Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 4. szám - Tanulmányok. Dr. Bendzsel Miklós: Az európai szabadalmi rendszer reformja – hazai tükörben
Az európai szabadalmi rendszer reformja - hazai tükörben 3 bank támogassa pénzügyileg a nemzeti erőfeszítéseket. A kölni csúcs elfogadta ezt a javaslatot, s 1,5 milliárd euró többletforrás fordítódik a csúcstechnológiai beruházásokra. 3. Az európai szabadalmi jog fejlesztésének új szakaszát kell útnak indítani, különben Európának jelentős lemaradással kell számolnia. A találmányok jogi oltalma elsőrendű fontosságú eleme az innovációnak. A világkereskedelmi folyamatok, az innovációk minden eddiginél szélesebb elterjedése, a szellemi javak folytonosan növekvő világpiaci súlya és aránya, a tudományos és technológiai verseny általánossá válása idején az európai termékek versenyképessége forog kockán. Jóllehet 1973. évi alapítása és 1978. évi intézményi működése megkezdése óta fejlődve tavaly az EPO már 113 ezer szabadalmi bejelentést várhatott, ez a siker nem feledtetheti a valóságot. Míg 1986 és 1996 között az USA-ban megkettőződött a szabadalmi bejelentések száma, Európában a növekedés csak 40%-os volt. Az amerikai és japán bejelentések erőteljesebben növekedtek a kontinensen, az európai elsőbbségűek mennyisége stagnált ezekben az országokban. Európa mind kevesebb új technológiát képes exportálni; erre a legnagyobb határozottsággal reagálni kell! „Vállalati és kutatási kultúránk kevéssé érzékeny a szabadalmak stratégiai jelentősége iránt”. A francia kormányzat is észlelte, hogy a vállalatok, különösen a kis- és középvállalatok, valamint a kutató intézmények valóságos nehézségekkel küzdenek az eljárási folyamatok összetettsége, a gyakran elriasztó költségek, illetve a szabadalmi bejelentéssel kapcsolatos pereskedési kockázatok miatt. A francia kormány politikai síkon keresi a megoldást, s Lionel Jospin miniszterelnök nem titkolta, hogy kormánya gyors és kézzelfogható eredményeket vár. Hosszú távon az egységes közösségi szabadalomra van szükség - jelentette ki. A végső cél - minden nehézség dacára - a „titre unique pour un marché unique” elvének érvényesítése, azok után, hogy sikerült megalkotni az egységes piacot, majd az egységes pénzt. Haladást értek el a nemzeti jogok harmonizációjában, az európai védj egytől a biotechnológiai találmányok védelméig, sorolta nem elfeledkezve az adatbázisok jogi oltalmáról. így Európának képesnek kell lennie az egységes szabadalom megalkotására is. Franciaország határozottan támogatni fogja ezt. 4. A „közösségi szabadalomra várva” is elengedhetetlen az EPO működésének további modernizálása; a vitathatatlan fejlődés dacára közeh'teni kell a felhasználás igényeihez. A korábbi díjcsökkentések ellenére az európai innovációk védelméért fizetendő ár nem versenyképes Európa két nagy konkurensének viszonyaival egybevetve. A kontinensen nyolc európai államot lefedő szabadalom 160 ezer francia frankba kerül, míg az Egyesült Államokra vonatkozóan 30 ezer, sőt egy kis- vagy középvállalkozó számára 16 ezer frankért lehet szabadalomhoz jutni. A brüsszeli bizottság és a francia kormány célja és igénye kell, hogy legyen az 50%-os pénzügyi tehercsökkenés elérése. A kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy több úton elindulva, képesek lesznek olyan életrevaló megoldásokat találni, amelyek nem mennek az európai nyelvi sokszínűség rovására, ennek - mint mondotta - személyesen elkötelezett híve. Fejlesztendőnek, erősítendőnek ítélte a jogi biztonság feltételrendszerét is. Gyors és jó minőségű ítéletek, európai szinten harmonizált tartalommal - erre van szükségünk-jelentette ki. A közösségi szintű szabadalmi ítélkezés megalkotásáig is egyszerűsíteni kellene valamennyi tagországban a jelenlegi eljárásokat, egyszersmind működtetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik az európai szabadalmi jog divergáló értelmezésének elkerülését. E területen ez a leggyengébb láncszem, amely meghatározza Európa egészére nézve az innovációk védelmének minőségét. Végül a „tudományos felfedezések idő előtti feltárásának” ismert problémájára kitérve, a tudományos publikációs késztetés iránti empátiával elismerve a szabadalmaztatási követelményekkel ütköző mivoltát ezen érdekeknek, s tudatosítva a megosztott közvélekedés okozta nehézségeket, az „a priori” elvének elvetésével konstruktív és gyors megoldás keresésére hívott fel a „grace periode” problémája kapcsán. Összefoglalóan a fél évszázaddal ezelőtt megfogant európai szabadalmi gondolat sikerességére apellálva, a jogi realitások sokfélesége és a technikai körülmények összetettsége ellenére a bevezetőjében kifejtettek jegyében azon bizakodásának adott hangot Lional Jospin, hogy egy erős politikai akarat legyőzheti ezeket az akadályokat, s egyetértett az itt elhatározandó reformmunkálatok eredményeinek szentelendő hasonló konferencia egy éven belüli megrendezésével. III. A konferencia munkadokumentumának tartalma 1. Az európai szabadalom alkalmazásának fejlesztése A) Az európai szabadalom költségeinek csökkentése A kormányközi konferencia, tekintettel a vállalatok európai szabadalmazási költségeinek csökkentési igényeire, az európai szabadalom teljes szövege — a tagországok szabályozásainak többségében megkövetelt - fordításának magas költséghányadára, továbbá arra, hogy az EPC 65. cikkelye szabad lehetőséget hagy a szerződő államoknak- saját belső, szervezeti előírásaik függvényében megkövetelni azt vagy eltekinteni a náluk érvényesítendő európai szabadalom egészének vagy egy részének fordítását illetően annak benyújtásától,- a fordítás publikálásának költségeit részben vagy egészben megfizettetni a bejelentővel, illetőleg jogosulttal vagy elengedni azt,- az előző kötelezettségek teljesítésétől függővé tenni az európai szabadalom kezdetére visszaható hatállyal az érvényességének elismerését, felállít egy (a zárónapi diszkusszióban megjelölt módon Franciaország által elnökölt, továbbá a hármas irányítási sémában Svédország és Portugália által támogatott vezetésű) munkacsoportot, amelynek feladata 1999. decem-
