

Next

/
Oldalképek
Tartalom