Iparjogvédelmi Szemle, 2000 (105. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 3. szám - A Tanácsadó Testület 7 / 2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása
A Tanácsadó Testület 7/2000. (V. 31.) Elvi Állásfoglalása 13 (3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán; b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása; c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt; d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele; e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban. A Vt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint: Védjegybitorlást követ el, aki a 12. §-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosulatlanul használja. A szabályzat 5.6. pontja szerint: Az Igénylő nem választhat és nem használhat olyan domainnevet, amely jelentéstartalmára nézve és/vagy használatára nézve gyaníthatóan a) jogellenes, vagy b) megbotránkozást, félelmet keltő, vagy c) megtévesztő. Az Igénylőnek ilyen esetben egy másik nevet kell domainje azonosítására választania. A .hu felső szintű domain alatti névtérben való jelenlét, illetve az ennek eszközéül szolgáló valamely domain igénylése bizonyos esetekben gazdasági tevékenység körében végzett cselekmény, más esetekben a védjegyjog szempontjából nem releváns, gazdasági tevékenységet nem megvalósító cselekmény. A használat során e kérdés megítélése különösebb nehézséget nem okoz. Kérdés azonban, önmagában a domain igénylése megvalósíthat-e védjegybitorlást, s ha igen, mely feltételek mellett. Számos külföldi jogeset ismert, amelyekben a bíróság a védjegyoltalomból eredő jogok megsértésének (illetve tisztességtelen versenynek) minősítette pusztán azt is, ha más védjegyét domainnévként regisztráltatták, feltéve, hogy a körülményekből kitűnt az ilyen domain értékesítésének vagy másféle „hasznosításának” szándéka (lásd pl. Panavision International L. P. v. Toeppen 141 F3d 1316, 46 USPQ2d 1511, CA 9 1998; British Telecommunications plc v. One In A Million, CH 1997 M. 5403!). A Tanácsadó Testület álláspontja szerint a Vt. idézett 12. és 27. §-a alapján önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást. Ha a más védjegyével ütköző domain igénylése a körülmények alapján nyilvánvalóan párosul a domain gazdasági tevékenység körében való használatára irányuló szándékkal, a regisztrátomak a regisztrációs szabályzat 5.6. pontja értelmében a delegálást meg kell tagadnia, az igénylőnek pedig másik nevet kell választania domainje azonosítására. A szabályzat e rendelkezései alapján a regisztrátort a delegálás visszautasításának kötelezettsége csak a „gyanúra” nyilvánvalóan okot szolgáltató esetekben terheli. 2. A domain használata során felmerülő védjegyjogi problémák A szabályzat a delegálás megtörténte után is biztosítja a védjegyjogosult jogainak védelmét. A szabályzat 7.1. pontjának f) pontja szerint: A domaindelegálás felfüggesztésére vagy visszavonására kerül sor, ha az Igénylő a domaint és/vagy a domainnevet jogellenesen, megtévesztően, rosszhiszeműen használja vagy igényelte. A szabályzat 10.3. pontjának d) pontja szerint: az Igénylő kijelenti, hogy a domainnév megválasztása területén a lehető legnagyobb gondossággal járt el; és szavatolja, hogy az általa választott domainnév, illetve annak használata más személy vagy szervezet jogait [...] nem sérti. Ha azonban ilyen jogsértésről tudomást szerez, a névről önként lemond, illetve másik nevet választ. A védjegyoltalom és a domainhasználat összefüggéseivel kapcsolatban a Tanácsadó Testület fontosnak tartja kiemelni az alábbiakat. 2.1. A tartománynevek rendszere és a védjegyjogi specialitás A Vt. 12. §-ának (2) bekezdése szerint az áruk és a szolgáltatások azonosságának, illetve hasonlóságának általában döntő jelentőség jut: a védjegyoltalom csak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, szolgáltatásokkal azonos vagy azokhoz hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nyújt védelmet a védjeggyel egyező vagy összetéveszthető megjelölések használatával szemben - ez a védjegyjogi specialitás elve. Míg a védjegyoltalom - általában - áru-, illetve szolgáltatásfajtákhoz kötődik, a domainnevek rendszere szükségképpen egységes, horizontális, valamennyi áru- és szolgáltatásfajtát átfogó (sőt, korántsem csak árukat és szolgáltatásokat felölelő, korántsem csak gazdasági célokat szolgáló) rendszer. Ezért van az, hogy míg különböző árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó - azonos vagy hasonló - védjegyek általában „megférnek” egymás mellett, addig valamely domainnév karaktersorozata csak egy igénylőt illethet meg az adott felső szintű domain alatt. 2.2. A jóhírnevet élvező nevek védelme A Vt. 12. §-a (2) bekezdésének c) pontja - eltérve a specialitási elvtől - a belföldön jóhírnevet élvező védjegyek számára fokozott védelmet biztosít. A védjegyjogosult e szabály értelmében bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használ a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést (ez lehet pl. domainnév is) a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhímevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét. A jó hírnevű védjegyek oltalma tehát nem kötődik az áruk és a szolgáltatások bizonyos fajtáihoz, nem korlátozódik meghatározott árukra vagy szolgáltatásokra. A jó hírnevű védjeggyel ütköző megjelölés gazdasági tevékenység körében való használata - függetlenül attól, hogy milyen árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban valósul meg - védjegybitorlásnak számít, feltéve, hogy e használat sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhímevét.
