Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja – hazai tükörben

2 Dr. Bendzsel Miklós- a feltalálók, kutatók, kis- és középvállalkozók szabadal­mi tájékozódásának javítása érdekében bizottsági köz­lemény kiadása új ajánlások kidolgozása érdekében. A közlemény kiemelte, hogy a hatékony, gazdaságos és biztonságos európai szabadalmi jogvédelem érdekében erősíteni kell a tagállamok közötti koordinációt; bátorítani és gyorsítani szükséges az Európai Szabadalmi Egyez­mény (EPC) felülvizsgálatát, különös tekintettel a műsza­ki fejlődés következményeire, a közösségi szabályozásra és a vonatkozó nemzetközi megállapodásokra; megfonto­landónak ítélte a Közösség csatlakozását az Egyezmény­hez. A dokumentum szorgalmazza az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) díjcsökkentő erőfeszítéseinek folytatását csakúgy, mint az európai szabadalmak fordítási költsége­inek erőteljes mérséklését. Mindezen célkitűzések kapcsán a Bizottság fontos té­nyezőként veszi számba a közép-európai államokkal meg­kezdett csatlakozási tárgyalások végső eredményeként be­következő bővülést, valamint ezen államok méltányolt harmonizációs erőfeszítéseinek következtében az Európai Szabadalmi Szervezetbe legkorábban 2002. július 1-jétől megnyíló teljes jogú csatlakozási lehetőséget. 2. A tagállamok közötti koordináció erősítése jegyében, s a fenti célok kézzelfogható programokkal való támoga­tása érdekében kezdeményezte a francia kormány az EPO- tagállamok kormányközi konferenciájának megszervezé­sét 1999. június 24-25-én, Párizsban. Az EPO Igazgatási Tanácsának 1999. január 29-ei, Magyarországon kívül hét másik kelet-közép-európai országot az EPC-hez való csat­lakozásra 2002. július 1 -jével kezdődően meghívó döntése alapján a konferencián elnöklő Christian Pierret francia ipari államtitkár meghívta a Kormány képviselőjét a júni­us 25-ei tanácsülésre, megfigyelői minőségben. A gazdasági miniszter megbízta a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) elnökét, hogy a konferencia záróülésén személyes képviselőjeként vegyen részt. A konferencia résztvevői voltak:- a 19 tagország küldöttsége,- az EPO küldöttsége Ingo Kober elnök vezetésével,- az Európai Bizottság küldöttsége Mario Monti biztos vezetésével,- az UNICE és az EPI (EPO-hoz delegált ipari és képvi­selői szervezetek) küldöttségei, továbbá a záróülésen résztvettek:- a 8 csatlakozásra felhívott ország delegátusai közül: Bulgária, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyar­­ország, Románia, Szlovákia, Szlovénia-Észtország tá­volmaradt,- az EPC 166. cikkelye alapján nyitott csatlakozási pozí­cióban lévő 3 ország delegátusaiból: Izland és Norvégia - Törökország távolmaradt,- az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete. 3. Magyarország az Európai Szabadalmi Szervezet Igazgatási Tanácsának korábbi döntése alapján 1997 ok­tóberétől megfigyelői státuszban részt vesz a negyedéven­te ülésező irányító testület munkájában csakúgy, mint an­nak Szabadalom Jogi Bizottsági tevékenységében. Az MSZH elnöke a 2370/1996. (XII. 20.) Korm. sz. határozatban foglalt felhatalmazás alapján a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtója volt, vezeti a Tanács munkájában résztvevő magyar küldöttséget, összehangol­ja és képviseli az európai szabadalmi integrációval kap­csolatos magyar kormányzati álláspontot a végső, csatla­kozási technikai tárgyalássorozaton. Előzetes tájékozódás után, a Kormányközi Konferencia megfigyelői minőségében és az előzőekben vázolt folya­matok részeseként üdvözlő nyilatkozatot adtam át a Kon­ferencia főtitkárának, Henri Deniaud nagykövet úrnak és a titkárságnak. A tagj elöltek között egy edülinek bizonyuló köszöntő gesztust nagyra értékelve a Konferencia titkár­sága a záróülés elejére közzétette a magyar nyilatkozat szövegét. II. A francia miniszterelnök megnyitó beszédének fő tételei A magyar nyilatkozat átadásakor kézhez kaptam az előző napi konferenciamegnyitón a francia miniszterelnök, Lional Jospin úr által tartott beszéd szövegét, melynek lényeges megállapításai — kivonatosan - a következők. 1. Az innovációk, az új technológiák és a kockázatke­zelés a növekedés motorjai Európában, az európai szaba­dalom ambiciózus reformja alapvetően hozzájárulhat az európai gazdasági struktúrák együttes fejlesztéséhez, az erős és tartós növekedési feltételek biztosításához. A védelem, az energia és az egészségügy szektorainak euró­pai dimenziói sikeresek - ehhez kell a termelési szektorok kedvező körülményeit horizontális politikákkal erősítő, piaci feltételeket javító további intézkedéseket hozni. A nemzetgazdaságok, az ipari hagyományok és a specializáció változatosságán túl a hasonlóságok egy eu­rópai modellt körvonalaznak. Az infrastrukturális hálók sűrűsége, a képzési lehetőségek hatékonysága, a munka­erő minősége csakúgy, mint a társadalmi párbeszéd gaz­dagsága, a szociális védelem szintje, a jogszabályok tisz­tasága - mindez együttesen erősíti az európai hatékonyságot. Elengedhetetlen az erők együttes, az innováció szolgá­latában való felhasználása. 2. Két éve a francia kormány az innováció három, megerősítendő pillérét jelölte meg, ezek: a vállalkozók, a tőke és a technológiák. „Újragyúrták” a pénzügyi poli­tikát a cégalapítók és finanszírozóik kockázatvállalásának ösztönzése érdekében. A kockázati tőkealapok egy év alatt megnégyszere­ződtek Franciaországban, ezzel a második helyre lép­tek Európában. A francia Parlament által éppen 1999 nyarán vitatott „innovációs és kutatási törvény” kedvező kereteket fog biztosítani az egyetemek és a kutatási in­tézmények részére a vállalatalapításhoz és a kutatási eredményeik gazdasági értékesítéséhez. Ezenkívül kor­szerűsíti a társasági jogot, s biztosítani fogja a gyors nö­vekedéshez elengedhetetlen jogi rugalmasságot az erős növekedési potenciállal rendelkező kisvállalatok számá­ra. (A július 7-ei Financial Times már a törvény megalko­tásáról tudósított.) Franciaország kiállt az 5. Európai K+F keretprogram világos, az európai versenyképességet meghatározó prio­ritásai mellett; szorgalmazza, hogy az európai befektetési

Next

/
Oldalképek
Tartalom