Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Nemzetközi kitekintő. Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi, használati minta-, ipari minta- és védjegyjog területéről
46 Dr. Palágyi Tivadar A 23(e) szabály megadja, hogy az emberi test vonatkozásában mi szabadalmazható és mi nem. Az emberi test és annak elemei nem szabadalmazhatok, de a testtől elkülönített elemek szabadalmazhatok lehetnek. Ezek a szabályok az EPO gyakorlatát összhangba kívánják hozni az Európai Unió 98/44/EC sz. biotechnológiai irányelveivel, és lehetővé teszik a biotechnológiai találmányok széles körének szabadalmazását. így kapható szabadalmi oltalom növényekre, ha a találmány egynél több fajtára alkalmazható, és nem igényelnek sajátos fajtákat. Az állatokra vonatkozó szabadalmi bejelentésekben ki kell fejteni a találmány előnyeit. Ha a találmányt szekvencialista alakjában nyújtják be, ki kell fejteni a szekvencia ipari alkalmazhatóságát. B) Az EPO kibővített Fellebbezési Tanácsa 1999 decemberében úgy döntött, hogy a biotechnológiai eljárással módosított növények szabadalmazhatok. A szabadalmazható növényekre vonatkozó találmányokat azonban nem szabad egyetlen fajtára korlátozni, mert azok önmagukban nem szabadalmazhatok. Ez a döntés egy aNovartis által benyújtott fellebbezésen alapszik. E svájci cég betegségekkel szemben megnövelt ellenállású termést hozó növényekre vonatkozó szabadalmi bejelentését az elsőfokú fellebbezési tanács elutasította. Az elutasítás egyik indoka az volt, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény kizárja a növény- és állatfajtákat a szabadalmi oltalomból. Az EPO joggyakorlatának az Európai Unió biotechnológiai találmányokra vonatkozó irányelveivel való összhangba hozása azonban lehetővé tette a növények szabadalmazását [lásd az A) pontot]. A szabadalmas Novartis cég szerint ez a döntés elő fogja mozdítani új növényekre vonatkozó találmányok kidolgozását. C) Az EPO kibővített Fellebbezési Tanácsa olyan döntést hozott, hogy bárki benyújthat felszólalást, ha ez nem jár joggal való visszaéléssel. Korábban csak a „tényleges” felszólaló, vagyis olyan személy nevében lehetett felszólalni, akinek kereskedelmi és jogi érdekében állt a felszólalás benyújtása. Nem fogadták tehát el a felszólalást az olyan felszólalótól, akit valaki más használt fel a felszólalás benyújtására, vagyis akinek nem volt tényleges érdeke az ügyben. Az említett döntés értelmében most bárki benyújthat felszólalást, tehát nincs szükség arra, hogy a felszólalást az érdekelt fél nyújtsa be. Kivétel a szabadalmas, aki nem szólalhat fel saját szabadalma ellen (például azért, hogy engedélyezés után módosításokat hajthasson végre). Ezért a törvénnyel való visszaélésnek minősül, ha egy szabadalmas mást bíz meg felszólalás benyújtásával. D) Az EPO 2000. március 1 -jei hatállyal módosította a 25(2) szabályt. Ennek következtében kiválasztott bej elentések esetén a bejelentés közrebocsátását követő 6 hónapon belül kell befizetni a kutatási illetéket, amit korábban a kiválasztott bejelentés benyújtásával egyidejűleg kellett befizetni. 4. Európai Unió A) Az Európai Bizottság, az Európai Unió végrehajtó szerve az Unió 15 tagja számára egységesen érvényes szabadalom eszméjét tervezi feléleszteni. Frits Bolkenstein, az Unió belső piacáért felelős igazgató az Európai Parlament március 30-i ülésén kijelentette: „A bizottság szándéka, hogy még a nyár előtt kiadj on egy oly an iratot, amely formába önti az európai szabadalom szerkezetét”. Az előző bizottság az „Európai Unióban érvényes egységes szabadalom” fogalmát egy 1999. február 12-én kiadott közleményben „politikai prioritásként” említette, de a következő hónapban pénzügyek nem kielégítő kezelése miatt lemondott, és bár ideiglenesen hivatalban maradt, fontosabb intézkedéseit felfüggesztették. Jelenleg a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal 18 európai államban biztosít oltalmi lehetőséget, de az általa engedélyezett szabadalmat a megjelölt országokban még érvényesíteni kell. 1999. évi közleménye idején a bizottság azt tervezte, hogy az egységes uniós szabadalom a nemzeti hivatalok és az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett szabadalmakkal együtt fog létezni, és így „az oltalmi rendszerek választékát” fogja szolgáltatni. Bolkenstein szerint az oltalom megszerzése az Európai Unió 15 tagállamában jelenleg átlagosan 30 000 USD-be kerül, ami „sokkal több, mint az USA-ban, mert a költségek 40%-át a fordítási kiadások teszik ki”. Jelenleg az Európai Unió arra irányuló erőfeszítései, hogy a nemzeti szabadalmi jogokat összhangba hozza, eredménytelennek bizonyultak, bár a nemzeti törvényhozás bizonyos területeit sikerült harmonizálni, elsősorban a biotechnológiai találmányok jogi oltalmára vonatkozó, 98/44/EC sz. irányelvekkel. Az Európai Parlamentben élénk vitát váltott ki az emberi sejtek és embriók kezelésére vonatkozó, 695 351 sz. európai szabadalom engedélyezése, amivel a bírálók szerint az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) megsértette az említett irányelvekben az emberek klónozásának tilalmára vonatkozó szabályozást. Bolkenstein megerősítette, hogy sürgősen fel kell lépni a skóciai Edinburgh Egyetem számára 1999. december 8-án engedélyezett szabadalom ellen. Hozzátette, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal hajlandó együttműködni „ennek a szerencsétlen eseménynek a gyors orvoslásában”. A Greenpeace környezeti aktivista csoport szerint a szabadalom jogot adna ahhoz, hogy sejteket vonjanak ki emberi embriókból, ezeket a sejteket genetikailag manipulálják és így módosított embriókat hozzanak létre. Ezáltal a tudomány Jelentősen közelebb jutna ahhoz, hogy emberi lényeket hozzon létre laboratóriumban és azután azokat szabadalmaztassa”. A Greenpeace szerint a szabadalom haszonélvezője egy Stem Cell Sciences (SCS) nevű ausztrál társaság, amely a skót egyetemtől kizárólagos hasznosítási engedélyt kapott, és végső célja, hogy humán embriókat tenyésszen, amelyekből szerveket lehet nyerni. Az SCS cég a Bio Transplant nevű amerikai céggel együtt dolgozik, amely viszont a Novartis-szal áll kapcsolatban. Bár az EPO elismerte, hogy hibát követett el, külső felszólalás nélkül nincs joga megvonni a szabadalmat. Ezért a Greenpeace felszólalást nyújtott be, és ugyanezt tette a német kormány is. Bolkenstein az Európai Parlament ülésén kijelentette, hogy a Bizottság osztja ezeket az aggályokat. „Mindenki számára világos, hogy ezt a szabadalmat nem lett volna szabad engedélyezni. Az EPO ilyen vonatkozású nyilatkozatot tett”, és kész soron kívül lefolytatni a felszólalási eljárást.
