Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 105. évfolyam I. 2000. február A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről BEVEZETŐ A Magyar Szabadalmi Hivatal második évszázadának alapvető kihívása: a hazai tudásipar és szellemi közbiztonság iparjogvédelmi és szerzői jogi megalapozása. A klasszikus iparjogvédelmi hatósági tevékenységet ötvözni kell a nemzeti innovációs képességek hatékony ösztönzésével, a hazai szellemi alkotások nemzetközi oltalmával. A kutatási-fejlesztési erőforrások eredményeinek objektív, nemzetközi bázisú vizsgálata és értékelése, ésszerű korlátokkal érvényesíthető iparjogvédelmi monopoljogokkal való elismerése technológiai igényességet szül, tudástranszfert támogat, kormányzati auditok éselőretekintő programok alapjául szolgál. A szellemi alkotóerő rejtett tartalékainak és új erőforrásainak mozgósítása a találmányi gondolatokat gazdaságilag hasznosulni segítő formatervezés és védjegypolitika révén, valamint a művészeti alkotások oltalmazott művelődésijavakká váltása útján kereskedelmi tekintélyt és kulturális értéket teremt. A megérdemelt kutatási-fejlesztési, kereskedelmi-szolgáltatási előnyök jogosulatlan kisajátítását és a művészeti alkotások önkényes felhasználását akadályozó jogi eszközegyüttes erősítése és európai harmonizációja a befektetői bizalom fő oszlopa. Az 1999. évi hivatali tevékenység összefoglalója arról ad számot, hogy szakmai-közszolgálati erőfeszítéseink milyen eszközökkel és eredményességgel erősítették az itt felsorolt pilléreket, az értéktudatos nemzeti iparjogvédelmi kultúra pilléreit. 1. Az évtized közepén megújult szabadalmi szabályozás egységes hivatali joggyakorlata kikristályosodott és publikált módszertan, kiforrott ügyviteli és informatikai támogatás birtokában immár több, mint 43 ezer nemzetközi PCT-bejelentést, s 4500 nemzeti szakaszba lépett bejelentést fogadott; a tavaly megadott szabadalmak száma pedig ismét elérte a kétezres szintet. A hazai intézményi kutatóhelyi találmányok sűrűsége még mindig jelentősen elmarad a birtokolt szellemi potenciál lehetőségeitől. Növekvő aktivitás jellemzi a következő területeket: környezetbarát anyagok, orvosi műszerek, biztonságtechnika, biotechnológia (genetikailag módosított növények, génterápia, DNS-csipek, autoimmun jelenségek), fényforrásipar, optika, távközlés, közúti és vasúti járművek, kozmetikai és tisztítószertermékek és eljárások, egyes gyógyszeripari irányzatok (kombinatorikus kémia, indikációs területek). Az iparjogvédelmi igazgatási szolgáltatási díjak felülvizsgált rendszere a független feltalálók jogszerzését és az oltalomfenntartást kimagasló (75, majd 50 százalékos) kedvezménnyel segíti. Az európai szabadalmi joggyakorlat további alkotó adaptálása, az integrált újdonságvizsgálati és elbírálói tevékenység kizárólagos érvényesítése, a hazai bejelentések gyorsított vizsgálata és a régi ügyek 2000 végéig való tömeges rendezése alkotják idei prioritásainkat. 2. A hazai védjegy-lajstromozási kedv lankadatlan növekszik: a több mint 6000 nemzeti bejelentés kétharmada hazai, s ehhez közel 8000 nemzetközi védjegyigény társult 1999-ben. Mintegy 35 ezer nemzeti, s 140 ezer nemzetközi védjegy áll oltalom alatt hazánkban. A jogérvényesítés hatékonyságát egyre számottevőbb vámigazgatási és bírósági intézkedési aktivitás erősíti; a földrajzi árujelzők friss szabályozása tovább javítja az agrárium eredetvédelemmel is támogatott versenypozícióit. Az Internet domainnév-használat jelenségei, a közismert védjegyek világszerte erősödő védelme, a tavaly kihirdetett nemzetközi védjegyszerződések megpezsdítette verseny és a közösségi védjegyállomány gyarapodása számottevő belföldi kihívásokat is hordoznak. 3. A használati minták és ipari minták oltalmi rendszerének hazai vállalkozói kiaknázása még mindig erőtlen. A kínált előnyök és a komplex oltalmi stratégiák sikeressége azonban egyre jobban tudatosul - ezt a kiszámítható és ütemes engedélyezési tevékenység éppúgy segítheti, mint a Hágai Megállapodás új genfi szövegének és az európai uniós ipari mintaoltalmi szabályozás elveinek alapulvételével idén előkészítendő jogszabályalkotó munka sikere. 4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról folyó tárgyalásokon meghatározó súllyal működtünk közre az iparjogvédelmi kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kialakításában és képviseletében. A szellemi tulajdon valamennyi tárgyalási kérdését felölelő elemző és előkészítő részvétel folyamatos helytállást követel a jövőben is. Magyarország a múlt évben 2002. július 1-jei hatállyal meghívást kapott az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozásra. Az EPO Igazgató Tanácsában 1997 óta
