Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Technikatörténet
Technikatörténet 33 sonlítva valamely külföldi országgal. Hogy ez az ország az Amerikai Egyesült Államok lett, annak oka, hogy ezen a területen találtam hozzáférhető adatokat. A két vizsgált ország a nők képzési lehetőségeit, az ipar fejlettségét, a gazdasági helyzetet tekintve ellenpólusnak tekinthető, a társadalmi előítéleteket illetően már sokkal inkább hasonló a helyzet. 2. Az első amerikai feltalálónők Az első ismert amerikai feltalálónő jóval az amerikai Szabadalmi Hivatal létrejötte (1790), sőt, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása (1776) előtt tevékenykedett. Ebben az időszakban az amerikai telepesek a Brit Szabadalmi Hivatalnál szabadalmaztathatták találmányaikat. A British Patent No. 401. kukorica („Indian com”) tisztítására, kezelésére és őrlésére vonatkozik. A szabadalom ugyan Thomas Masters nevére szól, azonban a leírás szövegében ez olvasható: „Új találmány, melyet felesége, Sybilla alkotott meg...” („A new invention found out by Sybilla, his wife...”). Az 1. ábrán látható a berendezés vázlata az eredeti szabadalmi irat alapján, a jobb alsó sarokban olvasható az évszám: 1716. Az őrlőberendezés egyik újdonsága abban állt, hogy malomkerék helyett kalapácsokat alkalmaztak a kukorica aprítására. A találmányról I. György király is elismerően nyilatkozott, mint Pennsylvania gazdasági életében fontos szerepet játszó újításról. Sybilla Masters négy év múlva egy olyan szövött anyag előállítására vonatkozó eljárást dolgozott ki és szabadalmaztatott, amely legyezőpálma rostjaiból és szalmából készült, és kalapok készítésére szolgált. Az első név szerint ismert feltalálónő életéről mindössze annyit tudunk, hogy négy gyermeke volt és 1720-ban halt meg. A XVIII. századból még egy feltalálónő neve maradt fenn: Catherine Greené (1731-1794), akitől egy gyapotmagtalanító gép ötlete származik, azonban a szabadalmat ismét egy férfi, Eli Whitney nevére állították ki 1794. március 14-én. 1809. május 5-én állították ki az első olyan amerikai szabadalmi okiratot, amelyen feltalálóként nő szerepel: a Connecticutból származó Mary Kies. A találmány tárgya szalma és selyemszál összeszövése, de mivel az eredeti leírás egy 1836-os tűzeset során megsemmisült, nem tudjuk, hogy berendezésről vagy eljárásról, esetleg mindkettőről van-e szó. Maga a téma az 1800-as évek elején nagyon fontos volt Amerikában: a földeken, a hatalmas ültetvényeken milliók dolgoztak napvédő kalapokban, ezek olcsó, egyszerű előállítása nagy jelentőséggel bírt. Egy ipartörténeti munka szerint 1810-ben egyedül Massachusetts államban 500 000 dollár (mai értékre átszámítva: 4,7 millió dollár) értékben állítottak elő szalmakalapokat, ebből látható a találmány gazdasági jelentősége. Annál is inkább, mivel a napóleoni háborúk miatt ebben az időszakban az amerikai kormány egész Európával szemben gazdasági embargót rendelt el, és élénken támogatott minden, a hazai ipar fejlesztését érintő tevékenységet. Ennek kapcsán az akkori First Lady, Dolly Madison külön dicséretben részesítette az első, okmányokkal is elismert amerikai feltalálónőt. A következő, hölgytől eredő találmányra hat évet kellett várni: ez egy fűző volt, 1815-ben kapott rá szabadalmat Mary Brush. 1845-ben Sarah Mather a női szerepkörtől még ma is meglehetősen messze eső területtel összefüggő berendezésekre kapott szabadalmat: tengeralattjárókon használható távcsőre és világító testekre. Róla nem sokat tudunk, Martha Coston pirotechnikai találmányának történetét viszont ismerjük. Fiatalon maradt özvegyen négy apró gyermekkel, és férje befejezetlen vázlatait tanulmányozva és továbbfejlesztve dolgozott ki egy színes rakétákkal működő jelzőrendszert hajók egymás közötti vagy szárazföldi bázisokkal való kommunikációja számára. 115 935 lajstromszámú, „Pirotechnikai” éjszakai jelzőrendszer című szabadalmának dátuma 1859. április 5. Az amerikai haditengerészet 20 000 dollárért vásárolta meg a szabadalmat és megbízta Martha Costont a gyártás megszervezésével. A polgárháború ideje alatt széles körben alkalmazták a jelzőrendszert az északi államok. Martha később továbbfejlesztette találmányát, új gyújtórendszert fejlesztett ki, ezt 1871-ben szabadalmaztatta (2. ábra). MARTHA J.C0JT0H. ImprIn PfNight 5lg»*l*. 2. ábra
