Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál
24 Dr. Szarka Ernő 3.3. Találmány Lehet úgy értelmezni, hogy az EST-ek és SNP-k nem szabadalmazható „találmányok”, hanem csupán információdarabok. KÉRDÉS: Találmány-e egyáltalán az EST vagy SNP? 3.4. Újdonság A legtöbb szabadalmi rendszerben egy találmányt akkor tekintenek újnak, ha nem képezi a technika állásának részét. Az a kérdés vetődik fel, vajon elég információ áll-e rendelkezésre, hogy a köz számára ismertnek tekintsük az igényelt DNS-t, EST-et, vagy SNP-t, ha rendelkezésre áll már egy kidolgozásra alkalmas leírás, de a szóban forgó szekvenciát korábban még nem azonosították. Lehet úgy érvelni, hogy más állati vagy emberi sejttermékektől mentes genomikus DNS szabadalmazható kell, hogy legyen pusztán tisztasága miatt, vagy ellenkezőleg, ez így is csak puszta felfedezés, így nem szabadalmazható. További problémát jelent az, vajon a korábbi EST-szabadalmak rontják-e a későbbi teljes hosszúságú génszekvenciaszabadalmazási lehetőségeit. KÉRDÉSEK: a) Az EST-ek, SNP-k vagy genomok a technika állását képezik-e a teljes hosszúságú génszekvenciák szabadalmazásánál? b) Ha lehetséges szabadalmazni EST-et, SNP-t, stb, egyáltalán nem tekinthető újnak egy későbbi, hosszabb génszekvencia, amely ezt az EST-et vagy SNP-t tartalmazza? 3.5. Nyilvánvalóság Egyike a feltalálói lépéshez tartozó problémáknak, hogy igen sok munka ellenértékeként lehet a genomikus DNS-ek területén további információkat szerezni a humán genomról azért, hogy elősegítsük az orvostudományt. A humán genom véges (bár nagyon nagy). Ez így jellegzetesen különbözik a kémia bármely területétől, ahol elvileg nincs korlátozás az új molekulák számában, amelyeket el lehet készíteni. Lehet úgy érvelni, hogy a genomikus DNS-ek szekvenciaelemzését megkísérelni és elvégezni nyilvánvaló EST-ek és SNP megtalálása érdekében. További probléma az, hogy a legtöbb technika a genomikus DNS izolálására és szekvenciaelemzésére ismert, bár munkaigényes. Vitatható, vajon ez a munka, bár sok idő és pénz beruházását igényli, igényel-e nagy találékonyságot, lehet-e szabadalommal felmházva? Egy másik munka, amely megvilágítja a gén termék szerkezetét és működését, már inkább feltalálói jellegű, de nehéz rá oltalmat szerezni, mivel a szekvenciaadatok ismertek. KÉRDÉSEK: a) A nyilvánvalóságnak milyen standardjait kell alkalmazni az EST-ekkel, SNP-kkel és genomokkal kapcsolatban? b) Milyen különleges nehézségekkel kell szembenéznie a bíróságoknak és szabadalmi vizsgálóknak a feltalálói lépés értékelésében? 3.6. A leírás kielégítő volta (sufficiency). A kielégítő leírás (ismertetés) követelménye speciális problémákat vet fel a DNS szabadalmaknál. Egy igénypont oltalmazni kívánhat olyan termékeket, amelyeket a szabadalmas elő sem állított, vagy csak egyetlen utat ismertet, amellyel ezt az eredményt el lehet érni. Ez vélhetően nem teljesíti akielégítő leírás követelményét. Esetleg széles igényt engedhetnek EST-eknek vagy DNS-szekvenciáknak olyan csoportjaira is, ahol a szabadalmas nem tudja demonstrálni, hogy ezeknek valamiféle előnyös hatása van. Egy gén felfedezése egy fajból esetleg lehetségessé tesz olyan igénypontokat, amely oltalmaz más fajokban levő géneket is. Olyan érvek is vannak, hogy a szabadalmazás időpontjában nem lehetséges meghatározni, mennyivel járul hozzá a szabadalmas találmánya a technika állásához. KÉRDÉS: Milyenek legyenek a kielégítő ismertetés követelményei EST-eknél, SNP-knél és genomikus DNS-eknél? 3.7. A DNS-találmányok dokumentálása Ezt a pontot rokon pontnak tekinthetjük az ismertetési kérdések egy részéhez. KÉRDÉS: Vannak-e és kellenek-e speciális előírások a leíráshoz vagy az igénypontokhoz (pl. figyelembe véve a találmány egységét) az EST-eknél, SNP-knél és genomoknál? 3.8. Az oltalmi kör Annak a ténynek a következtében, hogy nem szabad manipulálni a szabadalmazott DNS-találmányok körül és az ilyen találmányok gyakran alkalmazhatók kutatási eszközökként, lehet arra az elhatározásra jutni, hogy az oltalmi kört korlátozni kell. Ezt igen sokféle módon el lehet érni. Először is lehet kényszerlicenciát kérni és adni. Másodszor kivételeket lehet tenni a bitorlásnál kísérleti célok esetében vagy személyes és nem kereskedelmi alkalmazás esetében. Másrészt a szabadalmasok kikényszeríthetik az igényeiket azokra a termékekre, amelyeket a szabadalmazott találmányok alkalmazásával értek el. KÉRDÉSEK: a) Adhatók legyenek más szabadalmi igénypontokkal azonos jellegű oltalmat biztosító szabadalmi igénypontok EST-ekre, SNP-kre és genomikus DNS-ekre? b) Ha a válasz a)-ra nem, lehetnek-e korlátozások az ilyen szabadalmak oltalmi körére, például: (i) korlátozás a gén (vagy fragmentum) ismert alkalmazás ára; (ii) kényszerengedély a szabadalmas részéről úgy, hogy a kutatási eszközök rendelkezésre álljanak a további találmányokhoz?” 2. Az AIPPI magyar csoportjának válasza az AIPPI 150. kérdésére Az AIPPI magyar csoportján belül alakult ad hoc munkacsoport (továbbiakban „csoport”), amely a 150. kérdésre adandó válasz céljából létesült, alaposan tanulmányozta a kérdést, a bevezető jegyzeteket és a jogi helyzet összefoglalását a nevezett területen, és egyetértett abban, hogy a tárgy nagy fontosságú a biológia fejlődésének jövőjére, következésképpen az emberiség fejlődésére nézve. Megfelelő megoldás lenne kívánatos egy erős és határozott egyensúly érdekében egyrészt a feltalálók és bejelentők jogai, másrészt a kutatási lehetőségek javítása között. Az Expressed Sequence Tags (EST) és a Single Nucleotide Polymorphisms (SNP) nagyon fontos szerepet játszanak egy adott kutatási irányban, például a teljes genomok alkalmazásában a jövő nagyon hatékony gyógyhatású vegyületeinek kutatásához vagy élő organizmusok, beleért
