Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Ernő: Szabadalmazási követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál
Szabadalmazni követelmények és oltalmi kör genomikus szekvenciáknál 25 ve az embert, terápiája még ismeretlen lehetőségeinek vizsgálatában és kutatásában. A csoport egyetért azzal, hogy ezen tárgyak szabadalmazhatóságának nemcsak aj ogi szabályozása nagyon fontos, hanem az oltalmi kör pontos meghatározása is, amelynek pontosabbnak kell lennie, mint amelyet a technológia más területein, például a kémiában vagy a biológia más területein alkalmaznak. Véleményünk azon alapul, hogy az EST, SNP és genomikus DNS speciális tárgyak, amelyek alkalmazhatóságát és hasznosíthatóságát előre nem lehet kellőképpen megjósolni. A magyar csoport válaszát a magyarországi jogra és joggyakorlatra alapozza, elsősorban a XXXIII/1995. évi szabadalmi törvényt véve figyelembe. Néhány válasz röviden vázolja a lehetséges nehézségeket, amelyek felvetődhetnek a fenti törvény szabályainak alkalmazásánál. Úgy gondoljuk azonban, hogy csoportunk jogosultságán túl esik, hogy a nemzetközi fejlődésre javaslatot tegyünk, hiszen még azok az országok vagy területi közösségek, amelyek nagyon erős tudományos és jogi háttérrel rendelkeznek, nehézségekkel küzdenek egy megbízható és ésszerű rendszer kialakításában ezen a területen. Ugyanakkor nagyon szükségesnek tartjuk a részletes és erős szabályozást nemzetközi szinten, hogy elkerüljük a helytelen alkalmazásokat és a fenti tárgyak tudományos alkalmazásának gátlását. Véleményünket az alábbiakban adjuk meg a kérdések fejezetszámait alkalmazva. 3.1. Közérdek (a) Úgy tűnik, nincs akadály az EST-ekre vonatkozó találmányok szabadalmazhatóságával kapcsolatban, ami a közrendet vagy közerkölcsöt illeti, az említett oligonukleotidoknak ugyanis olyan szekvenciáj a van, amelyek nem nagyon speciálisak egy egyedi élőlényre. (Ezek a problémák azonban felvetődhetnek a genomtalálmányok oltalmával kapcsolatban.) (b) Lehet, hogy a szabadalmi hivatalok nem a legmegfelelőbb helyek, hogy meghatározzák, vajon a találmány a közrend vagy közerkölcs ellen való-e, különösen mivel ez a kérdés erős politikai színezetet kapott. Figyelembe véve azonban, hogy a magyar szabadalmi törvény kizárja a közrend és közerkölcs elleni találmányokat a szabadalmazható találmányok köréből, a törvény végrehajtójához, a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz tartozik az ilyen kizárások meghatározása. Ha egy adott kérdésben a szabadalmi hivatal maga nincs kellőképpen felkészülve erre a feladatra, figyelembe vehet más, nem a szabadalmi területre vonatkozójogi szabályozást és/vagy kérdéseket tehet fel valamely más, kompetens intézménynek. 3.2. Hasznosítás A magyar szabadalmi törvény szerint a szabadalmazható találmánynak képesnek kell lennie ipari alkalmazhatóságra. Az adott szituációban azonban véleményünk szerint nem elegendő annak egyszerű közlése, hogy az EST, SNP vagy genomikus DNS alkalmas próbaként vagy más eszközként jövőbeli kutatásokhoz, hanem a hasznosságot sokkal pontosabban kell meghatározni, megnevezve az alkalmazásnál legalább egy speciális területet, amelyet a találmányhoz vezető úton találtak meg. 3.3. Találmány Amennyiben egy szabadalmi bejelentés csupán egy darab információ az EST-et vagy SNP-t illetően, ez nem tűnik találmánynak. A 3.2. pont alatt említett hasznossággal kombinálva azonban ez az információ már találmánnyá válik, hasonlóan ahhoz a helyzethez, amikor egy felfedezés válhat találmánnyá, amikor részt vesz bizonyos meghatározott technológiai folyamatokban. 3.4. Újdonság Abból a célból, hogy az újdonságot meghatározzuk, meg kell vizsgálni, vajon az EST, SNP vagy genom részét képezi-e a technika állásának. Válaszunk tehát az (a) kérdésre: (a) Az EST és SNP mint kisebb egység nem képezi a technika állásának részét egy teljes hosszúságú génszekvenciára vonatkozóan, míg a genom, nagyobb egység lévén, a technika állásának részét képezi egy teljes hosszúságú, de rövidebb génszekvenciánál. (b) A fentiekből következően válaszunk a (b) kérdésre, hogy egy későbbi, hosszabb génszekvenciát, amely magában foglalja az EST-et vagy SNP-t, újnak kell tekinteni. 3.5. Nyilvánvalóság (a) Egy genomikus DNS vagy EST, vagy SNP egyszerű szekvenciaelemzése a 3.2. kérdésre adott válaszunkkal összhangban nyilvánvaló lehet; a nyilvánvalóságot ezeknek a tárgyaknak pontosan meghatározott hasznossága haladja meg. (b) A vizsgáló hatóságoknak, beleértve a megfelelő bíróságokat is, nehézségeik lehetnek, különösen a szakterületen jártas személy (szakember) meghatározásában. Az ilyen meghatározás mindig nagyon nehéz, mivel a jártasság standardja ezen a területen a szokottnál nehezebben határozható meg. 3.6. A leírás kielégítő volta (sufficiency) A leírás kielégítőségének követelménye még erőteljesebben figyelendő, mint más, hagyományos szabadalmi vizsgálatoknál. Amint a válasz bevezető részében már említettük, a magyar csoport nagyon szigorú kielégítőségi szabályokat javasol, főként a hasznosság szigorú meghatározását, mivel ez adja meg a találmány szabadalmazhatóságát. Az EST, SNP vagy genomikus DNS általában nagy fajlagosságú, így a leírásnak meg kell adnia a teljes szekvenciát és nem szabad megengedni eltérést ezektől a szekvenciáktól. Nem ajánlatos szélesebben meghatározni a hasznosság területét, mint amely le van írva a leírásban és a példákban. 3.7. A DNS-találmányok dokumentálása A követelmények, amelyeket az EST-re, SNP-re és genomra vonatkozó találmányokhoz javaslunk, az előző véleményből következnek, vagyis az említett tárgyak elérésére vonatkozó leírási követelmény ne legyen szigorúbb, mint más biológiai találmányoknál, de a reprodukálhatóságra kiemelt gondot kell fordítani és a szekvenciákat pontosan meg kell határozni nem csupán a példákban, hanem az igénypontokban is. Bár az egység követelménye teljesíthető megadva több EST, vagy SNP azonos hasznosítását, javasoljuk, hogy minden igénypont csak egy és teljesen meghatározott szekvenciára vonatkozzék. 3.8. Az oltalmi kör Előző javaslatunk megadja a választ az (a) kérdésre: az EST-re, SNP-re és genomikus DNS-re ugyanazt az oltalmat kell biztosítani, mint más területen levő szabadalmi igénypontoknak. Mivel az ilyen szabadalmi igénypontoknak fajlagosnak kell lenniük, nem látjuk a lehetőséget bár
