Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - A Tanácsadó Testület 7 / 2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása
12 A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása közi bejelentés alapján a WIPO Nemzetközi Irodájánál lajstromozott védjegy is, feltéve, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom a megállapodás és a jegyzőkönyv értelmében Magyarországra is kiterjed. 4. Az állásfoglalás indokolása 1. A védjegyjogosult jogai delegálási eljárás során 1.1. A „prioritásos ” igénylés szerepe a védjegyjogosult jogérvényesítésében A 2000. március 1-jétől hatályos „Az Internet domainek delegálásának és regisztrálásának szabályai a .hu közdomainekben” elnevezésű regisztrációs szabályzat egyes rendelkezései a nem védjegytulajdonos (illetve nem valamely, saját hivatalos bírósági nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumban szereplő, illetve jogszabállyal létrehozott szervezet esetén a jogszabályban szereplő megnevezésre igényt tartó) szervezetekhez vagy személyekhez viszonyítva kedvezőbb szabályokat állapít meg a delegálási eljárást illetően egyes, ún. „prioritással rendelkező” igényeket benyújtó igénylők számára. A szabályzat 13.1. pontja szerint: Prioritással rendelkeznek azok az igények, amelyeknél a választott név [...ja Magyar Szabadalmi Hivatal által az Igénylő mint jogosult számára lajstromozott védjegy mint karaktersorozat (szó, szavak). A szabályzat által a delegálás eljárása során biztosított „prioritás” a védjegyjogosultnak a szabályzat 13.3. pontja szerint a védjeggyel (ékezetek nélkül) betű szerint egyező, több szóból álló védjegy esetén egybeírt, illetve kötőjel használatával átírt, a szabályzat 4. pontjában meghatározott követelményeknek is megfelelő (2-24 karakter hosszú, a latin ábécé ékezet nélküli kisbetűiből és/vagy numerikus karakterekből és/vagy kötőjelből álló; az első és utolsó karakter csak betű vagy numerikus karakter lehet) domain vonatkozásában a nem védjegyjogosult igénylőkhöz viszonyítva több előnyt is biztosít. A védjegyjogosult számára a védjegyből az előbbiek szerint képzett domain delegálása előzetes nyilvános meghirdetés nélkül megtörténik (13.4. pont); az ilyen domain más, a szabályzat szerint prioritással nem rendelkező igénylő általi igénylése esetén pedig a védjegyjogosult a meghirdetéstől számított 2 héten belül felléphet, s ha a védjegy lajstromozásának napja (tehát nem a bejelentés napja) korábbi, mint a meghirdetés kezdőnapja, a delegálás az ő javára történik. Ki kell emelni, hogy a szabályzatban foglalt, a prioritás intézményére vonatkozó általános szerződési feltételek alkalmazásával - többek között a védjegyjogosultak jogos érdekeinek védelme, későbbi jogviták elkerülése végett - a regisztrátorok önkéntesen biztosítják a védjegyjogosultaknak az egyéb igénylőknél kedvezőbb helyzetet, erre őket jogszabály nem kötelezi. A delegációs eljárás során élvezett prioritás nem jelent „gyengébb” vagy „erősebb” jogosultságot a domain használata során. Példaként álljanak itt az alábbiak. Egy Kovács vezetéknevű személy a kovács domain delegálását kéri, a domain meghirdetés után delegálásra kerül. Az igénylő a http://www.kovacs.hu URL-en a Kovács család honlapját teszi elérhetővé; a honlapon, illetve annak segítségével semmiféle gazdasági tevékenység nem folyik. Nyilvánvaló, hogy a domain használata nem sérti sem a Kovács cégnévvel (vezérszóval) a cégnyilvántartásba bejegyzett, sem a Kovács megjelölést mint szóvédjegyet használó jogosult jogait. Az ismertetett esetben ez nem elsősorban azért van így, mert a védjegyjog szerint [Vt. 15. § (1) bek. a) pont] a védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást - természetes személyt - attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - saját nevét vagy címét használja, hanem azért, mert a Kovács család tevékenysége az adott esetben nem esik a védjegyjog hatálya alá: gazdasági szempontból nem releváns tevékenységről van szó. Másik példánk szerint X cég részére a szabályzat alapján biztosított prioritással, vagyis meghirdetés nélkül kerül delegálásra a cégnévben szereplő vezérszóból képzett domain. Ugyanez a karaktersorozat azonban Y lajstromozott szóvédjegye. Mivel X cég a domain által biztosított megjelenési lehetőséget gazdasági tevékenység folytatására használja, a vonatkozó bírói gyakorlat ismeretében a domain használata annak ellenére védjegybitorlásnak minősülhet, hogy a cégbíróság a céget az igényelt domainnel (Y szóvédjegyével) egyező néven jegyezte be a cégnyilvántartásba, vagyis az igénylő a regisztrációs szabályzat szerint prioritással rendelkezett a delegálás során (vö. pl. BH 1995. 397.). 1.2. Másik név választásának kötelezettsége gyaníthatóan jogellenes vagy megtévesztő használati szándék esetén A fenti példák alátámasztják, hogy a szabályzat által ismert „prioritással” rendelkező igénylők nem feltétlenül rendelkeznek „erősebb” jogosultsággal valamely domain használatára, mint a prioritással nem rendelkező igénylők. Mind a hatályos jogot, mind a szabályzat rendelkezéseit sérti azonban a domain használata, amennyiben az más védjegyoltalomból eredő jogát sérti, vagyis védjegybitorlást valósít meg. A védjegyoltalom tartalmát a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (Vt.) 12. §-a határozza meg: (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára. (2) A kizárólagos használatijogalapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
