Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 1. szám - A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről

2 A Magyar Szabadalmi Hivatal tevékenységi jelentése az 1999. évről élvezett megfigyelői tagság révén gyűjtött tapasztalat, az európai szabadalmi rendszer reformjáról összehívott dip­lomáciai értekezleten való részvételünk, a csatlakozó or­szágok regionális publikációs központjának elnyert státu­sza és a visegrádi országok képviseletében kezdeménye­zett és méltánylásra talált EPC-felülvizsgálati részvéte­lünk kivételes súlyú 2000. évi nemzetközi szakdiplo­máciai programot jelentenek a Hivatalnak. 5. Az egységes hazai szellemi tulajdonvédelmi rendszer fejlesztése érdekében szoros együttműködésben az illeté­kes minisztériumokkal gondozzuk a jogharmonizációs program vonatkozó fejezeteit, részt vettünk- a Büntető Törvénykönyv módosítása kapcsán a szelle­mi tulajdonjogok megsértésével összefüggő bűncselek­mények újraszabályozásában,- a védelmi célokat szolgáló találmányok és műszaki in­formációk NATO-szabályozásának adaptálásában,- a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítések szabá­lyozásában, és- a szellemi tulajdont sértő termékek közcélra történő fel­­használásának szabályozásában. Megszületett a szerzői jogról szóló új, 1999. évi LXXVI. törvény. Széles körű egyeztetés nyomán az MSZH mellett fog működni a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelettel szabályozott szervezetű és működésű Szerzői Jogi Szakértői Testület. A Testület újjáalakítása 2000 első felében valósul meg. 6. Az iparjogvédelmi tájékoztatás körültekintő fejlesz­tése a nemzeti lajstromok avatott gondozásától és az évi tízezer fős ügyfélszolgálati forgalomtól a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő papír, teljes évfolyamot fel­ölelő CD-ROM, illetve a világhálón „lapozható” elektro­nikus változatú megjelentetésén keresztül a sikeres PRECES és TRACES (szabadalmi leírás és védjegy) re­gionális optikai lemezek megjelentetéséig, a Hivatal hon­lapjának a havonként 180 ezer „látogatót” meghaladó for­galmáig ível. A Szabadalmi Tár védjegykutatási bővítése, új ügyfél­­szolgálat kialakítása és gyökeresen új tájékozódási straté­giákat támogató „publikus iparjogvédelmi adatbázis” be­vezetése szerepel idei terveink között. 7. Az iparjogvédelmi képzés hatókörében, műfajában és a célcsoportok terén differenciált tavalyi fejlesztése kö­zéptávon meghatározó eredményeket alapozott meg: az Iparjogvédelmi Kézikönyv újraalkotása, távoktatási cso­mag bevezetése, a műszaki felsőfokú oktatás kiszélesítése kis- és középvállalkozói és kutatási programokkal párosít­va 2000-ben áttörést hozhat a szellemi közbiztonság erő­sítése terén. A középiskolásoktól a tudós akadémikusokig versenyek, pályázatok és szakmai díjak bővülő köre hiva­tott a Magyar Millennium évében az innovációs teljesít­mények és alkotó munkásságban gyökerező feltalálói, for­matervezői eredmények születését ösztönözni; hazai és nemzetközi fórumok, kiállítások és rendezvények sora szolgálja a tudományos kutatói és művészeti teremtő sike­rek mozgósító felmutatását. Mindezeket a törekvéseket értő és elkötelezett szakmai társadalom, elhivatott egyesületi és szakszövetségi prog­ramok támogatják. A Magyar Szabadalmi Hivatal korsze­rű infrastruktúrája, úttörő kezdeményezései, biztonságos és felelősségteljes gazdálkodása azonban csak a saját szak­emberközössége, nemzetközileg elismert, a Szellemi Tu­lajdon Világszervezetében és szomszédaink szemében egyaránt sokra becsült képviselői és állandóan gazdagított tudásvagyona révén lehetnek hatékonyak. Ennek a meg­bízható, az ország közvéleménye előtt hiteles szakhatósági erőfeszítésnek és nyitottságnak köszönhető, hogy az Or­szággyűlés a Magyar Szabadalmi Hivatalt a szellemi tu­lajdon védelmének országos hatáskörű szerveként hatá­rozta meg az 1999. évi CXIX. törvényben. Januári európai szabadalmi meghívás - decemberi par­lamenti mandátumbővítés: a Magyar Szabadalmi Hivatal sikeres 1999. évének jelképes foglalata. Idén, ebben a századzáró és ezrednyitó esztendőben szakmai díjunk névadója, a bencés fizikus-feltaláló, Jedlik Ányos és klasszikus költőnk, Vörösmarty Mihály születé­sének 200. évfordulója, a Nobel-díjas mérnök-feltaláló Gábor Dénes és a szülőföldjét anyanyelvében őrző Márai Sán­dor születésének centenáriuma is példát mutathat nekünk. Tavalyi mérlegünk és friss célkitűzéseink között pedig a Szózat fohászának felidézett zálogai teremthetnek erős kapcsolatot: „Esz, erő, és oly szent akarat....” Budapest, 2000. február Dr. Bendzsel Miklós elnök I. IPARJOGVÉDELMI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI TEVÉKENYSÉG Az iparjogvédelmi hatósági feladatok ellátását meghatá­rozó engedélyezési tevékenység, valamint a szabadalmi, a használati mintaoltalmi, az ipari mintaoltalmi és a véd­jegy-bejelentési aktivitás az adott időszakban teljesített hatósági munka számadataival jellemezhető. Az egyes oltalmi formákhoz külön-külön és együttesen is kötődő, szerteágazó érdemi kutatási-vizsgálati tevé­kenységhez szorosan kapcsolódnak az elbírálói munkát segítő, a modem számítástechnikai eszköztárat alkalmazó hatósági nyilvántartás és ügyvitel, valamint a bejelentési aktivitást elősegítő és a szükséges információkat rendel­kezésre bocsátó ügyfélszolgálati tevékenység. A hatósági tevékenységet oltalmi formánként elsősor­ban a bejelentési és elbírálási statisztikai adatok jellemzik. 1. Szabadalmi hatósági tevékenység a) A bejelentési aktivitás mennyiségi mutatói Az elmúlt öt év bejelentési statisztikai adatai alapján meg­állapítható, hogy a szabadalmi bejelentési aktivitás mono­ton növekvő tendenciát mutat. 1999-ben összesen 44 913 oltalmi igény érkezett - ami az előző évhez viszonyítva 16,3 %-os növekedést jelent —, s ezekből a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) keretében benyújtott bejelentések 43 407 esetben (közel 60%-ban) jelölték meg Magyarországot. A nemzeti úton tett szabadalmi bejelen­tések száma 1506, amelyből 727 hazai bejelentőtől, 779 külföldi bejelentőtől érkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom